Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1157 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1158 dezném az államtitkár elvtársat, hogy jelenleg milyen stádiumban van e kérdés vizsgálata, mikorra várható döntés, és a vizsgálatok jelenlegi állásából ítélve kedvező döntés várható-e. Befejezésül a Somogy megyei képviselőcsoport nevében elmondhatom, hogy a tájékoztatóban foglalt célkitűzéseket támogatni fogjuk, megköszönjük a körültekintő, alapos munka eredményeként született beszámolót. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Csörgits József képviselőtársunk. CSÖRGITS JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója példásan mutatja be számunkra azt a hatalmas fejlődést, amelyet a vízgazdálkodás hazánkban szocialista társadalmi és gazdasági körülmények között, tervszerű irányítás eredményeként elért. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy ma már a vízgazdálkodás széles területen kapcsolódik a különböző népgazdasági ágak tevékenységéhez, a termelésterületi fejlesztéshez és a település-technikához. Egy terület gazdaságának színvonalát, az ott élő lakosság életkörülményeit egyéb mutatók mellett a közművekkel való ellátottság szintje jellemzi talán legjobban. Zala megye elmaradottságára utal, hogy 1960-ban a megye lakosságának 12 százaléka részesült vezetékes vízellátásban, az országos 35 százalékkal szemben. A harmadik és negyedik ötéves terv időszakában beindult dinamikus gazdasági fejlődéssel párhuzamosan a vízi közművek kiépítése felgyorsult. Ma már örömmel számolhatok be arról, hogy a negyedik ötéves terv eredményes megvalósításával a jelentős lemaradást sikerült csökkenteni. A terv célkitűzéseinek megfelelően az 1970. évi 32 százalékkal szemben a megye lakosságának ma már 50 százaléka, 131 ezer fő részesül vezetékes vízellátásban. Városainkban az ellátás eléri a vidéki városok átlagát. A nagyobb gond a saját aprófalvas település-hálózat miatt a községek ellátásánál jelentkezik. A megye 240 községéből ma még csak 41-ben van kiépítve közműves vízellátás. A megyei vezetés a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket elsősorban a település-hálózat fejlesztési tervben szerepkörrel rendelkező településekre koncentrálja. Ez helyes is, mivel így a nagyobb lélekszámú községek lakossága korábban jut egészséges ivóvízhez. A jelenlegi lehetőségeket alapul véve, a kisebb községek lakosságának ellátása sajnos csak az ezredfordulón, illetve csak azután lehetséges. E gond miatt indokoltnak tartom, hogy a megye sajátos település-viszonyaira tekintettel az illetékes szervek vizsgálják meg annale lehetőségét, hogy milyen módon lehetne elérni azon megyei célokat, hogy a megyében legkésőbb 1995-ig befejeződjön a községi vízműépítési program. A lakosság igényli és jelentős anyagi áldozatot is vállal a társulati úton történő vízmű-építéseknél. Jelenleg egy család hozzájárulása 12—15 ezer forint, amely már említésre méltó összeg. A megye településviszonyaira tekintettel a magas fajlagos beruházási költségek miatt a vízművek teljes bekerülésének mindössze 40 százalékát adja. A hiányzó fedezetet azonos nagyságrendben tanácsi fejlesztési alapból, a továbbit vízügyi alap — támogatással biztosítják. A lakosság ma már a fenti hozzájárulással is szélesebb körben vállalná a közművesítést, azonban a megye számára rendelkezésre álló központi alapok nagysága ezt nem teszi lehetővé. A már említett magas fajlagos beruházási költségek miatt indokoltnak «tartanám, hogy a megye a jövőben differenciált vízügyi alap-támogatásban részesüljön. A vízellátás kiépítésével párhuzamosan a keletkező ipari és kommunális szennyvíz-elvezetés és tisztítás is mind nagyobb gondot jelent a megye számára. A vízellátás kiépítésének feszítő gondjai miatt az elmúlt időszakban nálunk is háttérbe szorult a kibocsátott szennyvizek megfelelő kezelése. Az élővízfolyások elszennyeződésének megakadályozása érdekében a megyei vezetés hathatós intézkedéseket tett az egészségtelen folyamat megállítására, a helyes arányok kialakítására. Az ötödik ötéves terv ágazatfejlesztési előirányzatainak több mint 50 százalékát fordítják a keletkező szennyvizek tisztítására. A Balaton fokozott vízvédelme miatt különösen fontos feladat a Zala folyó vízgyűjtőjén keletkező szennyvizek káros hatásának megszüntetése. A tervidőszak legjelentősebb ágazati beruházásai Nagykanizsán és Zalaegerszegen épülő szennyvíztisztítók. A létesítmények megvalósítására több mint 300 millió forintot fordít a megye. Ezzel párhuzamosan öt község közműves szennyvíz-elvezetésének megoldása is szerepel a tervekben. A fejlesztések eredményeként a tisztított szennyvizek aránya jelentősen növekedett. Tisztelt Országgyűlés ! Zala megye "mezőgazdasági üzemei országosan is az egyik legkedvezőtlenebb területen gazdálkodnak. A mezőgazdaság fejlődését az egyéb tényezők mellett döntő mértékben a kedvezőtlen természeti tényezők akadályozzák. A rossz talaj adottságok és a kedvezőtlen domborzati viszonyok mellett jelentős mezőgazdasági területek vízrendezése nem történt meg. A bőséges csapadék mellett gyakoriak a nagy intenzitású esők, amelyek a lejtős területen erózió révén, sík területen pedig a pangó vizek keletkezésével okoznak károkat. E tényezők kihatnak a termelés szerkezetére, a termőterület művelésmódjára, a terméshozamok nagyságára, az eszközszükségletre, valamint az élőmunka és egyéb ráfordításokra, összességében a termelés gazdaságosságára. Ahhoz, hogy megyénkben a kedvezőtlen adottságok és természeti tényezők figyelembe vételével gazdaságosabb termelést lehessen folytatni, feltétlenül szükségesnek tartjuk a termelés alapvető termelőeszközének, a termőföld termőképességének megóvását, fokozását és védelmét. Ezeknek a céloknak az elérésében jelentős szerepet tulajdonítunk a meliorációs beavatkozásoknak, ezen belül is a vízrendezésnek. Megyénkben az ilyen jellegű munkák már a harmadik ötéves tervidőszak elején megkez-