Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-16

1097 Az Országgyűlés 16. ülése, arra is, hogy a sok értékes berendezés állása nagyon veszélyes. A mezőgazdasági gépek alkatrészellátása nagy gond, mivel sok gép importból származik. Nagy várakozással tekintenek a mezőgazdasági üzemek a Rába traktor gyártása elé, azonban ez akkor lesz sikeres, ha különböző munkagépek gyártásáról, illetve munkagéprendszerek biztosításáról is gondoskodunk. Dr. Udvardi Károlyné képviselőtársam javasolja, hogy úgy a Belkereskedelmi-, mint a Külkereskedelmi Minisztérium támasszon nagyobb igényt a minőség kérdésében a különböző termelő vállalatokkal szemben. Az új lakótelepek kereskedelmi ellátásának időbeli eltolódása sok gondot és bosszúságot okoz. Helytelenítik, hogy felemelték a bor árát és eltűnt az olcsó, palackos bor. Észrevételek hangzottak el a sörellátással kapcsolatban is. Egyes képviselőknek az volt a javaslata, hogy a külföldi sör behozatalát meg kell szüntetni. Ez nem volt egyöntetű vélemény. (Derültség.) Tisztelt Országgyűlés! Sok szó esik a struktúra átalakítására irányuló törekvésekről, aminek érdekében különböző hiteleket veszünk fel. Ezek a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint jól kerülnek felhasználásra. Arra természetesen vigyázni kell — állapítja meg a terv- és költségvetési bizottság vitája —, hogy a célok megvalósítása érdekében folyósított hitelek révén előállított többletárualapok azokat a célokat szolgálják, amelyek érdekében a hitelek folyósításra kerültek. Örömmel vesszük tudomásul, hogy hazánk hitelképessége jó, hogy fel tudunk venni újabb fejlesztési hiteleket, de azokat ténylegesen fejlesztésre keld felhasználni. A tanácsok pénzgazdálkodása fontos része életünknek, ennek közvetlen hatása érinti mindennapos tevékenységünket. Horváth Lajos Baranya megyei képviselőtársam felvetette, hogy helyes az az elv, hogy a tanácsok pénzbevételének alakulása kapcsolódik a terület gazdasági fejlődéséhez. Ahol például visszaesés van a gazdálkodásban, ott ennek hatása a tanácsi pénzgazdálkodásban is jelentkezik. De ezen érdekeltség mellé bizonyos hatáskörök, ráhatások a tanácsok részéről nincsenek. Különösképpen a községi tanácsok nagyon érzékenyek. A jövőben olyan rendszabályokat kell hozni, hoi>y ezek mind rögzítésre kerüljenek. Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság nem elsősorban az elmúlt gazdasági év eredményeinek számszerű ismertetésére törekedett, hanem arra, hogy az 1977-ben felmerülő problémák megoldásával vagy a korábbi célkitűzéseink szükségszerű átalakításával a terv plasztikusságát, a termelőerők hatékonyabb kihasználását is ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek. Az 1976. évi költségvetést, más bizottságokkal egyetértésben, a terv- és költségvetési bizottság nevében változtatás nélkül elfogadásra javaslom a tisztelt Országgyűlésnek. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 15 óráig felfüggesztem. (Szünet: 13.27—15.02. Elnök: RAFFAI SAROLTA.) 46 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ 1977. június 29-én, szerdán 1098 RAFFAI SAROLTA elnök: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Bejelentem, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz 7 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Szólásra következik Bolvári Józsefné képviselőtársunk. BOLVÁRI JÓZSEFNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Egy-egy év lezártával indokolt visszatekinteni az eltelt időszakra, Összegezni az eredményeket, rámutatni a hibákra, a fogyatékosságokra. Mindezt tesszük annak érdekében, hogy előrehaladásunk a kitűzött távolabbi célok felé minél zökkenőmentesebb és gyorsabb ütemű legyen. Ezen túlmenően két okból is külön figyelemmel érdemes tanulmányozni az előterjesztett anyagot. Az egyik: az 1976-os év az új középtávú tervciklus kezdő éve, így zavartalan átmenetet kellett biztosítani a két tervidőszak között, s ennek sikere a következő évekre előirányzott feladatok megfelelő előkészítése, a végrehajtás feltételeinek megteremtése szempontjából nem volt közömbös. A másik: az ötödik ötéves tervet kedvezőtlen külgazdasági környezetben kezdtük el. Mindezen indokokra figyelemmel, gazdasági szabályozóinkban is korrekciókat kellett végrehajtani, s az ezekhez igazodás komoly problématételt jelentett a gazdálkodó szervezetek számára, örvendetesnek mondható, hogy öszszességében sikeres esztendőt hagytunk magunk mögött. Tolna megye gazdálkodó szervei az 1976-os év eredményei alapján alapvetően alátámasztják az országos értékelésben foglaltakat. Termelő gazdaságaink a vártnál jobban igazodtak a megváltozott szabályozók követelményeihez. Érdemes megemlíteni például, hogy a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatoknál a tervkészítés során prognosztizált mintegy 18,5 százalékos eredménycsökkenéssel szemben mintegy 5 százalékkal volt kevesebb a nyereség az előző évinél. Pozitívan értékelhető az is, hogy a megyében működő termelőszervezetek, elsősorban az ipar, a megye üzemei, a tervezettnek megfelelően teljesítették a megyei költségvetésnek járó bevételéket. A mezőgazdaság eredménye az egyszázalékos növekedés ellenére is elmarad a várttól. A megye költségvetési feladatai nagyrészt a tanácsi költségvetés keretében valósulnak meg. A viszonylag szűkösebb anyagi lehetőség a korábbinál nagyobb felelősséget rótt a tanácsi tervező szervekre. így tevékenységükben egyre inkább előtérbe került a tervfeladatok rangsorolása, a tartalékok feltárása, és csakis ezáltal volt lehetséges a már elért ellátási szint megtartása. A gazdálkodó szervek a tervfeladatok végrehajtása érdekében szigorúbb gazdálkodási fegyelmet, szélesebb társadalmi összefogást hirdettek meg. A költségvetési feladatok végrehajtásában is egyre kényszerítőbben jelentkezett a gazdálkodás hatékonyságára, a tervszerűbb és ésszerűbb munka végzésére vonatkozó igény. A már ismert tényszámok alapján megállapítható, hogy a tanácsok gazdálkodása alapvetően a középtávú pénzügyi tervnek és az