Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-17
1193 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1194 ság, a rendkívül változatos táj, amely a hazai és a külföldi turisztika alapja és tárgya, valamint a változatos adottságú mezőgazdálkodás. Mindezek rendkívül nagy vízigényt, koncentrált szennyvízkezelést, szigorú vízminőségi követelményt jelentenek. A tájékoztató szerint a vízkészlet-gazdálkodási viszonyaink az országos átlaghoz képest kedvezőek. Természeti adottságainknál fogva azonban a készletek rendszerint nem ott állnak rendelkezésre, ahol az igények felmerülnek. Ezért döntő továbbra is a költségesebb, időben és térben az igényekhez jobban igazodó regionális vízellátó rendszerek kiépítése, ezeknek majdani összekapcsolása. A megye eddig kiépített vízellátó rendszereiért köszönetünket fejezem ki az Országos Vízügyi Hivatalnak. Fejlesztési elképzeléseik összhangban vannak megyénk érdekeivel. A víz össznépi tulajdonban levő fontos életelemünk. Ezt igazoló jelenséggel megyénkben is találkozunk. Ahogyan országosan nincs határ a vízgazdálkodási feladatok megoldásában, úgy a megyéknek is közösen kell dolgozniuk. A kapcsolatok alapja az eddig kiépített regionális rendszerek, melyeknek továbbfejlesztését a jövőben fokozni kívánatos. A megyék közötti jó kapcsolatokat bizonyítja a Pét—inotai iparvidék megyén kívüli vízzel való ellátása, ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy megyénk igényén túli vízkészletekből jó minőségű karsztvizet kapjanak más területek is. Ilyen kapcsolatokra távlatban is szükség lesz, mert a térség ipari vízzel való ellátása miatt várhatóan dunai vizet kell majd területünkre vezetni. Ez a nagy térségi vízellátó rendszerekbe való bekapcsolással lesz majd megoldható. Ennek a lehetőségnek a kihasználását különösen fontosnak tartom, mert akkor az ipari vállalatok jelenlegi jó minőségű vízfelhasználása megszűnik, s ezzel a települések ivóvízbázisa megnövekszik. Megyénk vízgazdálkodására nagy hatással van a széles körben folytatott bauxitbányászat. A bányászás következtében, mivel az ércvagyon zöme a vízszint alatt van,,a víznívó süllyesztésére van szükség. Ezzel víztelenedési folyamat indul meg, ugyanakkor jelentős vízbázishoz is jutunk. Ebből a vízkészletből kell a regionális rendszerekkel ellátni az elvíztelenedett területeket, valamint a fejlesztési igényeket kielégíteni. Jelenleg a vízkészletnek csak a felét hasznosítják. A bauxitbányászás hatásaként víztelenedés jelensége tapasztalható már Veszprém város kútjaiban is. A város dinamikusan fejlődik. Az így jelentkező vízigény növekedését biztonságosan kielégíteni távlatokban is a nyirádi karsztvízből lehet. Az Országos Vízügyi Hivatal ez irányú elképzelésével egyetértek, tevékenységükért köszönetemet fejezem ki, megvalósítását és annak gyors ütemét kérem. A települések vízellátásának helyzete az elmúlt években sokat javult. Megyénk városaiban a lakosság ellátási szintje 90 százalékos. Nem kielégítő viszont a helyzet községeinkben, különösen azokban, amelyek a regionális vezetékrendszerektől távol esnek. így például a pápai járásban, választókörzetemben, 17 százalékos csupán az ellátottsági szint. Lassú e térség lakossága vezetékes vízellátásának a megoldása. Ezeken a településeken egyedi, községi vízművek létrehozása lehetséges, melyeknek mértéke a_ jelenlegi állami és lakossági hozzájárulással nincs biztosítva. Nem tartom kielégítőnek a községi vízművek építésének ütemét, hiszen mindössze háromnégy községi vízmű létesül évenként. Veszprém megyében 148 községnek semmiféle vízműve nincs, pedig sok helyen fertőzött vizet kényszerül használni a lakosság. A jelenlegi ütemben 30—40 évre lenne szükség ahhoz, hogy a megye valamennyi községe egészséges vízhez juthasson. Ma már a közműves vízellátás színvonala — ahogyan a beszámoló is tükrözi — a lakosság életszínvonalának egyik fontos jellemzője. A falu és a város közötti különbség csökkentésének számos példáját láthatjuk az országban. Megváltozott*a község arculata, eltűntek a nádfedeles, földpadlós viskók, modern családi házakat építenek a dolgozók, • és ezek elképzelhetetlenek teljes közművesítés nélkül. Társulások alakulnak a víz, a csatorna, a villany, az út biztosítására, melyekhez komoly anyagi áldozatokat is vállal a vidéki lakosság. A megoldás üteme azonban lassú. Véleményem szerint nagyobb figyelem, nagyobb központi segítség szükséges, a városok gondjainak megoldásához hasonlóan. Kérem az Országos Vízügyi Hivatalt, hogy nyújtson fokozottabb segítséget községeink vezetékes vízellátási gondjainak megoldásához. Ügy érzem, csak így lehet gondjainkon segíteni, a községi vízműépítés ütemét meggyorsítani. A szennyvíztisztító, elvezető és elhelyező létesítmények építése megyénkben is lassúbb a vízellátásnál, bár a IV. ötéves terv időszakában jelentős fejlődés történt ezen a téren is. Az V. ötéves terv is nagy anyagi erőforrást koncentrált ezekre a feladatokra, de ez nincs összhangban a vízügyi-építőipari kapacitás fejlesztésével. A Balaton vízminőségének problémája ezeket a gondokat még súlyosbítja. Erre a térségre a regionális szennyvízkezelő-rendszerek terve már kialakult. Az a cél, hogy a tisztított szennyvizeket is távoltartsuk a Balatontól. E témával kapcsolatban nagyra értékeljük az Országos Vízügyi Hivatal eddig megtett intézkedéseit. Kérem, hogy a jövőben is ilyen súllyal foglalkozzanak a Balatonnal összefüggő vízgazdálkodási feladatokkal. A Balaton medrének feliszapolódása, különösen a keszthelyi öbölben, de az északi parton sok helyen aggasztó. Az ennek megszüntetésére hozott minisztertanácsi határozatot, a KisBalaton visszaállítását nagy horderejű intézkedésnek tartom. Ezen kívül feltétlenül szükséges a rendkívül leromlott keszthelyi és fűzfői öböl kikotrása a vízminőség javítása végett. Megyénk domborzati viszonyai miatt gondjaink vannak a felszíni vízkészletek hasznosításával. A vízigény és a vízkészletek időbeni eltolódásának csökkentésére bővíteni kell a tárolókapacitást. Az V. ötéves terv során megépül a devecseri tározó. További tározók építése indokolt, így a berhidai, a nagyteveli és a vaszari
