Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-16

1125 Az Országgyűlés 16. ülése, 1977. június 29-én, szerdán 1126 áruforgalom ezeken az utakon történik. Ugyancsak aktuálissá teszi a megoldást a Kabai Cukorgyár építése, mivel egy meghatározott körzetben a cukorrépa szállítását a közutakon kell lebonyolítani. Ebbe a körzetbe tartozik választókerületem is. Ezeknek az utaknak a fenntartása a KPM kezelésében van. így ez tárcaprobléma. Tudomásom szerint megyénkben e területen a kapacitás nem akadályozza a kivitelezést. Ez tehát már pénzkérdés. Amennyiben kapacitáshiány, vagy más ok miatt lehetőség nyílna az esetleges átcsoportosításra, úgy kérem a mielőbbi megoldás érdekében megyénk és választókörzetem útviszonyait számításba venni. Tisztelt Országgyűlés ! Hozzászólásomban ez ideig főleg problémákkal foglalkoztam. Befejezésül szeretnék egy nagyjelentőségű kedvező tényezőt is megemlíteni. Az állami és megyei költségvetés végrehajtásában igen pozitív szerepe van a lakosság aktivitásának, társadalmi munkájának. Megyénkben a társadalmi munkának igen nagy hagyományai vannak. A lakosság nemcsak elfogadja a költségvetésből reá jutó részt, hanem saját munkájának hozzáadásával igyekszik a végeredményt megsokszorozni. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke az országos átlag felett van a megyében, 352 forint. Járásomban, a derecskéi járásban még kiemelkedőbb ez a szám, 855 forint. Évek óta járásunk adja a megyei társadalmi munka verseny helyezettjeit mind nagyközségi, mind kisközségi kategóriában. A társadalmunkért végzett lakossági tevékenység eredményeként falvaink, városaink erőteljesebben fejlődnek, szépülnek, kulturálódnak. Biztos vagyok abban, hogy a lakosság támogatására, aktivitására mint többletforrásra a jövőben is számíthatunk. Olyan erő ez, amely a hozzászólásom első részében elmondott problémák megoldásához is minden bizonnyal segítséget nyújt. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló jelentést elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra több jelentkező nincs. A vitát lezárom. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. FALUVÉGI LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A törvényjavaslattal kapcsolatban elhangzott véleményeket köszönöm. Hét képviselő elvtárs nyilvánított itt véleményt és a képviselő elvtársak egyharmada szólt a bizottságokban, kérem, hogy válaszomnál vegyék figyelembe, hogy Sághy elvtárs több kérdésre visszatért és valószínűleg a mezőgazdasággal kapcsolatban egy-két kérdés talán még a további napirendeknél is még fel fog merülni. Három kérdésre szeretnék a vita alapján röviden visszatérni. Egyik a tanácsi gazdálkodás ügyei. Nem véletlen, hogy a bizottsági ülésekben és itt is többször visszatért most ez a téma. Jól tudjuk, hogy ebben az ötéves tervben a tanácsi gazdaságipénzügyi szabályozás egy kicsit feszesebb, mint a korábbi ötéves tervekben. Ez szándékolt volt, kifejezi itt is a nagyobb követelményeket az egyensúly tekintetében, az eszközök jobb felhasználása tekintetében és most már világosan kirajzolódik, hogy az, ami az elmúlt ötéves tervben volt, tudniillik, hogy évenként 800 millió— egymilliárd forintos bevételi többlet adódott a tanácsi gazdálkodásban, ebben az ötéves tervben nem valószínű, hogy rendelkezésre fog állni a tanácsoknak. Ennek ellenére az itt közösen elfogadott és törvényerővel támogatott .ötéves tanácsi tervek olyan garanciákat tartalmaznak, hogy nem lehet komoly zavar a tanácsi gazdálkodásban, de nem lehet komoly zavar az egyes községek gazdálkodásában sem. Ezt nem engedhetjük meg. Közös erővel figyelnünk kell a felmerülő problémákra és azokat meg kell oldani. Én úgy gondolom, hogy a megyéknél most a következő feladatok vannak: mindenekelőtt az, vegyék figyelembe, hogy az adózás terén és a gazdasági háttérben, elsősorban a mezőgazdaságra gondolok, olyan változások tanúi voltunk, amelyeket a megyén belüli szabályozásban figyelembe kell venni, a megye, a városok és a községek között. Ez nem kormányzati feladat, ez helyi felelősség. Én e tekintetben nem vagyok nagyon borúlátó, mert azt remélem, hogy az idei mezőgazdasági termelés a jövő évi költségvetési gazdálkodás számára új forrásokat is fog jelenteni. A másik dolog, amit a megyéknek figyelembe kell venni, komolyabban mint eddig, hogy nem lehet azt a politikát folytatni, hogy erőltetjük a költségvetési eszközök átvitelét a beruházásokra. Az nem fogadható el, hogy miközben azt kifogásoljuk, és joggal, hogy kevés a költségvetési többletforrás, néhány helyen a tervnek megfelelő összeg sem jön be és mondjuk míg egy megyében 27 millió forint bevételi kiesés van az 1976-os esztendőben, abban a megyében 40 milliót átvisznek beruházásra a 27 millió bevételi kiesésből. Ezt a politikát intézményesen nem lehet folytatni. Kérem, vegyék figyelembe, erre nagyon komolyan figyelmeztetjük a tanácsokat és most szeretném elmondani, hogy kormányzati oldalról mit tekintünk feladatunknak. Kormányzati oldalról feladatunknak tekintjük, hogy a jövő évi költségvetésre készülve megyénként át fogjuk tekinteni a bevételi források alakulását és figyelembe fogjuk venni azokat a központi intézkedéseket, intézményes adókedvezményeket, amelyek bevételi kiesést jelentenek — ezt állami támogatással pótoljuk. Figyelembe fogjuk venni esetleg a jövendő adózási intézkedéseket, garantáljuk 96—97 százalékos szinten, hogy a költségvetést mindenütt végre tudják hajtani, és áthidaló eszközöket is bocsátunk rendelkezésre, minthogy a szabályozás ötéves tanácsi költségvetésbe tartozik. Semmiféle intézményes zavart itt nem engedhetünk meg, viszont azt kérjük a megyéktől, hogy viszonyaiknak megfelelően vezessék a gazdálkodás folyamatait. Nagyon örülök — úgy gondolom, hogy ezt a kormány vezetői nevében is mondhatom —,