Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-16

1105 Az Országgyűlés 16. ülése hető legrövidebb úton a felhasználás helyén le­gyenek, folytasson a termelők és a fogyasztók érdekeit egyaránt szem előtt tartó árpolitikát és biztosítsa a felvásárló és értékesítő hálózat terv­szerű fejlesztését. Emellett hangsúlyozni szeretném azt is, hogy a kistermelők fogyasztásra alkalmas zöld­ség- és gyümölcsfeleslegeinek átvétele továbbra is feladatuk az ÁFÉSZ-eknek és az élelmiszer­kiskereskedelem szerveinek is. Persze, az élelmiszer-ellátásiban is akadnak problémák. Ma még nem tudjuk teljes mérték­ben kielégíteni az igényeket édesipari termé­kekből, bébiételekből és diabetikus termékek­ből sem. Egyes területeken javítani kell a vá­lasztékot és a minőséget, például a húsipari ter­mékeknél. Több helyen javítanunk kell a cso­magolás minőségét is. Ugyancsak a törvényjavaslat bizottsági elő­adója, Kovács elvtárs vetette fel, hogy akado­zik a sörellátás és azt a gondolatot is megpen­dítette, hogy a sörimportot meg kellene szün­tetni. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlí­teni, hogy Magyarországon ma az egy főre jutó sörfogyasztás 80 liter. 1938-ban az egy főre ju­tó sörfogyasztás 6 liter volt és akkor bőséges sörellátás volt. Most ami az importot illeti, a helyzetünk olyan, hogy jelenleg 8,4 millió hek­toliter sört forgalmazunk, amelynek kereken 20 százaléka import. Ennek megszüntetése tehát pillanatnyilag lehetetlen. Ellenkezőleg, az előt­tünk álló 3—4 esztendőben a fogyasztás növe­lésének, a forgalom növelésének tulajdonkép­pen csak két lehetősége van. Az egyik lehető­ség, hogy rekonstrukciós, kapacitást bővítő be­ruházásokkal — ezek terveinkben vannak — némileg növeljük a hazai sörtermelést és ugyan­csak ebben a szakaszban növelnünk kell a sör­importot is. Komolyabb megoldást persze csak az jelent, ha majd az új sörgyárat megépítjük. A ruházati és vegyesipari cikkekből ugyan­csak érzékelhetően javult a lakosság áruellátá­sa. A tavalyi évvel szemben javult az ipari szál­lítások tervszerűsége. Az import termékek is ütemesebben érkeznek. Ezen az alapon mód nyílott arra, hogy többek között csecsemő- és gyermekruházati cikkekből, pamut kötöttáruból, farmer ruházati cikkekből, víz- és gázvezetéki csövekből, mezőgazdasági kisgépekből, automa­ta mosógépekből, bútorokból, színes televízió­ból, építőanyagokból és még sok más cikkből javítsuk a kínálatot. A vállalatok, a szövetkezetek megfelelő szerződésekkel rendelkeznek, amelyek az év hátralevő hónapjaira is biztos és színvonalas áruellátást ígérnek. Ennek ellenére őszintén szeretném megmondani, hogy az iparral, a kül­kereskedelemmel együtt sok a tennivalónk az ellátás további javítására. A feladatok sokaságából néhányat kieme­lek. Javítani kell a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátását. Jelenleg mind a hazai gyár­tású, mind az import alkatrészellátás akadozik. A mezőgazdasági kistermelést a jelenleginél magasabb szinten kell ellátnunk kisgépekkel, szerszámokkal, anyagokkal. Teljesen egyetértek Kovács elvtársnak az­zal a javaslatával, hogy súlyos feladataink van­1977. június 29-én, szerdán 1106 nak az iparral együttműködve a minőség ja­vításában. Szerződéseinkben határozottabb mi­nőségi követelményeket kell előírnunk és erő­sítenünk kell minőségellenőrző szervezetein­ket. A kormányhatározat elveiből kiindulva megoldást kell találnunk arra is, hogy a gaz­daságos termékszerkezet kialakítása a lakosság ellátásának sérelme nélkül mehessen végbe. Cé­lunk egy olyan rendszer kialakítása, amely sza­bályozza a termelők és a kereskedelmi vállala­tok teendőit, világosan számonkérhető módon előírja, miképpen szüntetheti meg egy vállalat valamely fogyasztási cikk gyártását. Jó megol­dás lehet, ha a termelővállalat megfelelő idő­ben előre bejelenti szándékát és így lehetőség nyílik a kieső termék pótlására, időben új gyár­tó vállalatot lehet keresni, vagy a külkereske­delemmel együtt lehet gondoskodni a szüksé­ges termékről. Felismertük, hogy a bel- és külkereskede­lemnek közösen kell elősegítenie a gyártmány­fejlesztést, vagyis azt, hogy az ipar a bel- és a külföldi piacon egyaránt jól értékesíthető ter­méket állítson elő. Ennek már mutatkoznak a kezdeti eredményei. A gyártmányfejlesztés so­rán több exportra is alkalmas új fogyasztási cikk jelent meg az üzletekben. Így például a Lehel— Bosch hűtőszekrény. Foglalkozunk azzal is, hogy miként lehet­ne az ipar, a bel- és a külkereskedelem együtt­működését a jelenleginél hatékonyabbá tenni. Arról van itt szó, hogy a külpiaci vagy a hazai fogyasztói kereslet nem várt változása esetén milyen módszerekkel lehet és kell az egyik vagy a másik piacon lekötött ipari kapacitásokat át­konvertálni és szükség esetén a fogyasztási cikk importot a mainál rugalmasabban felhasználni a jobb áruellátás érdekében. Kedves Elvtársak! Különböző fórumokon már többször beszéltünk arról, hogy jelentősen fejlődik hazánk idegenforgalma. Tavaly csak­nem 10 millió külföldi látogatott Magyarország­ra. 1977. első öt hónapjában a hozzánk érkező külföldiek száma és ezzel együtt idegenforgalmi bevételeink is dinamikusan növekedtek. Persze, a szezon még előttünk van, és az eredménye­kért még sokat kell dolgozni. Az idegenfor­galmi és üdülőterületeken a kereskedelmi vál­lalatoknak és a szövetkezeteknek kiemelkedően jó árukínálatot kell biztosítaniuk. Az utazási irodákban és a vendéglátásban alapvető a szol­gáltatások színvonalának növelése. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a vendégkör további bővítésének egyik fő feltétele a szolgáltatások színvonalának emelése. Terveink szerint 1975. és 1980. között a szálláshelyek 25 százalékkal vagyis körülbelül 45 ezerrel növekszenek. Ezen belül a szállodai helyek száma, figyelembe véve a moteleket és a C-kategóriájú szállodákat, kilenc és fél ezerrel bővül. További 35 és fél ezerrel nő a fizető ven­déglátásban, a nyaralóházakban, kempingek­ben rendelkezésre álló szálláshelyek száma. Az eddig eltelt időszak tényadatai azt jel­zik, hogy a fejlesztés tervszerűen halad. Ta­valy nyílt meg a Hilton szálló, a hévízi, a pécsi, a debreceni szállodák, nemrégen adtuk át a

Next

/
Thumbnails
Contents