Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-16

1099 Az Országgyűlés 16. ülése, 1976-os évre meghatározott feladatoknak meg­felelően alakult. Arról számolhatok be, hogy megyénkben is teljesültek a kitűzött célfelada­tok. A központi célkitűzéseknek és a lakossági igényeknek megfelelően bővítettük gyermekin­tézményeink hálózatát, javítottuk a vonzáskör­zettel rendelkező települések kommunális el­látását, számottevő összeget fordítottunk az ok­tatás felszereléseinek pótlására. Nagy erőfeszítések történtek a fejlesztési célkitűzések megvalósítására. Lakásépítkezé­seink a terv szerinti ütemben az előírt norma­tívakon belül valósultak meg. Eredményeink el­lenére számot vetünk munkánk: fogyatékossá­gaival is, amelyek megszüntetését folyamatos feladatunknak tekintjük. Engedjék meg, hogy felsoroljak a tisztelt Országgyűlés előtt néhányat a problémák kö­zül, amelyek talán szélesebb érdeklődésre tart­hatnak számot. Véleményünk szerint a' gazdál­kodásnak igen jelentős tartalékát képezi a ra­cionális intézményhálózat kialakítására vonat­kozó elképzelések megvalósítása. Ennek a mun­kának — úgy érzem — nem véletlenül éppen Faluvégi elvtárs a fő pártfogója. Fontosnak tartjuk, hogy az e témában beküldött megyei javaslatokat a többi minisztériumok is tényle­gesen hasznosítsák. Az eddig megtett, e területet érintő köz­ponti intézkedések pozitív hatása mellett úgy látjuk, hogy a központi szervek hatáskörébe tartozó kérdések, például az intézmények irá­nyításának centralizálása, vagy decentralizálá­sa körül sok a huzavona, az íróasztal féltése és annak védése. Pedig tavaly kialakult kezdeti lendülete, a gazdasági szervezet, az irányítás korszerűsítése, az ügyvitel egyszerűsítésének kérdéseit illetőleg is szükséges és érdemes erő­teljesen lent is és fent is továbbfolytatni. Szőlő-, illetve bortermelő megye lévén, a bevételek teljesítésénél visszatérő gondot okoz a borforgakni adó kiesése, melynek okát ab­ban látjuk, hogy a borforgalmi adózás rend­szere idejétmúlt, elavult, szükség van az egy­szerűsítésre, illetve annak korszerűsítésére. Az igazgatási és ügyviteli létszámgazdálko­dásra vonatkozó szigorítások általában egyetér­tésre találtak. A létszámkorlátozást azonban nem mindig követte az adminisztráció csökken­tése és így a megmaradó apparátus terhei nőt­tek, holott nem ez volt a fő cél. Szabad legyen ezzel kapcsolatban arra is rámutatni, hogy az igazgatáson kívül más ágazatok kevésbé kény­szerültek munkaerő-tartalékaik feltárására. A korábbi években sokat ostorozott tanácsi költ­ségvetés pénzmaradványai sok esetben a mini­mális szint alá csökkentek, s megcsappantak a gazdálkodás biztonságát szolgáló tartalékok is. Tapasztalati adataink azt bizonyítják, hogy a tanácsi szabályozórendszer minimális bevételi többlet mellett tölti be igazán a szerepét. En­nek érdekében a szabályozók pontosítását folya­matos feladatként kezeljük. Ehhez kapcsolódik, hogy a költségvetést is érintő évközi ármozgá­sok nyomon kísérését központi pénzalap részé­ről nem tartjuk megoldhatónak. Ahhoz viszont, hogy ezek az ellátás már elért színvonalának 1977. június 29-én, szerdán 1100 csökkentését ne idézzék elő, a tanácsoknak megbízható tartalékokkal kell rendelkezniük. Számottevő eredményt mondhatunk ma­gunkénak az intézményfelújítások megvalósí­tásában. Ennek tulajdonítható, hogy ma már szemmel is láthatóan javult az állóeszközvagyon állaga megyénkben. Ügy érezzük azonban, hogy a feladatok megoldásához, nemzeti vagyonunk megőrzéséhez az eddiginél nagyobb anyagi kon­centrációra lenne szükség. A felújítási hányad­képzési kulcsok alacsonyak, legföljebb a folya­matos felújításokra elegendő alap képzésére nyújtanák módot, az évtizedes elmaradás pót­lására azonban még az alapkiegészítés sem ele­gendő. Emellett több üresen álló épület célsze­rű hasznosításáról is kellene gondoskodni, amely szintén felújítási eszközöket igényel. Megyénkben a felmérés szerint 500 óvodai, 250 diákotthoni, 8 általános iskolai tanterem, úttörőház és több műhelyterem létesítésére nyíl­na lehetőség a jelenleg üresen álló épületek hasznosításával. Megyénkben is, másutt is a kö­zéptávú terv jóváhagyását követően új váro­sok alakultak. Ezzel az aktussal egyidejűleg megnő a lakosság igénye a kommunális szolgál­tatások iránt, de ezek kielégítését illetően is vá­rosi követelményekkel kell számolni. Mindezt a középtávú tervidőszak közben — amennyiben valamilyen intézkedés nem történik — a nagy­községi szintű költségvetésből kell megvalósí­tani. Jó volna gondolni e területen a települések lakosságára, amikor ezt a népgazdaság helyzete majd megengedi. Végezetül egyetértek azokkal a vélemé­nyekkel, amelyek a népgazdaságban kialakult kedvező tendenciák erősítését szorgalmazzák. Az előterjesztésben foglaltakat alapul véve megyénkben még eredményesebb munkát fej­tünk ki annak érdekében, hogy egy év múlva még kevesebb negatívumról és még több po­zitívumról tudjon a zárszámadási jelentés szólni. A magam részéről az 1976. évi költségve­tést elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Kollár József képviselőtársunk felszólalása következik. KOLLÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az 1976. évi költ­ségvetésünk végrehajtásáról szóló törvényjavas­latot olvasva, a szóbeli kiegészítést meghallgat­va láthatjuk, hogy népköztársaságunk kormány­zati szervei milyen nagy felelősséggel, szakér­telemmel és gonddal vigyázták a költségvetési tervezet tételes végrehajtását. A szaktárcák, de a végrehajtásban részt vevő nagyvállalataink mezőgazdasági nagyüze­meinkre, a felszabadult nép alkotókészségére építve bizonyítják szocialista tervgazdálkodá­sunk életképességét, megbízhatóságát. Kollektív erőfeszítésekkel kivédtük az egész gazdasági életünket sújtó aszályos esztendőt, sőt, szocia­lista mezőgazdaságunk fölényét bizonyítandó, hogy egyes szemes terményékből átlagot meg­haladó termést tudtunk betakarítani. A népgaz­dasági egyensúly javítására a gazdaság min­den ágazatában történtek intézkedések. Igen

Next

/
Thumbnails
Contents