Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-17
1189 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1190 kosságnak csak mintegy 50 százaléka részesül közműves ivóvízellátásban. A regionális vezetékrendszer kiépítésével, a gyorsan fejlődő ccntrumtelepek, nagyközségek kialakításával fokozódik az igény a falusi lakosság részéről. Különösen a mohácsi és a pécsi gerincvezeték mellett elterülő községek lakói kérik, hogy a hálózatfejlesztéssel együtt legyenek a környező községek is bekapcsolva a regionális vízműhálózat rendszerébe. Néhány területen, főleg a Dráva menti községekben nagyon egészségtelen a rendelkezésre áÚó ivóvíz. Ezért is kérjük a központi szerveket, hogy a népgazdaság anyagi erőforrásaiból, a lehetőségek keretei között az ilyen településszerkezetű megyék, mint például Baranya megye is, a lakossági vízellátás fejlesztéséhez több figyelmet, nagyobb anyagi támogatást kapjon. A lakosság a helyi, az állami és az egyéb gazdálkodó szervek részéről, amit lehet, a jövőben is megtesz. Tisztelt Országgyűlés! örömünkre szolgál, hogy hazánkban, Baranya megyében is nagy mennyiségű és értékes term ál vízkincs áll rendelkezésre. Harkányban az utóbbi tíz esztendő alatt jelentős fejlődd történt. Most már évenként hazánk különböző területeiről egyre nagyobb számban, más országokból másfél millió ember látogat Harkányba. Ami fejlődés bekövetkezett, döntően megyei erőből, a helyi gazdálkodó szervek aktív 7 közreműködésével jött létre. Véleményünk szerint gyógyászati, üdülési, ezzel együtt a növekvő hazai és külföldi idegenforgalmi célok szolgálatában jelentősen javítani kell a termálvíz hasznosításával kapcsolatos munkát. Megyénkben gyógyászati célokra, üdülési igények kielégítésére, hazai és külföldi idegenforgalom fejlesztésére kell a fő gondot fordítanunk. Most már nem tartható sokáig az a gyakorlat, hogy ahány megye, város vagy község rendelkezik termálvízzel, annyiféleképpen történjék annak felhasználása, irányítása vagy szakmai felügyelete. Véleményünk szerint minél rövidebb időn belül országosan egységesebb felfogás és rendszer alapján szabályozott felsőbb szintű felelős szerv irányítása, ellenőrzése kell. Ügy is mondhatom, hogy legyen olyan gazdája termálvízkincsünk felhasználásának, amely tervszerűbben, ha kell, kellően differenciáltan más ágazatokkal és több szervvel együttműködve hatékonyabban foglalkozik ezzel a kérdéssel. Külön is kérjük az Országos Vízügyi Hivatal illetékeseit, az Egészségügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőit, hogy még összehangoltabb munkával és pénzügyi támogatást is jelentő közreműködéssel segítsék Baranya megye termálvízkészletének hasznosítását. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének írásos jelentésében foglalt értékeléssel, a továbbfejlődés irányát, tennivalóit tartalmazó megállapításával, a szóbeli előterjesztéssel egyetértek. Tisztelettel kérem: a vízgazdálkodással kapcsolatos munkában, intézkedésekben az Országos Vízügyi Hivatal vezetőin túl mások is vegyék figyelembe a hozzászólásomban elmondottakat. Jómagam a választókerületben a szerény lehetőségek keretei között segítem e munkát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Hütter Csaba képviselőtársunk felszólalása következik. HÜTTER CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója arról győz meg bennünket, hogy hazánkban olyan koncepciózus, hosszú távra prognosztizált vízgazdálkodás folyik, amellyel évről évre tervszerűen javul a települések kommunális ellátottsága, megoldást nyer az ipar, a mezőgazdaság gyorsan növekvő vízszükségletének kielégítése és eleget teszünk a környezetvédelmi feladatoknak is. A beszámoló közműellátottságot, ipari és mezőgazdasági vízellátást jellemző adatai kifejezőek. Alkalmasak arra is, hogy az ország egyes közigazgatási egységei, megyéi, járásai saját helyzetüket felmérve összehasonlítást tegyenek és a szükséges tennivalókat szűkebb pátriájukra vonatkoztatva megfogalmazzák. Ezt tettük mi is Nógrád megyében, ahol a sajátságosan rossz hidrogeológiai adottságok között, elszórt településrendszerek mellett különösen nehéz és költséges munkát jelent a lakosság vezetékes vízellátása, az ipar és a mezőgazdaság vízszükségletének biztosítása, a mezőgazdasági területek ár- és belvízvédelme. Nógrád megye felszíni és felszín alatti vízkészletei nagyon csekélyek. A felszín alatti vízkészletek relatív hiányát jellemzi az a tény, hogy míg egyes megyék területének 90 százalékán található felszín alatti kitermelhető víz, addig Nógrádnak csak kilenc százalékán. Vízgazdálkodásunkban a legnagyobb gondot a lakosság vezetékes vízellátása okozza. 1975 végén megyénk lakóinak 43 százaléka — 23 százalékkal kevesebb, mint az országos átlag — élvezhette a vezetékes vízellátás előnyeit. E tekintetben a megyék rangsorában az utolsó előttiek vagyunk. A IV. ötéves tervidőszakban jelentős anyagi eszközöket fordítottunk vízkutatásra, sajnos, eredménytelenül. A lakosság ellátása mindössze egy százalékkal i avult. A helyi vízkészletek és a jó minőségű vj.zet adó víznyerőhelyek hiánya miatt a települések vízellátása csak nagy anyagi erőfeszítések árán, elsősorban térségi vízművek felépítésével oldható meg. Gondjaink az OVH előtt ismeretesek, célkitűzéseink megvalósításában szinkronban vagyunk. A III. ötéves terv éveiben megépítettük és üzembe helyeztük az észak-nógrádi regionális vízmű első ütemét, 1979-re befejeződik a második ütem építése is. Az V. ötéves terv időszakában indul a Közép-Nógrád—Mátravidéki Regionális Vízmű építése, 1985-re tervezett üzembe helyezéssel. Az előbbi két beruházás az OVH előirányzatában szerepel. Elkészült a Nyugat-nógrádi Vízmű beruházási programja és a kivitelezés is megindult. Az első ütem befejezése, amely 13 település vízellátását szolgálja, 1983-ra várható. Ebben a tervidőszakban társulati formában 16 település vezetékes vízellátását
