Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-18
1229 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977. szeptember 29-én, csütörtökön 1230 dekében, hogy a haszonélvezeti jog megváltásánál, a haszonélvező jogait és méltányos érdekeit kell figyelembe venni. Ez a törvényhozó útmutatása a jogalkalmazó-gyakorlat számára. Számos más javaslat hangzott el, melyek közül néhányat megemlítek. A ráépítésnél fizetendő forgalmi érték időbeli meghatározása, az államigazgatási körben okozott kárért való felelősség szűkítése, a jogi személyek által köthető tartási szerződések egyes jogi személyekre való korlátozása. Egyik képviselőtársunk azt kérte, hogy ezeket a kérdéseket is a javaslatban szabályozzuk. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogszabálymódosításnál meg kell találnunk a kellő és helyes mértéket és arányt. A tipikus eseteket kell szabályozni, és el kell kerülnünk a túlszabályozást és a részletkérdések szabályozásának veszélyeit. Világosan el kell határolni, mit kívánunk szabályozni jogszabállyal és mit bízunk a bírói gyakorlatra. Ezekre az indokokra tekintettel a bizottság úgy találta, hogy a felvetett problémák módosítás nélkül a jogalkalmazás körében is megoldhatók. Végül a bizottság nevében is köszönetet mondok a törvényjavaslat előkészítőinek, szerkesztőinek, azoknak a gyakorlati és elméleti szakembereknek, akik a törvényjavaslat megalkotásánál hatékonyan közreműködtek. Köszönettel tartozunk a népfrontmozgalomnak, a Magyar Jogász Szövetségnek a széles körű társadalmi viták rendezéséért. A sajtónak, a rádiónak, a televíziónak azért a munkájukért, melylyel a Polgári Törvénykönyv módosításának időszerűségét és szükségességét közvéleményünk előtt megvilágították. Nekik köszönhetjük, hogy olyan törvényjavaslat felett folytathat vitát az Országgyűlés, melynek meghozatalában lényegében egész népünk részt vett. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy szíveskedjék a törvényjavaslatot a bizottság által javasolt módosításokkal elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.07—12.30. — Elnök: PÉTER JÁNOS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslathoz nyolc képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Kelen Béla képviselőtársunk felszólalása következik. KELEN BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Polgári Törvénykönyv megalkotását már 1848-ban elrendelte a forradalmi Országgyűlés. A megvalósításra azonban 111 évet kellett várni. 1959-ben nagy történalmi mulasztást pótolva az Országgyűlés törvényre emelte az első magyar Polgári Törvénykönyvet. A szocialista társadalmi közélet és gazdaság dinamikus fejlődése visszahat az állampolgárok helyzetére, élet- és kulturális színvonalára. Ez a gyors fejlődés az elmúlt 18 év alatt annyi változást hozott, hogy szükségessé vált a Polgári Törvénykönyv módosítása, ahogyan az az 1. §-ban meg van fogalmazva: a fejlett szocialista társadalom fejlesztése érdekében. A jog a társadalom fejlődésével együtt alakul, szankcionál olyan viszonyokat, amelyek a társadalomban már kialakultak, más társadalmi szükségleteket előremutatóan megfogalmaz. Az elsőre példa, hogy 18 évvel ezelőtt a Polgári Törvénykönyv még csak deklarálta, hogy a Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam vagy a szövetkezetek tulajdona. Ez a módosítás már jogi fogalmat ad történelmünk legnagyobb társadalmi átalakulására és a fogalmazás így szól: a Magyar Népköztársaságban a gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. Tizennyolc év előtt, úgy érzem, a szocializmus alapjainak lerakása, a jelenlegi módosításban már a fejlett szocializmus tulajdonviszonyai fogalmazódnak meg. Az előremutató szerepre jó példa a bevezető rendelkezésben található. A törvényjavaslatot megelőző társadalmi vitában örömmel üdvözölték, hogy a korábbi alapelvek új fogalmakkal bővülnek, mint a tisztességtelen gazdasági tevékenység és haszonszerzés, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tiltása. E követelmények a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozataiból következnek, amelyek, mint ismeretes, nyomatékosan felhívták a figyelmet a gazdasági életben található visszásságok korlátozására. Az e téren történt kormányintézkedéseket emeli a tervezet törvényerőre, és ezzel egységes és átfogó népgazdasági érdekeket szolgál. De védelmezi a fogyasztók, a néptömegek érdekeit is, amelyek az egész társadalmi érdek részei. Mindez elősegíti a bírói gyakorlatot és a társadalmi prevenciót is. A Polgári Törvénykönyv módosítása jelentősen bővíti az emberi jogokat és védelmüket. A kérdésnek világszerte pozitív és negatív értelemben politikai színezetet kölcsönöznek ismert politikusok és polgári sajtóorgánumok is. Egyesek az emberi jogok bajnokaként tetszelegnek, élnek és visszaélnek e fogalommal és más-más tartalmat kölcsönöznek neki. Mi alapvető emberi jogok alatt értjük a törvény előtti egyenlőséget, az emberek bármilyen hátrányos megkülönböztetése tilalmát, nemük, fajuk, nemzetiségük, vagy felekezethez tartozásuk szerint, a lelkiismereti és a személyes szabadsághoz való jogot. Értjük alatta a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértésének tiltását, és még sorolhatnám tovább. Az emberi jogokról elvont formában elmélkedni nem nehéz. Sokkal nehezebb megteremteni azt a társadalmat, amelynek célja a jogok tényleges érvényesülése, és létrehozni azt a gazdasági alapot, amely valóban biztosítja mindehhez a lehetőséget. És hozzátehetem: a
