Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1239 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977 . szeptember 29-én, csütörtökön 1240 ugyanis hazánkon kívül, a környező szocialista országokban is nagy számban épültek és épülnek a jövőben is. Ezt a fejlődést egymaga a társulást kezdeményező Agárdi Mezőgazdasági Kombinát soha nem tudta volna elérni. A nagy eredmények láttán felvetődik az emberben az a soha el nem avuló mondás, hogy egységben és összefogásban az erő. Pártunk XI. kongresszusának határozata és programnyilatkozata is erre mutatta az utat; azt, hogy a korábbi időszakhoz képest jobban és megfontoltabban kell hasznosítanunk azokat a tartalékokat és lehetőségeket, amelyek az uralkodóvá vált szocialista tulajdonban és termelési viszonyokban rejlenek. A szocialista tulajdon fejlesztésének elsődleges formája pedig ne a mindenáron történő egyesítés, összevonás, hanem a széles körű kooperáció és a különféle, a célnak leginkább megfelelő társulási együttműködés legyen. Ez a cél szolgálja az egész nép érdekét, gazdasági felemelkedését. Mindehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket is. Az elmondottakkal szoros öszszefüggésben külön ki kell emelni a törvényjavaslat azon megfogalmazását, miszerint a gazdálkodó szervezetek az állami és szövetkezeti tulajdont jogi személyiséggel rendelkező társulás útján egyesíthetik. Az az elv, hogy az állami és szövetkezeti tulajdont jogi személyiségű gazdasági társulás keretében egyesíteni lehet, s e gyakorlat jogalapját a jövőben a törvény biztosítja, már előre mutat. A törvény szellemében, s vállalkozásunk tapasztalata alapján már egy újabb társuláson dolgozunk. Említést teszek a Szabadegyházai Szeszipari Vállalat, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát és még három nagyüzem, továbbá a dunaújvárosi, a sárbogárdi és a székesfehérvári járás 8—10 termelőszövetkezete között folyó konkrét tárgyalásokról, amelyek célja a meglevő erők összpontosításával egy kukorica alapanyagú folyékony cukor- és szeszgyár felépítése és üzemeltetése. Ennek beruházási programja már be is indult. A tervezett ipari komplexum építése és tevékenysége szervesen összefügg a környező mezőgazdasági üzemek termelésével, tevékenységével és főleg jövőbeni fejlesztésével. A mintegy évi 120 ezer tonna kukorica alapanyag-szükségletet a mezőgazdasági üzemek fogják biztosítani. A melléktermékként jelentkező évi 30 ezer tonna szárított fehérjedús takarmányalapanyag ugyanakkor csökkenteni fogja a társulásban részt vevő mezőgazdasági üzemek e téren jelentkező importigényét. Az ipari üzemekből kikerülő szennyvizet öntözésre, a hulladékenergiát pedig üvegházak fűtésére fogják majd felhasználni. Tehát egy komplex programról van szó, ami összefogással meg is valósítható. Maga a beruházás a népgazdaságnak is egyik fontos programja, hiszen kukoricát ilyen céllal feldolgozó üzem még nincs az országban. Tisztelt Országgyűlés! A teljesség igénye nélkül az elmondottakban kívántam összegezni a törvényjavaslatnak a gazdasági társulással és a gazdasági társasággal foglalkozó részével kapcsolatos véleményemet. Abban a szilárd meggyőződésben, hogy a törvényjavaslat helyesen és előremutatóan tükrözi a hazánkban uralkodó politikai, társadalmi és termelési viszonyokat, azt elfogadom, és annak elfogadását javaslom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Szabó József képviselőtársunk felszólalása következik. DR. SZABÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Az igazságügy-miniszter elvtárs expozéjában is megerősítette, hogy ezt a törvényjavaslatot is viszonylag széles körű és hasznos társadalmi vita előzte meg. Én azt is jónak tartom, hogy mi. képviselők az Országgyűlés ülésszaka előtt majdnem egy hónappal korábban megkaptuk az előterjesztést, és így volt időnk jobban megismerni és a végrehajtásban is érdekeltek egy részével véleményt cserélni. Ez a törvényjavaslat az állampolgárok, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyéb személyi viszonyait szabályozza. Ezért véleményem szerint nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, vagy gondolják, hogy ez a törvény lényegében a jogászok témája és feladata. Véleményem szerint is az állampolgárok, a gazdálkodó vagy az állami szervezetek érdekei és feladatai fogalmazódnak meg e törvényjavaslatban, ezért társadalmi érdek is ezek jó ismerete, a benne foglaltak megvalósítása. En a törvényjavaslat három gondolatköréhez kapcsolódom. Véleményem szerint is a törvényjavaslat előkészítői jól értékelték a társadalmi, gazdasági viszonyainkban végbement változást, amikor a jogi személyek között a gazdasági társulásokat is figyelembe vették, amelyekről Tiszáné elvtársnő is már szólt. A gazdasági társulásokra vonatkozó javaslat véleményem szerint az egésznek, a viszonylag gyengébben sikerült része, jóllehet ezt segít feloldani azzal, hogy a gazdasági társulások részletes szabályait külön jogszabályok feladatkörébe utalja. Mi a mépi ellenőrzési bizottság részéről a közlemúltban önálló témaként vizsgáltuk a gazdasági társulások helyzetét. Ennek alapján szabad legyen a jogalkotó munkával szorosan kapcsolatos néhány tapasztalatra és a jövőre vonatkozó igényre utalnom. Nagyon lényegesnek tartom a jogalkotó munkában is a különböző gazdasági társulások helyzetére, ezekhez kapcsolódó részletes jogszabályok jó megalkotására nagy figyelmet fordítani, és ezek fejlődéséhez a népgazdasági érdekekkel összhangban a jog eszközével is több segítséget adni. Az utóbbi években a különböző gazdasági társulások száma és szerepe nőtt. Megyénkben ezek évi termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Nagyon valószínűnek tartom, hogy gazdasági életünk egész fejlődésében a termeléstől a forgalmazásig még nagyobb szerepük lesz.