Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-23

1643 Az Országgyűlés 23. ülése, 1978. július 6-án, csütörtökön 1644 dig 1975-ben 10 százalékos, 1976-ban 12 százalékos növekedési ütemet értünk el. Tavaly a növekedési ütem 5,2 százalékra mérséklődött, a vegyipari termelés és értékesítés problémái következtében jelentkező alacsony és a tervezettől jelentősen elmaradó termelésbővítés miatt. A szelektív iparfejlesztés eredményeként a progresszív iparágak az átlagot meghaladó ütemben növelték termelésüket. A fejlődési ütem ugyan dinamikus, azonban elmarad a lehetőségeinktől. A termelés növekedésének 96 százalékát a termelékenység emelésével fedeztük. Veszprém megye iparában az elmúlt években jelentősebb struktúraváltozás nem történt. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy tovább korszerűsödött az ipar szerkezete. Iparunk fejlesztése a már meglevő nagyvállalatok, a vegyipari, gépipari, alumínium- és élelmiszeripari üzemek bázisán történt. Kisebb méretű és indokolt ipartelepítéseket megyei nagyvállalataink hajtottak végre és ezzel sikerült újabb munkaerőket termelésbe állítani. Sor került alacsony hatékonyságú, stagnáló gazdasági szervezetek átcsoportosítására, átszervezésére, ez öt üzemet és mintegy 1500 főt érintett. Intézkedések történtek a gazdaságtalan termelés csökkentésére, hét üzem tevékenységét szüntettük meg, amelyekben 800 fő dolgozott. Vállalataink, szövetkezeteink jó eredményeket értek el az export fokozásában. Exportárbevételünk 1976-ban 34 százalékkal, tavaly 19 százalékkal növekedett, ezen belül is a tőkésexport erőteljes bővítése a jellemző. A külgazdasági kapcsolatok erősítése megkövetelte a technológia és a gyártmányszerkezet korszerűsítését. Vegyipari és alumíniumipari vállalataink a világ élvonalába tartozó technikai fejlesztéseket valósítottak meg. Szenes bauxitbányáink az ország legjobban gépesített bányaüzemei közé tartoznak. A Központi Bizottság április 19—20-i ülésén Kádár elvtárs előadói beszédében megemlítette a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat termelékenységnövelő programját. Képviselőcsoportunk a közelmúltban bánya járással egybekötött ülésen vett részt a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál. Benyomásaink meggyőztek bennünket arról, hogy a vállalat tízéves programja, amely az élőmunka hatékonyságának növelését szolgálja, a megvalósulás útjára lépett. Ezt mutatják az V. ötéves terv eddig eltelt időszakának adatai is. A tervidőszakra vonatkozóan a vállalatnál célul tűzték ki, hogy az egy foglalkoztatottra vonatkozó mélyművelésű bauxittermelést az 1975. évi 605 tonna fő/év értékről 800 tonna fő/év értékre növelik. Ez együttjár azzal, hogy a mélyművelésű bauxittermelésben foglalkoztatott létszámot több mint 19 százalékkal, pontosan 563 fővel csökkentik, ugyanakkor a mélyművelésű bauxittermelést 6,8 százalékkal növelik. A tervidőszak célkitűzéseiből az eltelt 2 és fél esztendő alatt 315 fős létszámcsökkenést valósítottak meg, időarányos termelési tervüket pedig 100,7 százalékra teljesítették. Ennek megfelelően a teljesítménymutatóik is a tervnek megfelelően javulnak. A miniszterelnök elvtárs az országgyűlési beszámolójának irányelvei között „A népgazdaság helyzete és az ötéves terv végrehajtásának további feladatai" című részben foglalkozik a vállalati kezdeményezés ösztönzésével, támogatásával, az értelmes kockázatvállalás érdekében. Bauxitbányászaink e program végrehajtása során nagyszerű kezdeményezőkészségről és erről az értelmes kockázatvállalásról tettek tanúbizonyságot. Az élőmunka hatékonyságának további növelését a fejlesztési alapok elégtelensége gátolja. A fejlesztési lehetőségek elbírálásánál nagy felelősséggel kell a döntéseket meghozni, mert a kisebb fejlesztésekkel is lehet nagyobb hatékonysági javulást elérni. Az optimális bauxittermelés feltételezi a bauxitkutatási tevékenység fokozását. A közelmúltban a fúrógéppark rekonstrukciójával megkétszereződött a kutató-fúró kapacitás. A termelés geológiai vízföldtani körülményeinek pontosabb megismerése azonban szükségessé teszi az anyagvizsgáló földtani értékelő tevékenység bővítését és a kutatásirányítás erősítését. Megyénk mezőgazdasága az elmúlt két évben dinamikusan, 19754iöz viszonyítva két év alatt 18 százalékkal növelte termelési értékét. Mezőgazdasági üzemeink és élelmiszeripari vállalataink eddigi eredményeik alapján teljesíteni tudják idei tervfeladataikat, a tavalyi eredményekre alapozva 5 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. Ennek anyagi, műszaki feltételei biztosítottak, reméljük, hogy az időjárás is kedvező lesz. A növénytermesztés szerkezete megfelelően módosult. Az összes kalászos vetésterület csökkent, a kukorica területe a központi és helyi intézkedések hatására a korábbi csökkenéssel szemben 5 százalékkal növekedett. A kedvezőbb vetőmagellátás az időben és jó minőségben végzett munkák eredményeként a kalászosok és az ipari növények terméskilátásai kedvezőek. Az állatállomány létszáma juh, szarvasmarha, sertés összességében növekedett. A mezőgazdasági üzemek árukibocsátása az első negyedévben tejből 20 százalékkal, tojásból 82 százalékkal, hízott sertésből 13 százalékkal növekedett a bázisidőszakhoz képest. Csökkent a vágómarha és vágóbaromfi értékesítése, 5, illetve 8 százalékkal. A szőlő-gyümölcs ültetvénytelepítés üteme felgyorsult, a telepítések megfelelnek a termőhelyi adottságoknak. Tisztelt Országgyűlés! A lakosság életkörülményeinek alakulását alapvetően befolyásolja a lakásépítési program megvalósítása, a tanácsi fejlesztési tervek végrehajtása. A tervidőszakból eltelt két és fél év adatainak elemzése során megállapítható, hogy a fejlesztési tervek megvalósítása kedvezően alakult. A két tervidőszak között zökkenőmentes átmenetet sikerült biztosítani, azonban tervteljesítésünkre kedvezőtlenül hatott, hogy 1976-ban még nem rendelkeztünk a műszaki, gazdasági normatíváknak megfelelő veszprémi házgyári lakóépület tervekkel és emiatt a lal&telepek beépítési