Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1197 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1198 lését, mert ennek visszaduzzasztása elősegíti Békés és Csongrád megyék ipari, kommunális és öntözővízzel való ellátását. Tisztelt Országgyűlés! Békés megye területe fekvésénél, talajszerkezeténél fogva belvízérzékeny. Az elmúlt években csaknem rendszeressé vált a belvízkár, ami sok millió forint termeléskiesést jelentett. Ez attól függetlenül igaz, hogy a megye főművi kiépítettsége az országos átlagnál magasabb. A központi és helyi vízügyi szervek sokat tettek azért, hogy az üzemközi és az üzemi müvek vonatkozásában javuljon a helyzet. Elkészült Békés megye komplex mezőgazdasági vízgazdálkodási terve, aminek alapján eddig mintegy 760 ezer hektár üzemi vízrendezés valósult meg. Békés megye 37 települése van a Körösök vízszintje alatt, s ezeken a településeken több mint 270 ezer ember él. Ebből eredően a megyében az árvízi biztonság megteremtésének rendkívül nagy jelentősége van. Köszönjük az Országos Vízügyi Hivatal ehhez nyújtott hatékony és eredményes támogatását. A belvízkérdés megoldása kétoldalú. Egyrészt tovább kell fejleszteni a belvízi levezetés biztonságát és gyorsaságát, másrészt ki kell dolgozni azokat az eljárásokat, hogy a lehullott csapadék jelentős része a talajban maradjon és elősegítse a mezőgazdasági termésátlagok növelését. Törekedni kell a komplex meliorációs tevékenység elvégzésére. Fontos feladatnak tekintjük a helyi síkvidéki víztározás megoldását. Erre igen jó lehetőséget biztosítanak a folyók találkozásánál levő mély fekvésű, kis termelési értéket jelentő delták, ahol víztározók építése után a Körösök árvízi hozamából évente mintegy 150—200 millió köbméter víz tározható. E vízmennyiség megyénk jelentős részének öntözését biztosítani tudná. Sajnálatos, hogy a tározó szükségszerű használatának jogi körülményei mindeddig rendezetlenek. Tisztelt Országgyűlés! Nagy gondunk, hogy a Sebes Körösön olykor hónapokig erősen szenynyezett víz folyik le, és ez veszélyezteti a határ menti biharugrai halgazdaságot. A gazdálkodás stabilizálása érdekében megnyugtató megoldás kidolgozása, kialakítása szükséges. Engedjék meg, hogy egy nagy jelentőségű kezdeményezésre hívjam fel a figyelmet, és ennek megvalósításához kérem valamennyi illetékes támogatását. A Körös-vidék vízgazdálkodásának történeti múltja, jó műszaki kiépítettsége, vízrajzi egysége, a művek viszonylag kis területen való koncentrálása lehetővé teszi, hogy e térség megfelelő fejlesztések mellett alkalmas legyen vízgazdálkodási mintaterületi funkció betöltésére. Ehhez kedvezően kapcsolódna a termálvíz hasznosítására készített távlati fejlesztési javaslat is. Ez annál is inkább idő- és célszerű, mert e térségen belül Gyula ma már országosan is elismert idegenforgalmi bázis. Biztos vagyok abban, hogy a korábbi véleményeknek megfelelően az illetékes, elsősorban az Országos Vízügyi Hivatal megvalósításra segíti az említett korszerű és hasznos kezdeményezéseket, mint ahogy tette ezt eddig is a megye árvíz- és belvízgondjainak megoldásában. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját, a felvázolt fejlesztési koncepciókat jónak tartom, elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Nagy Csaba képviselőtársunk. NAGY CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! őszinte örömmel és nagy figyelemmel hallgattam az eddig elhangzottakat, amellyel a hozzászólók a vízügyi ágazat helyi és országos eredményeit kiegészítették és teljesebbé tették. Örömmel, mert a hozzászólók e probléma súlyát érzően és segítőszándékkal fogalmaztak, és figyelemmel, mert szakértő módon taglalták a helyi és országos problémákat, s számomra, aki a vízügyi ágazatban dolgozom, ezek a hozzászólások azt a megbecsülést és rangot is jelentik, amellyel társadalmunk, közvéleményünk értékeli e fontos területet. Az írásos anyaggal és Gergely elvtárs szóbeli kiegészítésével egyetértek és képviselőtársaimnak is tudomásul vételre javaslom. Megyei képviselőcsoportunk is rangjának megfelelően foglalkozott e témával, és megállapította, hogy az ágazat megyei fejlődése az országos tapasztalatokkal egyezően dinamikus volt és a szándékok, igények és lehetőségek összhangjának megteremtésével további fejlődés előtt áll. azonban mi sem vagyunk kivételes helyzetben, sőt, egyes problémák a mi megyénkben fokozottabban jelentkeznek, ezekről szólnék néhány mondattal. A közműves vízellátás területén a felszabadulás időszakában a megye az ország egyik legelmaradottabb területe volt. Egyetlen település sem rendelkezett közműves vízellátással. Nagy erőfeszítéseket tettünk az elmaradás pótlására és a településfejlesztési munkánk egyik nagy eredménye, hogy 1957 óta "a megye 112 településéből ,94 településen tteemel vízmű. Sajnos a bekapcsolt lakások arányának javításánál a legnagyobb fejlesztő munka ellenére sem tudtunk előrelépni évek óta, hiszen az összlakosságnak csak 45 százaléka van bekapcsolva a vezetékes vízellátásba, szemben az országos 65 százalékos adattal. E tényre a magyarázat a következő: Egy időben jelentkeznek a városi rekonstrukciók, a gyorsuló lakótelepi ipari fejlesztésekkel kapcsolatos kiemelt vízellátási feladatok és a közműves vízellátással még nem rendelkező kis települések gondjai. Csak néhányat emelek ki. Kecskeméten vízbázis növelések, Baján vastalanító, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kiskörös rekonstrukció, kis térségi vízművek létrehozása a Duna mentén. A szennyvízcsatornázásnál még nagyobb problémák jelentkeznek, hiszen csak 8 település rendelkezik szennyvízművel, s a bekapcsolt lakások aránya e településeken is csak egyharmada az országos átlagnak. Általános gond városainkban a meglevő telepek fejlesztése, hiszen például Kecskeméten 20 ezer köbméter szennyvíz kerül tisztítatlanul a befogadóba, és egyéb telepeink sem felelnek meg sem a mennyiségi, sem a minőségi köve49 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ