Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1239 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977 . szeptember 29-én, csütörtökön 1240 ugyanis hazánkon kívül, a környező szocialista országokban is nagy számban épültek és épül­nek a jövőben is. Ezt a fejlődést egymaga a társulást kezde­ményező Agárdi Mezőgazdasági Kombinát so­ha nem tudta volna elérni. A nagy eredmények láttán felvetődik az emberben az a soha el nem avuló mondás, hogy egységben és összefogás­ban az erő. Pártunk XI. kongresszusának határozata és programnyilatkozata is erre mutatta az utat; azt, hogy a korábbi időszakhoz képest jobban és megfontoltabban kell hasznosítanunk azokat a tartalékokat és lehetőségeket, amelyek az uralkodóvá vált szocialista tulajdonban és ter­melési viszonyokban rejlenek. A szocialista tulajdon fejlesztésének elsőd­leges formája pedig ne a mindenáron történő egyesítés, összevonás, hanem a széles körű koo­peráció és a különféle, a célnak leginkább meg­felelő társulási együttműködés legyen. Ez a cél szolgálja az egész nép érdekét, gazdasági fel­emelkedését. Mindehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket is. Az elmondottakkal szoros ösz­szefüggésben külön ki kell emelni a törvény­javaslat azon megfogalmazását, miszerint a gazdálkodó szervezetek az állami és szövetke­zeti tulajdont jogi személyiséggel rendelkező társulás útján egyesíthetik. Az az elv, hogy az állami és szövetkezeti tulajdont jogi személyiségű gazdasági társu­lás keretében egyesíteni lehet, s e gyakorlat jogalapját a jövőben a törvény biztosítja, már előre mutat. A törvény szellemében, s vállalko­zásunk tapasztalata alapján már egy újabb tár­suláson dolgozunk. Említést teszek a Szabadegyházai Szeszipa­ri Vállalat, az Agárdi Mezőgazdasági Kombi­nát és még három nagyüzem, továbbá a duna­újvárosi, a sárbogárdi és a székesfehérvári já­rás 8—10 termelőszövetkezete között folyó konkrét tárgyalásokról, amelyek célja a megle­vő erők összpontosításával egy kukorica alap­anyagú folyékony cukor- és szeszgyár felépítése és üzemeltetése. Ennek beruházási programja már be is indult. A tervezett ipari komplexum építése és tevékenysége szervesen összefügg a környező mezőgazdasági üzemek termelésé­vel, tevékenységével és főleg jövőbeni fejlesz­tésével. A mintegy évi 120 ezer tonna kukorica alapanyag-szükségletet a mezőgazdasági üze­mek fogják biztosítani. A melléktermékként je­lentkező évi 30 ezer tonna szárított fehérjedús takarmányalapanyag ugyanakkor csökkenteni fogja a társulásban részt vevő mezőgazdasági üzemek e téren jelentkező importigényét. Az ipari üzemekből kikerülő szennyvizet öntözésre, a hulladékenergiát pedig üvegházak fűtésére fogják majd felhasználni. Tehát egy komplex programról van szó, ami összefogással meg is valósítható. Maga a beruházás a nép­gazdaságnak is egyik fontos programja, hiszen kukoricát ilyen céllal feldolgozó üzem még nincs az országban. Tisztelt Országgyűlés! A teljesség igénye nélkül az elmondottak­ban kívántam összegezni a törvényjavaslatnak a gazdasági társulással és a gazdasági társaság­gal foglalkozó részével kapcsolatos véleménye­met. Abban a szilárd meggyőződésben, hogy a törvényjavaslat helyesen és előremutatóan tük­rözi a hazánkban uralkodó politikai, társadal­mi és termelési viszonyokat, azt elfogadom, és annak elfogadását javaslom. Köszönöm a fi­gyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Szabó József képviselőtársunk felszólalása következik. DR. SZABÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyű­lés! Az igazságügy-miniszter elvtárs expozéjá­ban is megerősítette, hogy ezt a törvényjavas­latot is viszonylag széles körű és hasznos tár­sadalmi vita előzte meg. Én azt is jónak tar­tom, hogy mi. képviselők az Országgyűlés ülés­szaka előtt majdnem egy hónappal korábban megkaptuk az előterjesztést, és így volt időnk jobban megismerni és a végrehajtásban is ér­dekeltek egy részével véleményt cserélni. Ez a törvényjavaslat az állampolgárok, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek, to­vábbá más személyek vagyoni és egyéb szemé­lyi viszonyait szabályozza. Ezért véleményem szerint nincs igazuk azoknak, akik azt mond­ják, vagy gondolják, hogy ez a törvény lénye­gében a jogászok témája és feladata. Vélemé­nyem szerint is az állampolgárok, a gazdálkodó vagy az állami szervezetek érdekei és feladatai fogalmazódnak meg e törvényjavaslatban, ezért társadalmi érdek is ezek jó ismerete, a benne foglaltak megvalósítása. En a törvényjavaslat három gondolatköréhez kapcsolódom. Véleményem szerint is a törvényjavaslat előkészítői jól értékelték a társadalmi, gazda­sági viszonyainkban végbement változást, ami­kor a jogi személyek között a gazdasági tár­sulásokat is figyelembe vették, amelyekről Ti­száné elvtársnő is már szólt. A gazdasági társulásokra vonatkozó javas­lat véleményem szerint az egésznek, a viszony­lag gyengébben sikerült része, jóllehet ezt se­gít feloldani azzal, hogy a gazdasági társulások részletes szabályait külön jogszabályok feladat­körébe utalja. Mi a mépi ellenőrzési bizottság részéről a közlemúltban önálló témaként vizs­gáltuk a gazdasági társulások helyzetét. Ennek alapján szabad legyen a jogalkotó munkával szorosan kapcsolatos néhány tapasztalatra és a jövőre vonatkozó igényre utalnom. Nagyon lé­nyegesnek tartom a jogalkotó munkában is a különböző gazdasági társulások helyzetére, ezekhez kapcsolódó részletes jogszabályok jó megalkotására nagy figyelmet fordítani, és ezek fejlődéséhez a népgazdasági érdekekkel összhangban a jog eszközével is több segítsé­get adni. Az utóbbi években a különböző gazdasági társulások száma és szerepe nőtt. Megyénkben ezek évi termelési értéke meghaladja az egy­milliárd forintot. Nagyon valószínűnek tartom, hogy gazdasági életünk egész fejlődésében a termeléstől a forgalmazásig még nagyobb sze­repük lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents