Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1237 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977. szeptember 29-én, csütörtökön 1238 kereskedés szabályainak továbbfejlesztésére. Most foglalkozunk a Polgári Törvénykönyv módosításával. A Polgári Törvénykönyv korszerűsítése az 1977. év egyik kiemelkedő jogalkotása. Ez a csaknem két évtizede alkotott törvény, mint arra a miniszteri expozé is rámutatott, kiállta a próbát, a szocialista építés akkori követelményeinek megfelelően szabályozta az állami, társadami, szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok vagyoni és egyes személyi viszonyait. Rendelkezéseinek egy részét azonban az élet túlhaladta, megalkotása óta olyan alapvető változások következtek be, amelyek a törvény megalkotásakor még nem voltak láthatók. így nem rögzítette a szocialista társadalom építése szempontjából döntő elvet, hogy társadalmi rendünk alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona, és a termelési eszközök döntő többsége társadalmi tulajdonban van. Ez ugyanis csak később, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével vált valósággá, és lett meghatározó. A tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások és annak törvényi kinyilvánítása, valamint a szocialista építőmunkánkban elért eredményeink egy sor rendelkezés módosítását tették szükségessé. Ezek közül kiemelendőnek tartom, hogy a javaslat nagy súlyt helyez a szocialista gazdálkodó szervek hatékonyabb együttműködésére, a szerződési fegyelemre, és megfelelő védelmet nyújt a szerződést szegőkkel szemben. Fontosnak ítélem meg a szavatossági, jótállási és egyéb felelősségi szabályok módosítását is, mert ezek a fogyasztók érdekében hatékony jogi garanciát nyújtanak a termékek minőségéért. Környezetünk védelme szempontjából csak helyeselni lehet azt a rendelkezést, mely szigorú kártérítési felelősséget állapít meg azokkal a környezetszennyező üzemekkel szemben, amelyek mulasztásaikkal súlyos károkat okoznak. Képviselő munkám során gyakran találkozom olyan panaszokkal, amelyeknek előterjesztői nemcsak az ügyintézés miatt, hanem az ezzel okozott károkozással szemben is jogvédelmet kérnek. Az eddigi szabályok kissé egyoldalúan az állami szerv védelmét helyezték előtérbe, az államigazgatási jogkörben hozott kárért való felelősséget szigorú feltételekhez kötötték. Ezt az ellentmondást oldja fel a javaslat azzal a módosítással, hogy a kártérítési felelősség megállapításának feltételei közül mellőzi az eljáró alkalmazott büntető vagy fegyelmi felelősségének előzetes megállapítását. Ez a rendelkezés megfelelően biztosítja az állampolgárok jogainak védelmét és fokozottabban kényszerít az ügyintézésben jelentkező hibák kiküszöbölésére. Tisztelt Országgyűlés! Már eddig is hoztunk törvényeket, melyek nem érvényesülnek kellőképpen és minden vonatkozásban. Ezeket a fogyatékosságokat nem kívánom felsorolni, ezt mindannyian ismerjük. Ha elfogadjuk a Polgári Törvénykönyv módosítását, mindanynyiunknak azon kell fáradozni, hogy e nagy jelentőségű törvénykönyv minden vonatkozásban megvalósuljon. Ehhez az egész társadalom összefogására van szükség. Tisztelt Országgyűlés! Nem vagyok a sok beszédnek a híve, inkább az eredményes gyakorlatot kívánom megvalósítani. Mivel az előterjesztéssel teljes mértékben egyetértek, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztést fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Tisza Kálmánné képviselőtársunk. TISZA KÁLMÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Én az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát AGROKOMPLEX közös vállalkozás velencei gyártó, kivitelező üzemének hegesztő munkása vagyok. A törvényjavaslatot olvasva, azt a joghoz nem értő ember számára is érdekesnek találom. A körülöttünk zajló élet sok minden problémájára ad megoldást úgy, hogy én is értem és egyetértek vele, mert én is úgy oldanám meg ezeket a problémákat, ahogyan a törvényjavaslat tartalmazza. Tehát jónak tartom a törvényjavaslatot, benne van a munkások véleménye, igazságérzete. Javaslom, hogy akik jó ismerői a törvényeknek, ismertessék meg velük az embereket, vitakörök, előadások formájában, ahol bővebb tájékoztatást kapnak, mint az újságcikkekből. Ezt igénylik iß az állampolgárok. Tetszett a törvényjavaslat és ez adta azt a gondolatot, hogy elmondjam a véleményemet a gazdasági társulással kapcsolatos javaslatról. A képviselőcsoport ülésén is elhangzott és engem is megragadott az a gondolat, hogy gazdasági erőink növelésének egyik legnagyobb tartaléka az anyagi erők összeadása, a társulások különböző formája. Ezt az igazságot jól példázza az a terület is, ahol dolgozom. Ezért én rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a vállalatok, a mezőgazdasági üzemek és termelőszövetkezetek józan megfontolás alapján, közös céljaik megvalósítása érdekében, gazdasági társaságot alakíthatnak, vagy az ennél magasabb, a szocialista gazdálkodási viszonyokhoz jobban igazodó gazdasági társulásra léphetnek. Azt, hogy ebben milyen hatalmas erő és lendület van, mi sem bizonyítja jobban, mint az AGROKOMPLEX eddigi fejlődése. Kilenc évvel ezelőtt történő megalakulásakor az alapító mezőgazdasági nagyüzemek körülbelül 50 millió forint értékű vagyont mondhattak magukénak. Ma már a jól szervezett munka, az új és korszerű termékek előállításához való ragaszkodás, az alapító gazdaságok önzetlen, a közös célt szolgáló támogatása és nem utolsósorban a koncentrált vagyoni erő hatalmas fejlődést eredményezett. 1977-ben az AGROKOMPLEX alapító tagjainak közös vagyona megközelíti a 600 millió forintot, és az éves termelési érték túlhaladta a félmilliárd forintot. Ennek a fejlődésnek az eredményét nemcsak egy szűk kollektíva, hanem az egész ország, sőt a szocialista országok nagy része is élvezi. A legkorszerűbb elhelyezési és tartástechnológiai követelményeknek megfelelő sertés- és szarvasmarhatelepeink