Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1231 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977. szeptember 29-én, csütörtökön 1232 mi törvénykódexeink alkotmányjogi garanciákat nyújtanak az emberi jogok védelméhez. Alkotmányunk tételesen felsorolja az emberi jo.gakat és ezzel állampolgári jogként is elismeri őket. A hathatós védelmet pedig a törvények egész sora biztosítja. így a Munka Törvénykönyve, az oktatási törvények, a társadalombiztosítási, az egészségügyi és a közelmúltban alkotott közművelődési törvény. Különös gonddal tanulmányoztam a Polgári Törvénykönyvnek az emberi jogokkal kapcsolatos rendelkezéseit. Az új szabályozás szélesebb körben és pontosabban határozza meg a személyiséghez, a személyhez fűződő jogokat. Kiemelten rendelkezik a névviselésről, a hangfelvételek használatáról és a képmás védelméről, valamint — erről már a miniszter elvtárs is beszélt — a számítógéppel történő adatfeldolgozásról és nyilvántartásról. Az ember személyiségi jogait az eddiginél is eredményesebben fogja biztosítani e jogok védelme, a sérelem orvoslása és a jogsértők elleni polgári jogi eljárások szabályozása. A gyakorlat azt mutatja, hogy nálunk a személyiség jogvédelméért viszonylag kevesen indítanak polgári pert. Ennek oka úgy gondolom az, hogy társadalmunkban alig képzelhető el az állampolgárok hátrányos megkülönböztetése, nemzetiségük, felekezetük szerint. S bár az alapvető jogok védelméért nem indult per, ugyanakkor tudjuk, a múlt években kezdődött el a személyiségi jogok védelme a bíróságokon — a sajtó erről többször is beszámolt — vagyis a magyar ítélkezés történetében eddig ismeretlen pertípus keletkezett, a személyiséghez fűződő jogok hatékonyabb védelmére. Az ilyen perek megjelenése voltaképpen a gazdasági fejlődés és a szocialista demokratizmus kiszélesedésének következménye. A pereskedők jó hírnevüket védték. Egyesek sérelmesnek tartották a munkahely jellemzését. Egymagában az is sokatmondó tény, hogy egy adott társadalomban mit értünk a jó hír fogalmán. A legtöbb pereskedő azt kifogásolta, hogy munkahelye így ír róla: nem közösségi ember, nem illeszkedik be a kollektívába, és különösen sérelmezték, amikor így írtak róluk, hogy anyagias. A vélemények alaptalanságát a bíróság ítélete számos esetben feltárta. Hazánkban a jogok régi klasszikus kereteit is mindinkább új szocialista tartalommal töltik meg a szocialista erkölcs kialakuló formái. A személyiség megítélésének, védelmének alapja nálunk a munka, a munkához és a közösséghez való viszony, és ez helyes is. Ezért is tartom fontosnak a törvényjavaslatnak a korábbinál teljesebb szabályait, a személyiségi jognak ezt erősödő szocialista jellegét hangsúlyozni. Jól tükrözi ez azt a nagy változást, amely gazdasági, társadalmi, politikai életünkben az elmúlt két évtizedben végbement. Tisztelt Országgyűlés! A törvény módosításának méltatásával együtt egy aggályomnak is szeretnék hangot adni. Na nem azért, hogy Mihály napján az előterjesztő miniszter elvtárs kedvét szegjem, hanem azért, hogy valami módosítást kérjek. A 306. § értelmében hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet. A tervezet általában ésszerű módon szabályozza azt, hogy minőségi hiba esetén a jogosult milyen sorrendben választhat javítás, árengedmény, kicserélés, illetve elállás között. Egy ponton azonban ezt a szabályozást aggályosnak tartom. Ma a kiskereskedelmi adás-vételnél a vevő minőségi hiba esetén minden további feltétel nélkül .követelheti a dolog kicserélését. A tervezet szerint viszont olyankor, amikor a dolog rövid idő alatt hibátlan állapotra kijavítható, kicserélést nem követelhet, hanem köteles a kijavítást elfogadni. A kiskereskedelmi forgalom lélektanából folyik, hogy a vevő a kijavított árut nem tekinti egyenrangúnak a gyári új áruval. A mai helyzethez képest a tervezet visszalépést jelent a minőségvédelem szempontjából. / Ezért legalább azt kell a törvényben megengedni, hogy a kiskereskedelmi forgalomra alacsonyabb szintű jogszabály, lehetőleg kormányrendelet, a forgalom sajátosságainak beható elemzése alapján a vevőre kedvezőbb szabályzatot állapíthasson meg. Javasolom ezért a 306. § kiegészítését egy új bekezdéssel. Az így szólna: A kiskereskedelmi forgalom körében a jogszabály a vevő jogát a dolog kicserélésének követeléséhez, illetve a szerződéstől való elálláshoz a jelen paragrafusban meghatározott feltételek hiányában is elismerheti. Képviselőtársaim! A törvények sorában kiemelkedő jelentősége van a Polgári Törvénykönyvnek. Meggyőződésem, hogy az előterjesztett módosításokkal a Polgári Törvénykönyv elő fogja segíteni szocialista fejlődésünket, a bírói gyakorlatot és a személyiség önmegvalósítását, képességeinek egyenlő esélyű kifejlesztését. A törvényjavaslat fentiekkel kapcsolatos rendelkezéseit jónak és előremutatónak tartom, a megoldással egyefértek, s javasolom az Országgyűlésnek, hogy emelje törvényerőre. (Taps.) ELNÖK: Jelentem az Országgyűlésnek, hogy Kelen Béla képviselőtársunk által előterjesztett javaslattal annak megfelelő formában foglalkozunk és a határozathozatalnál arra viszszatérünk. Szólásra következik dr. Antalffy György képviselőtársunk. DR. ANTALFFY GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában szinte kényszerítő szükségesség abból az ismert — és egyébként az igazságügy-miniszter elvtárs előterjesztésében is felhívott — tényből kiindulni, hogy hazai törvényhozásunk másodízben foglalkozik a Polgári Törvénykönyv témájával. Nyomban hozzátehetjük, jogos büszkeség tölthet el bennünket azért, mert mindkét alkalommal szocialista államunk Országgyűlésének jutott e nagy jelentőségű feladat megoldása. Egy polgári törvénykönyv megalkotása ugyan már az 1848/49-es törvényhozás által megfogalmazott célkitűzés volt, e haladó igénynek a realizálása azonban