Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1187 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1188 sét, nagy mennyiségű pecsenyekacsa és liba nevelését is lehetővé tette. A meliorációs beruházások a kedvezőtlen termőhelyek javításában nagyszerű eredményeket hoztak. A sásdi járás dombos, a szigetvári járás sík vidékén jelentősen javultak a termelési feltételek, nőttek a termelési hozamok. Megyénk városaiban és községeiben jelentősen bővült a közmű hálózat, javult a közműves ivóvízellátás. A városi lakosság 77 százaléka, a község lakóinak 50 százaléka részesül ily módon ivóvízellátásban. Fejlődött megyénk gazdag termálvízkincsének hasznosítása, gyógyászati, hazai és külföldi idegenforgalmi lakóházak és középületek, valamint palánták neveléséhez szükséges fűtőenergiakénti hasznosítása. Külön is említem, hogy hazánk déli részén, Siklós, Villány térségében megkezdte működését a korszerű rakétás légelhárító rendszer. Az eddigi tapasztalatok szerint jó és a jövőre is megbízható eredménynyel működik. Mindezekben benn van több országos hatáskörű szerv, főleg az Országos Vízügyi Hivatal több irányú, segítő intézkedése. Elmondhatjuk, hogy a munka, az erőfeszítés, az anyagi eszközfelhasználás nem volt hiábavaló. Ügy érzem, hogy az Országgyűlés e napirendjének tárgyalása után újabb ösztönzést, fellendülést eredményez a mi megyénkben is. Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek Gergely Tstván államtitkár elvtárs azon megállaoításával, hogy a társadalmi, gazdasági fejlődés, a kulturális és technikai színvonal emelkedése következtében 'gyorsuló ütemben nőnek a vízigények, így van ez Baranya megyében is Véleményünk szerint a gazdasácn' élet közép- és hosszú távú tervezésénél még jobban figyelembe kell venni a rendelkezésre álló és hasznosítható vízkészletünket. Ez főleg a vízigényes iparágak, a mezőgazdaság fejlesztésére, üzemek telepítésére, ehhez is kapcsolódó szállítási igények kielégítésére vonatkozik. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztésében olvasható, hogy hazánk vízkészlet-gazdálkodásában úgynevezett szabad készletekké! ma már csak a Duna és a Dráva rendszerében, különösen a két folyó által határolt területen rendelkezik. Ezek közé tartozik Baranya me<?ve is. Ezért is tisztelettel kérjük az Országos Vízügyi Hivatal vezetőin kívül a Tervhivatalt, az ipari és a mezőgazdasági ágazatokban közvetlenül érdekelt minisztériumokat, hogy a következő ötéves terv és a hosszú távú terv készítésekor, a fejlesztési irányok és területek meghatározásakor jobban ver*vék figyelembe Baranya megyét is. a Duna és a Dráva által határolt területrészeket. Az ezzel összefüggő tervező, maid pedig gyakorlati munkával tovább lehet gazdn^ítani. iavítnni a központi és a területi szervek együttműködését. A mezőgazdasági hasznosításban további lehetőségeink és feladataink vannak. Alapvető a meglevő lehetőségek jobb kihasználása, ehhez kapcsolódóan a műszaki ellátás javítása, a szakemberképzés, az anyagi érdekeltség és a szervezési feladatok fejlesztése. Külön is figyelmet érdemel már a hosszabb idő óta szorgalmazott mohácsi öntözőfürt megépítése, a Duna és a térségében levő víz hasznosítása a mezőgazdasági üzemekben. Az egyébként is jó termelési adottságokkal rendelkező területek, az ott élő emberek szakértelme lehetővé teszi, hogy az öntözéses gazdálkodással a mostani 60—80 mázsás hektáronkénti kukorica-átlagtermés 90—100 mázsára nőjön, az ipari növények, a zöldségfélék termelése jelentősen javuljon. Ezért is kérjük az Országos Vízügyi Hivatal, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékeseit — s intézkedéseiket — a terv megvalósításához. A mezőgazdasági hasznosítással és a környezetvédelmi hatásokkal kapcsolatban véleményem, hogy a hígtrágya hasznosításánál szélsőséges nézetek és gyakorlat érvényesül. A mi termelőszövetkezetünkben, Belvárdgyulán is képződik nagy mennyiségű hígtrágya, mi ezt értékesnek tartjuk, öntözéssel a talajba juttatjuk, ezzel is segítjük mezőgazdasági termelésünk növelését. A környezetre gyakorolt szennyező hatás akkor fékezhető, ha annak kezelésére, az eltávolítását szolgáló technológiára már a telepek tervezésekor, építésekor gondolunk. Az itt felhasznált költségek többszörösen megtérülnek. Véleményünk szerint a mostani bírságolási rendszer és a gyakorlat nem szolgálja megfelelően a környezetvédelmi érdekeket és a hígtrágya célszerű felhasználását. A bírságolási rendszert felül kellene vizsgálni és az élet új igényeihez, adottságaihoz indokolt igazítani. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon igaz, hogy a víz az élet legfontosabb alkotóeleme, nélkülözhet etl^n biológiai tényező, örülünk annak, hogy megyénkben és főleg Pécs városban, valamint fnlvaink jelentős részében a jobb minőségű vezetékes ivóvízellátásban lényeges javulás történt. A központi szervektől ehhez jelentős támogatást kaptunk. A lakosság részéről a vízműtársiilâtok létrehozásához, a közmű fejlesztéséhez nem egy esetben 18—20 ezer forintos hozzájárulást adnak. Ez a jelenség figyelmet és tiszteletet érdemel. Mindezek ellenére új igények, helyi és megyei, országos feladatok ielentkeznek. A viszonylag gyorsan fejlődő város mint Pécs, Komló. Szigetvár, Siklós, valamint a sok aprófalvas telenülésen élő lakosság na^v része tovább ií?énvli a jobb és a rendszeresebb vízellátását. Ezeket az igényeket véleményünk szerint e^'ik hoszabb távon, megfelelő sorrend kialakításával, tervszerű és összehangolt munkával lebet kielégíteni. A tervidőszakban a pécs—mohácsi regionátfa vízmű második vezetékének megépítésére 700 millió forintot lehet felhasználni. Ez nagv öszszeg. A Duna nagyarányú szennyeződése miatt kérjük az illetékes központi szervektől g Moha cs-sziffet térségében lehetséges vízkutatás p-vorsítását és n? ebből a térségből nyerhető víznek a regionális vízműrendszer keretében tfirtenß hasznosítását. Ezt megkülönböztetett figyelemmel kfóérjék, támogassák és serntsék. Sok gondot és feladatot jelent a megyei és a községi szervek vezetőinek, hogy a községi la-