Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1191 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1192 fogjuk megvalósítani. 1980-ra megyénk lakosságának vezetékes vízellátása a felsorolt beruházások megépítése esetén 53—56 százalékra növekszik. Ezzel is csupán 2—3 százalékot tudunk ledolgozni az országos átlaghoz viszonyított lemaradásból. Az említett vízellátás-javító beruházások a helyi erőforrások koncentrált felhasználásával — beleértve a lakosságra háruló komoly anyagi áldozatokat is — valósulnak meg. Az állampolgároknak sokszor súlyosan kell fizetniük a hátrányos természetföldrajzi adottságok miatt. A lakossági hozzájárulás több településen eléri érdekeltségi egységenként a 12 ezer forintot is. Erről a mai napon több képviselőtársam szólott már. Az ilyen magas összegek befizetése nagy megterhelést jelent a nyugdíjasoknak és az alacsony jövedelmű családoknak. E hátrányok csak úgy mérsékelhetők, ha az ivóvíz településhatárig történő elvitelének anyagi terhét nem a helyi lakosság, hanem annál tágabb közösség, viseli. Megyénkben a lakosság vízellátását szolgáló kommunális beruházások mellett komoly feladatot jelent a vízrendezési és mezőgazdasági vízhasznosítási tennivalók elvégzése. A hegy- és dombvidéki területekről gyülekező vizek megyén belüli befogadói az Ipoly határfolyó, a Zagyva patak, kisebb területen a Tárna. Korábban sok kárt okozott a Zagyva patak völgyének gyakori elárasztásával és még napjainkban is nagy károkat okoz tartós árvizeivel az Ipoly, amely nemcsak a termékeny mezőgazdasági területeket károsítja, hanem településeket, épületeket és vízügyi létesítményeket is veszélyeztet. A Zagyva rendezésében eredményes, elismerésre méltó munkát végzett és végez a megye vízügyi irányításával jól együttműködve az OVH területi szerve, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. A Zagyva vízrendszerében az országban elsőként került sor olyan automatizált vízgazdálkodási rendszer koncepciójának elfogadására, amely a felszíni vízkészletek menynyiségi és minőségi szabályozását hivatott megoldani. A beruházás első ütemében elkészül egy olyan táv jelző rendszer, amely öt mérőállomással az árvízi előrejelzésben szükséges legfontosabb hidrológiai és hidrometeorológiai adatokat gyűjti. A beruházás második üteme táv vezérelhető tározókból álló rendszer kiépítését foglalja magában. A rendszerhez tartozó három tározó egyike 1976-ban elkészült, a második 1977-ben fejeződik be és a harmadik tározó kivitelezési munkái is elkezdődtek. A beruházás harmadik ütemében a vízminőség szabályozása a cél. Az Ipoly völgyében 2483 hektár termékeny mezőgazdasági terület, települések, épületek, vízművek árvízvédelme vár még megoldásra. A III. ötéves tervben megindult az Ipoly Nógrád megyei szakasza egyes részeinek szabályozása, és a IV. ötéves terv során befejeződött néhány erősen exponált terület -bevédése. E munkálatokkal évszázados gond törlesztése kezdődött el, de a folytatás még nagyon sok tennivalót kíván. A munkálatok folytatását sürgetik a csehszlovák fél határfolyón tervezett beruházásai is. Ügy véljük, hogy az OVH helyzetismerete, az OVH területi szerve és megyénk között kialakult együttműködés kedvező alapot teremt a további célok eléréséhez. A mezőgazdasági vízgazdálkodásban Nógrád megye az országos arányokhoz viszonyítva kevés eredményt mondhat magáénak. Jelenleg a csapadék helyszíni hasznosítását szolgáló agronómiai és agrotechnikai eszközökön túl alig van lehetőségünk az aszályos időjárás okozta károk mérséklésére. Megyénkben 1400 hektár területen folyik öntözéses gazdálkodás, noha a vízigényes kultúrák, a bogyós gyümölcsűek, zöldségfélék, burgonya területe megyénkben is jelentős. Sajnos, a miniszter elvtárs által említett öntözött burgonyaterületből megyénkben egyetlen hektár sincs. Kissé sóvárogva vesszük tudomásul, hogy az V. ötéves terv százezer hektáros öntözésfejlesztési beruházásaiból Nógrád megye nem részesül, ugyanakkor reményt is táplálnak bennünk az OVH elnökének beszámolójában elhangzott, a kis- és középtározók építésére vonatkozó célkitűzések. Reális lehetőséget látunk arra, hogy a VI. ötéves tervben helyi erőforrásaink ésszerű koncentrálásával és kihasználásával, megfelelő állami segítséggel a dombvidéki tározók számát gyarapítsuk és bekapcsolódjunk az országos öntözésfejlesztési programba, bővítsük a gazdaságosan öntözhető kultúrák területét. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága megtárgyalta a vízgazdálkodás eredményeiről és feladatairól szóló beszámolót és a mezőgazdasági vízgazdálkodás tekintetében kiemelt fontosságot tulajdonít a dombvidéki több hasznú kis- és közepes tározók építésére irányuló hasznos törekvéseknek. Tisztelt Országgyűlés! Az OVH elnökének a vízgazdálkodás eredményeiről és feladatairól szóló beszámolója tárgyilagosságról, a tennivalók alapos, tudományosan is feltárt ismeretéről tanúskodik. A vízgazdálkodás távlati fejlesztésére irányuló törekvések jól szolgálják a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa gazdasági építőmunkára vonatkozó határozatainak teljesítését, az össztársadalmi érdekeket. A beszámolót a Nógrád megyei képviselőcsoport és a magam részéről elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Hárs József képviselőtársunk. HÁRS . JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az elmúlt időszak dinamikus társadalmi-gazdasági fejlődése hazánk vízgazdálkodását népgazdasági fontosságú közüggyé tette. A vízgazdálkodás V. ötéves terve a lakosság legszélesebb rétegeit, a szocialista építőmunka minden területét érinti. Az előterjesztés és az államtitkár elvtárs szóbeli kiegészítése a pénzügyi és a műszaki lehetőségek függvényében reálisan tárja fel az eddig elért eredményeket, a jelenlegi helyzetet és a távlati fejlesztés feladatait. I

Az ország vízgazdálkodásában Veszprém megye fontos szerepet játszik. Megyénk legfőbb jellemzője a magasfokú és sokrétű iparosodott-