Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-16

1107 Az Országgyűlés 16. ülése, 1977. június 29-én, szerdán 1108 vendégeknek a szegedi szállót és a közeljövőben nyitja meg kapuit a balatonföldvári új hotel. Űj kempingek, motelek várják a látogatókat többek között Magyaróvárott, Zalakaroson, Győrött, Szegeden, Sikondán és sok más helyen. A felsorolásból is látható, hogy szálláshelyeinken a differenciált igényeket kívánjuk kielégíteni, mind a belföldiek, mind a külföldiek megtalálják a számukra legmegfelelőbbet. Kellő figyelmet fordítunk a kirándulóközpontok fejlesztésére is. Jelentős állami támogatással most alakítják ki a visegrádi, az orfűi, és továbbfejlesztik a velence-tavi kirándulóközpontot. Tisztelt Országgyűlés! Nem elég sok árut, megfelelő választékot kínálni, gondot kell fordítanunk a vásárlási körülmények állandó fejlesztésére is. Nem mindegy az, hogy a vevő gyors, szakszerű, udvarias kiszolgálásban részesül, vagy pedig a vásárlás hosszú várakozásokkal, néha kínos, megalázó jelenetekkel terhes. Kidolgoztuk az ötödik ötéves középtávú fejlesztési koncepciókat, amely alapvetően arra irányult, hogy a lakosság élelmiszerekből és a naponta szükséges egyéb cikkekből lakóhelyéhez közel kielégíthesse igényeit. Bővítjük a széles választék bemutatására, a nagy forgalom gyors, kulturált lebonyolítására alkalmas, s gazdaságosan működő, nagy alapterületű ABCáruházak, önkiszolgáló éttermek, ételbárok hálózatát. A ruházati és iparcikk kereskedelem fejlesztése során elsősorban nagy alapterületű, széles választék bemutatására alkalmas áruházakat, illetve szakboltokat hozunk létre a nagyobb települések központjaiban. Az iparcikkek választéka nagyon kibővült. Jellemző például, hogy csupán a háztartási gépekből, hőelektromos és gázkészülékekből jelenleg több mint száz típus van forgalomban. Ilyen nagy választék bemutatására kis egységek nem képesek. A kiskereskedelmi és vendéglátó hálózat alapterülete az ötödik ötéves tervidőszakban mintegy 900 ezer négyzetméterrel bővül. Programunkban kiemelt helyet kapott a budapesti hálózatfejlesztés, aminek megvalósulását jelentős állami támogatással is segítjük. Most a fő feladat a program megvalósításához szükséges építőkapacitások biztosítása. A konlkrét fejlesztési programokat a SZÖVOSZ-szal, és területenként a fővárosi és megyei tanácsokkal együttműködve dolgoztuk ki. A hálózat fejlesztése az elmúlt évben és az idén is középtávú terveink szerint folyik. Tavaly a bolti és vendéglátó egységek alapterülete 180 ezer négyzetméterrel növekedett. Átadásra került a nagyobb egységek közül a Skála Áruház, az óbudai bevásárlóközpont, a pécsi Konzum, a szolnoki Centrum Áruház, ezen túl számos ABC-áruház, nagy önkiszolgáló étterem Budapesten, Vácott, Debrecenben, Győrött és sok más helyen. Hat egységgel gyarapodott a Domus áruházi hálózat is. Az áruutánpótlás biztonsága érdekében 150 ezer négyzetméterrel bővítjük a kereskedelem raktárhálózatát. Ebből az elmúlt évben 70 ezer négyzetméter alapterületű új raktár épült meg Győrött, Szegeden és Budaörsön. Megkezdődött többek között a délbudai FŰSZÉRT-raktár és a miskolci raktár építésének előkészítése. Az új egységek létesítése mellett nagy erőfeszítéseket teszünk a meglevő hálózat korszerűsítésére. A korszerűsítés célja, hogy az egységek többsége alkalmas legyen a szélesebb áruválaszték bemutatására és a vásárlásra fordított idő lerövidítésére. Törekvésünk az önkiszolgálás mind szélesebb elterjesztése. A vendéglátó hálózat fejlesztésének, illetve korszerűsítésének alapvető célja az ételkínálat fokozása, a munkahelyi és gyermekélelmezés kiterjesztése. A kereskedelmi munka hatékonyságának növelése érdekében a kereskedelemben is nagy fontosságot tulajdonítunk a munka- és üzemszervezésnek, és az ezzel együttjáró műszaki fejlesztésnek. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek az ötödik ötéves tervben 6—6,5 milliárd forint értékű gépet, berendezést vásárolnak. Az áruutánpótlás racionális megszervezése egyre sürgetőbb feladat. A kereskedelmi vállalatoktól és szövetkezetektől elvárjuk, hogy az áru minél rövidebb úton jusson el az üzletekbe. E feladat megvalósítása szükségessé teszi, hogy ahol csak lehet, a kiskereskedelmet közvetlen kapcsolatba hozzuk az iparral, és elterjesszük a minta utáni értékesítést is. Tisztelt Országgyűlés! A hálózat fejlesztése, korszerűsítése mellett a vásárlási körülmények javításának legfőbb letéteményesei a kereskedelmi dolgozók. A fogyasztási cikk kereskedelemben jelenleg 380 ezer ember dolgozik. Terveink szerint a kereskedelmi dolgozók száma évente körülbelül 2 százalékkal növekszik, így arányuk az összkeresőképes népességen belül is emelkedik. Az elmúlt évben a kereskedelmi dolgozók száma a tervnek megfelelően alakult. Gondot okoz az, hogy Budapesten és néhány nagyobb városban a kereskedelmi dolgozók létszáma évek óta stagnál, illetve az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban csökken, miközben a forgalom emelkedik. Központi intézkedéseink alapvetően arra irányulnak, hogy a városokban, különösen Budapesten az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásiban a létszámcsökkenés folyamatát megállítsuk. Ennek keretében javítjuk e szakmákban dolgozók élet- és munkakörülményeit, és munkájukat gépek alkalmazásával könynyítjük. Az élelmiszer-kereskedelemben és vendéglátásban dolgozók átlagbére az elmúlt évben gyorsabban emelkedett, mint a kereskedelem többi ágazataiban és a műszakpótlék ez év július 1-i bevezetése az érintett élelmiszer-kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók havi bérét mintegy 6—7 százalékkal tovább növeli. A ruházati és iparcikk kereskedelemben is a bolti munka megkönnyítésére törekszünk. Célunk a kereskedelmi dolgozók egyenletesebb terhelésének biztosítása, ami a jövőben esetleg szükségessé teheti a nyitvatartási idő kisebb korrekcióját is. A fogyasztási cikk kereskedelem 380 ezer dolgozója közül 240—250 ezer napon-