Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1195 Az Országgyűlés 17. ülése, j tározóké. Ezek az új létesítmények több céllal felhasználható víz tárolására adnak lehetőséget. Megyénk ez irányú törekvéseit nagyban támogatja a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is. Szocialista mezőgazdaságunkban az egyre fokozódó gépesítés, a kemizálás, valamint az iparszerű termelési rendszerek térhódítása igényli a vízgazdálkodásnak, mint a termelés tényezőjének összehangolását a termelés teljes folyamatával. Megyénkben több fejlett színvonalat elért mezőgazdasági nagyüzemben vált szükségessé a korszerű esőztető öntözés megvalósítása. -A Balatonhoz közel eső területeken jelenleg két öntözőfürt üzemel. Megyénk fejlesztési céljaiban szerepel a balatonfői öntözőfürt bővítése. Ezen kívül a javasolt tározók az ipar mellett szolgálhatnák a fejlett mezőgazdasági üzemek termelésének bővítését is. Jelentős vízkészlet van a Marcal völgyében is. E lehetőség kihasználása korántsem megfelelő. Ésszerűnek tartanám ebben a térségben is a korszerű öntözés megvalósítását. Ma már megyénk mezőgazdasági színvonala egyre inkább az öntözés lehetőségétől függ. Ez mindenképpen indokolja, hogy az említett létesítmények a közeljövőben megvalósuljanak. Ez az üzemek anyagi erőfeszítésén kívül csak az eddiginél nagyobb központi támogatással lehetséges. A vízi társulatok működésének fontosságáról kívánok még pár szót szólni. Megyénk melioratív munkái szükségessé teszik az említett társulatok továbbfejlesztését. Munkájuk eredményességét növelni lehetne azok összevonásával. Tevékenységi területüket bővíteni kell a talajvédelmi munkák fokozásával. Ez a feladat különösen a Balaton-felvidék területén fontos, hiszen az erózió elleni eredményes védekezéssel, a vízmosásmegkötési munkákkal csökkenthető a Balaton feliszapolódása. A vízi társulatok szervezésével kapcsolatos elképzeléseink megvalósításához az Országos Vízügyi Hivatal támogatását kérjük. Célszerűnek tartanám irányításukat egy, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság keretébe utalni. Végezetül visszatérve Veszprém megye sokrétű vízgazdálkodási feladatainak megoldására, melyet a különféle ipar, mezőgazdaság, üdülés, turisztika, idegenforgalom határoz meg, az a véleményem, hogy távlatokban nagyobb anyagi erő befektetése szükséges erre a területre. A feladatok megvalósításának lehetősége azonban túlnő megyénk keretein, de ezek hasznát a népgazdaság, a lakosságunk és az egész ország élvezheti. A meglevő és fejlődő idegenforgalom előfeltételeit teremtjük meg megyénk kommunális vízellátásának fejlesztésével. Az államtitkár elvtárs beszámolóját elfogadom és elfogadásra ajánlom. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Szigeti Gáborné képviselőtársunk felszólalása következik. SZIGETI GÁBORNÉ: Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselőtársaim ! Békés megye természeti és földrajzi adottsága, hogy a megyét átszelő Körösök és a Berettyó az országhatáron túli vízgyűjtőktől érkeznek területünkre. A ter77. június 30-án, csütörtökön 1196 mészetes vízkészlet nem elég az igények kielégítésére. Békés megye sokirányú társadalmi, ipari, gazdasági, idegenforgalmi fejlődéséhez nélkülözhetetlen vízmennyiséget csak korszerű vízgazdálkodással, célszerű emberi beavatkozással lehet biztosítani. Megyénk egyik legnagyobb gondja az emberi fogyasztásra, mezőgazdasági, ipari és idegenforgalmi célok kiszolgálására biztosítandó víz mennyiségének és minőségének megtermelése, megóvása. A települések alatti víztartó rétegek, statikus készlete folyamatosan csökken. Az ivóvíz minőségű víz biztosítása egyre nagyobb és nehezebb feladatot jelent. Tekintettel arra, hogy Békéscsaba, Békés és Gyula városok, valamint a környező települések vízgondjai máris nagyok, ezért feltétlenül szükséges a Maros törmelékkúp ilyen irányú kutatásának gyorsítása, a megyei gondokat megoldó regionális beruházási programok és kiviteli tervnek előkészítése még a jelen tervidőszakban. Békés megye 78 településéből jelenleg 50 rendelkezik vízművel, de csatornaművel mindössze 12. A csatornaművekkel és a szennyvíztisztító berendezésekkel való ellátottságunk igen rossz. A keletkezett szennyvizek jórészt szikkasztásos módszerrel a talajba kerülnek. A városok esetén a holt medreket vagy az élővízcsatornát szennyezik, ez utóbbi víz minősége negyedosztályú. Megyei településeink szennyvízelhelyezését és tisztítását önerőből megoldani nem tudjuk. Erre tekintettel kérem annak megvizsgálását, hogy nem lehetne-e a vízi közművek célcsoportos jellegét visszaállítani. Ez elősegítené a lakás és a lakáskapcsolódó intézményhálózat időbeni ellátását. A kérdés vizsgálatával, megoldásával évekkel ezelőtt a Békés, Csongrád megyei együttes képviselőcsoport is egyetértett. örömmel számolok be arról, hogy a megyei vízügyi szervek eredményesen foglalkoznak a szennyvizek befogadón kívüli elhelyezésével. Igen jó példa erre az 1969 óta üzemelő gyulai nyárfás öntözőtelepe. A szennyvíz ilyeténi elhelyezése szinte minden település határában megoldható és egyben hozzájárul az emberi környezet védelméhez. Keresni kell más olyan szennyvíztisztítási eljárásokat is, amelyek a kis települések szennyvizét gazdaságosan tudnák hasznosítani anélkül, hogy a környezet ettől károsodna. Szükséges viszont az ezekkel kapcsolatos jogi kérdések rendezése is. A mezőgazdasági vízhasznosítás vonatkozásában nagy jelentőséget biztosít megyénkben a nagykunsági 14-es öntözőrendszer főmű-építésének megkezdése. Ez a beruházás jó helyre került, mert segítségével a megye legjobb földjein lehet a termelés biztonságát és a hozamok növelését fokozni. Az érintett mezőgazdasági üzemeink várják az öntözőrendszer megépítését. Épül a körösladányi duzzasztó és ezzel újabb lehetőség nyílik az öntözésre. Sajnálatos, hogy a békési duzzasztó hatásterületébe tartozó üzemek öntözési fejlesztése megrekedt. Ehhez szükséges lenne a MÉM hatékonyabb támogatása. A vízkészletünk növelése érdekében szükségesnek tartjuk a csongrádi vízlépcső megépí-