Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1185 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1186 került gazdaságok számára áthidaló megoldásokat, gyors kedvezményeket nyújtott. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Tegnap Faluvégi elvtárs bevezető expozéjában is ígéretesnek mondta az idei határt. Valóban a búza öt év átlagában 33,2 mázsát termett 1971 és 1975 között, a múlt esztendőben 38,8 mázsát, az idei tervünk 38,5 mázsa. Nem tudok mást mondani, mint azt, amit tegnap mondott Faluvégi elvtárs, magam is ígéretesnek tartom a határt. Többet, mást mondani ma sem lehet, de azt hiszem, elvtársak, ez nagyon lényeges. Lényeges minősítés, mert nemcsak az idei derekas munka tükröződik a mai képben. Munkánk folyamatnak a része, s nem is csak a mának szól. örömmel mondhatom, hogy alkotó szellem, teremtő szándék jellemző a mezőgazdaság sok ezres kollektívájára. Jó vállalkozó kedvnek vagyunk tanúi a szarvasmarha-tenyésztésben is, hiszem, hogy Vas megyében is ez fog kialakulni végül is, és remélem, hogy az ültetvények telepítésében az a szándék, amely most megnyilvánul, újabb területekben ölt testet. Tudjuk persze azt is, hogy sok mai elhatározás és tett gyümölcse — szó szerint is — csak a hatodik ötéves tervben érik majd be. " * Az idei mezőgazdasági munka végső eredménye, tervezett nagy exportbevételeink elérése még sok tényezőtől függ. Ügy gondolom, abban biztosak lehetünk, hogy a mezőgazdaság dolgozói — az egész társadalom cselekvő közösségében — mindent elkövetnek azért, hogy szándékuk, munkájuk olyan minősítést kapjon a párt Központi Bizottságában és az Országgyűlés színe előtt, mint tavalyi erőfeszítéseik kaphattak. Kedves Képviselő Elvtársak! Befejező gondolatként a következőkre szeretnék még kitérni. Időnkint lábra kapnak olyan tudományos, vagy áltudományos nézetek, hogy valamilyen irányban elmozdul az időjárás, változóban vannak éghajlati viszonyaink. Nem szeretnék időzni ezeknél a véleményeknél és ellenvéleményeknél. Engedjék meg, hogy helyettük egy több mint száz évvel ezelőtti naplóból idézzek. A kézírásos napló egy füzet, egy öreg sellyei ház elbontásakor, nemrégen került napvilágra. Idézem a naplót: „Az esztendő igen jó volt, mert búzának jó termése volt. Kukorica bőven termett, de szilva nem volt. Mák nem volt, burgonya nem volt, borsó sok volt. De olyan nagy szél, eső volt. hogy Sziget városa majd alighogy özön által el nem boríttatott. Sok házak már leomlottak. A Dráván a malmok elmerültek. — És más helyen írja — eső volt, Medárdusz előtt való nap, aztán néha egy kis harmat volt. Az 1840. esztendő igen száraz volt." A sellyei bíró, mert egy időben bíró is volt, aki ezt a feljegyzést összeállította, persze, nem tudományos dokumentációt készített. Megfigyelései mégis egybeesnek azzal, ami adottságainkból következik. Számolnunk kell mind csapadékhiányos évekkel, mind időnkinti vízgondokkal. Mindkettő bizonytalansági tényező és nagy kockázatvállalást jelent az iparosodó mezőgazdaságban, a lekötött eszközök, befektetések folyamatos növekedése miatt is. A genetika eredményeként nagyobb termőképességei és általában igényesebb állat- és növényfajták kerülnek köztermesztésre. Vetésszerkezetünkben egyre nagyobb lesz a nagy terméshez, nagyobb vízigényű, érzékeny kultúrák aránya. Mindezek, továbbá a kiegyensúlyozott vállalati gazdálkodás is úgy kívánja, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az öntözésbe vont területek növelésére is és a vízkártételek mérséklésére is, valamint a talajok termékenységének és vízgazdálkodási tulajdonságának javítására is. E feladatok ellátása nemcsak a vízgazdálkodási ágazatban dolgozók, és nem is csak a mezőgazdaságban dolgozók érdeke. hanem együttesen országunk érdeke. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének a beszámolója erről az útról és a további közös teendőkről adott meggyőző képet. Amikor a beszámolót elfogadom és a Minisztertanács nevében a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom, kívánom, hogy a vízügy dolgozói, munkásai és mérnökei mind nagyobb sikerrel feleljenek meg azoknak a feladatoknak, amelyek az egész népgazdaság érdekében előttünk állnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik ifj. Pintér István képviselőtársunk. IFJ. PINTÉR ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársamtól hallottam, milyen belső feszültséget és felelősségérzetet él át akkor, amikor az Országgyűlés ülésszakára felszólalásra készült. így vagyok most én is. Nem vagyok tapasztalt szónok, sem vízügyi szakember, hanem termelőszövetkezet általános géplakatosa. Hogy mégis szót kértem a napirend vitájában, ezt azért teszem, mert Baranya megyében, azon belül ,a mi termelőszövetkezetünkben is az általánosnál nagyobb súllyal jelentkezik a vízgazdálkodással kapcsolatos munka. Talán ebből is fakad, hogy az Országos Vízügyi Hivatal elnökének írásos jelentésén kívül a helyi vízügyi igazgatóságtól, a különböző megyei és helyi szervektől sok tájékoztatást, segítséget kaptam, megyénk helyzetének, igényeinek megismerésében. Bennem is több gondolat fogalmazódott meg, ezek közül néhányat e vitában is szóváteszek. Az elmúlt 7—8 évben az országos lehetőségekkel együtt Baranya megyében is fejlődött a vízgazdálkodás. A hozzáértő, felelősségteljes és tiszteletre méltó munka eredményeként népgazdasági és helyi érdekeket szolgáló fejlődés következett be. Csak példaként említek néhányat. A Duna és a Dráva árvízvédelme, a gátrendszer korszerűsítése felgyorsult, a következő évekre is megnyugtatóan halad. Segítette megyénk gazdasági életének fejlődését az ipari víz biztosítása és a mezőgazdaságban történt szélesebb körű hasznosítása. A 40 víztározóban lehetővé vált 12 millió köbméter víz tárolása, amely a víz pusztító hatásának csökkenésével együtt mintegy négyezer hektár terület öntözé-