Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1155 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1156 költségeket, ezenkívül még sokféle közvetett eredmény számítása eddig figyelmen kívül mai adt. Mint somogyi képviselő a Balaton vizének védelméről, a Balaton vízminőségének megóvásáról is szeretnék néhány szót szólni anélkül, hogy mi somogyiak a Balatont magunknak akarnánk kisajátítani. A Balaton az egész nemzet kincse, jelentősége túlnő Somogy határán, és így a vele kapcsolatos gondokat, feladatokat is nagyrészt 'központilag kell megoldani. A Balaton környék fejlesztésére vízügyi vonatkozásokban már eddig is történtek jelentős lépések, amelyeknek eredményeképpen a regionális vízművek biztosítják a megfelelő minőségű ivóvizet az üdülőhelyi településeken. Az is biztató, hogy a Balaton vízháztartásával, vízminősége megóvásának kérdéseivel az érintett ágazati szervek mellett a Magyar Tudományos Akadémia is foglalkozik. Ennek alapján bízhatunk abban, hogy a hatodik ötéves terv időszakában az ivóvízellátáshoz hasonlóan a szennyvízgyűjtés és tisztítás is regionálisan oldódik meg. Mégis szeretném felvetni azt a gondot, hogy a Balaton déli partján a tó vizének minősége komoly mértékben veszélyeztetett annak következtében, hogy a jelenlegi tervidőszak szűkös anyagi lehetősége miatt a szükségletektől meszsze elmarad a szennyvíztisztító berendezések tervezése és kivitelezése. A mostani kényszerhelyzetben és a tervidőszakból visszalevő néhány évben az egyre növekvő mennyiségű szennyvizek közvetlen és közvetett beáramlása olyan mértékű nem kívánatos következményekkel járna, aminek meggátlása sürgős intézkedéseket követel. Különösen a Balaton déli partján, Fonyód, Balatonlelle, Zamárdi térségében szükségesek a szennyvíztisztító berendezések. Tisztító-rendszerre való rákötés jelenleg is már 160—180 százalékos. Ilyen körülmények között a szennyvizek nem kerülhetnek megfelelően tisztított állapotban a Balatonba. E helyzetből adódóan másik gond is jelentkezik. Ugyanis a települések fejlesztését alapvetően akadályozza az a körülmény, hogy a tisztító berendezések túlterheltsége miatt a vízügyi hatóságok az épülő létesítmények szennyvízhálózatba való bekötését nem engedélyezik. Ezek után a Balaton vízminőségének megóvása érdekében javaslom, hogy a környezetvédelmi alap siessen segítséget nyújtani a leginkább szorító, legégetőbb kérdések megoldásához. Szakértői becslés alapján az említett 3 térség problémája mintegy 15—18 millió forintból megoldható lenne, és a befektetés más területen bőségesen kamatozna, megtérülne. Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóban különösen megragadták figyelmemet azok a megállapítások, amelyek a környezetvédelemmel kapcsolatban a keletkező ipari és mezőgazdasági szennyvízterhelésről szólnak. A tervezett erőfeszítések ellenére a beszámoló prognózisa és a mai ülésen Gergely elvtárs beszédé is a közeljövőre nem ígér javulást, hanem inkább roszszabbodást helyez kilátásba. Ügy gondolom, hogy haladást eredményezne, ha a vízgépészet fejlesztése területén lépnénk előre nagyobbat. A beszámoló megállapítása szerint is e területen hagyományokkal rendelkezünk. A szennyvízzel kapcsolatos probléma talán enyhébb lehetne, ha már kialakult volna egy-egy szennyvíztisztító gyártmánycsalád, amelyből egy-egy ipari vagy mezőgazdasági beruházás tervezésekor a legmegfelelőbb kiválasztható volna és a beruházások költségvetési előirányzatának kialakításánál számba lehetne venni költségkihatását. Pillanatnyilag azonban úgy néz ki, hogy ennek — és mondhatni az egész vízgépészetnek — nincs megfelelő gazdája. Különféle próbálkozásokkal és már eredményekkel is lehet találkozni, de nincs meg a megfelelő ipari háttér kialakítása és ugyancsak hiányzik a szükséges koordináció. Ezeket szükséges lenne a leggyorsabban életre hívni. Így kivihetőnek látszik az a javaslat, amelyről a beszámoló is beszélt és amely szerint megteremthetők a külgazdasági együttműködések széles alapjai, sőt még a népgazdasági fizetési mérleg javításához is hozzá lehetne járulni a berendezések exportjának kifejlesztésével. Véleményem szerint, ha egy ilyen ipari bázist az OVH keretein belül vagy felügyelete alatt létesítenének, az lenne a legjobb megoldás. Ha csupán a koordinálását végezné az OVH, az sem lenne célszerűtlen. E tevékenységre az OVH-t export, import külkereskedelmi joggal kellene felruházni, mert így az érdekeltség és a szakértelem is megfelelően egy helyen biztosítható volna. Egyébként a beszámolóval kapcsolatban az a véleményem alakult ki, hogy egy nagyon jól sikerült összeállítást, tájékoztatást kaptunk. Az a benyomásom, sőt meggyőződésem, hogy az előterjesztés a nem vízügyi szakemberek részére, számomra és az egyéb munkaterületeken tevékenykedő képviselőtársaim részére is nagyon közérthetően és olyan mélységig adott tájékoztatásit, ismereteket, amilyen mélységig ezekre egy közéleti embernek szüksége van ahhoz, hogy az Országgyűlés elé kerülő témákban elég jártas legyen. Ugyanakkor nagyon mértéktartóan, de teljesen meggyőzően úgy vázolja a legfontosabb, elengedhetetlen tennivalókat, hogy kitűnik belőle, hogy azok elmaradása esetében milyen bajokra számíthatunk. A beszámoló egyebek között utal az ország termálvíz-készlete hasznosításának jelentőségeié is. Megemlíti, hogy hévíz kincsünknek jelenleg még viszonylag kis részét, mintegy 20 százalékát haszonsítjuk csak. Meggyőződésem, hogy megfelelő és célszerűbb árpolitikával a fürdőés gyógyvízhasznosítási szolgáltatásokat jövedelmezőbbé lehetne tenni, és e kedvező adottságunkat is jobban ki lehetne használni. A gazdaságossági számításoknál természetesen figyelembe kell venni a népgazdaság számára közvetetten jelentkező eredményeket is. Mi, somogyi képviselők, e helyen már korábban is felhívtuk a figyelmet arra, hogy Fonyód közelében magas hőfokú, bőséges hozamú termálvíz-bázis áll rendelkezésre, amelynek hasznosítása egyrészt az idegenforgalom növelése szempontjából igen jelentős lenne, másrészt a balatoni idény meghosszabbításának lehetőségét hozná magával. Ezért tisztelettel megkér-