Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-16

1099 Az Országgyűlés 16. ülése, 1976-os évre meghatározott feladatoknak megfelelően alakult. Arról számolhatok be, hogy megyénkben is teljesültek a kitűzött célfeladatok. A központi célkitűzéseknek és a lakossági igényeknek megfelelően bővítettük gyermekintézményeink hálózatát, javítottuk a vonzáskörzettel rendelkező települések kommunális ellátását, számottevő összeget fordítottunk az oktatás felszereléseinek pótlására. Nagy erőfeszítések történtek a fejlesztési célkitűzések megvalósítására. Lakásépítkezéseink a terv szerinti ütemben az előírt normatívakon belül valósultak meg. Eredményeink ellenére számot vetünk munkánk: fogyatékosságaival is, amelyek megszüntetését folyamatos feladatunknak tekintjük. Engedjék meg, hogy felsoroljak a tisztelt Országgyűlés előtt néhányat a problémák közül, amelyek talán szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot. Véleményünk szerint a' gazdálkodásnak igen jelentős tartalékát képezi a racionális intézményhálózat kialakítására vonatkozó elképzelések megvalósítása. Ennek a munkának — úgy érzem — nem véletlenül éppen Faluvégi elvtárs a fő pártfogója. Fontosnak tartjuk, hogy az e témában beküldött megyei javaslatokat a többi minisztériumok is ténylegesen hasznosítsák. Az eddig megtett, e területet érintő központi intézkedések pozitív hatása mellett úgy látjuk, hogy a központi szervek hatáskörébe tartozó kérdések, például az intézmények irányításának centralizálása, vagy decentralizálása körül sok a huzavona, az íróasztal féltése és annak védése. Pedig tavaly kialakult kezdeti lendülete, a gazdasági szervezet, az irányítás korszerűsítése, az ügyvitel egyszerűsítésének kérdéseit illetőleg is szükséges és érdemes erőteljesen lent is és fent is továbbfolytatni. Szőlő-, illetve bortermelő megye lévén, a bevételek teljesítésénél visszatérő gondot okoz a borforgakni adó kiesése, melynek okát abban látjuk, hogy a borforgalmi adózás rendszere idejétmúlt, elavult, szükség van az egyszerűsítésre, illetve annak korszerűsítésére. Az igazgatási és ügyviteli létszámgazdálkodásra vonatkozó szigorítások általában egyetértésre találtak. A létszámkorlátozást azonban nem mindig követte az adminisztráció csökkentése és így a megmaradó apparátus terhei nőttek, holott nem ez volt a fő cél. Szabad legyen ezzel kapcsolatban arra is rámutatni, hogy az igazgatáson kívül más ágazatok kevésbé kényszerültek munkaerő-tartalékaik feltárására. A korábbi években sokat ostorozott tanácsi költségvetés pénzmaradványai sok esetben a minimális szint alá csökkentek, s megcsappantak a gazdálkodás biztonságát szolgáló tartalékok is. Tapasztalati adataink azt bizonyítják, hogy a tanácsi szabályozórendszer minimális bevételi többlet mellett tölti be igazán a szerepét. Ennek érdekében a szabályozók pontosítását folyamatos feladatként kezeljük. Ehhez kapcsolódik, hogy a költségvetést is érintő évközi ármozgások nyomon kísérését központi pénzalap részéről nem tartjuk megoldhatónak. Ahhoz viszont, hogy ezek az ellátás már elért színvonalának 1977. június 29-én, szerdán 1100 csökkentését ne idézzék elő, a tanácsoknak megbízható tartalékokkal kell rendelkezniük. Számottevő eredményt mondhatunk magunkénak az intézményfelújítások megvalósításában. Ennek tulajdonítható, hogy ma már szemmel is láthatóan javult az állóeszközvagyon állaga megyénkben. Ügy érezzük azonban, hogy a feladatok megoldásához, nemzeti vagyonunk megőrzéséhez az eddiginél nagyobb anyagi koncentrációra lenne szükség. A felújítási hányadképzési kulcsok alacsonyak, legföljebb a folyamatos felújításokra elegendő alap képzésére nyújtanák módot, az évtizedes elmaradás pótlására azonban még az alapkiegészítés sem elegendő. Emellett több üresen álló épület célszerű hasznosításáról is kellene gondoskodni, amely szintén felújítási eszközöket igényel. Megyénkben a felmérés szerint 500 óvodai, 250 diákotthoni, 8 általános iskolai tanterem, úttörőház és több műhelyterem létesítésére nyílna lehetőség a jelenleg üresen álló épületek hasznosításával. Megyénkben is, másutt is a középtávú terv jóváhagyását követően új városok alakultak. Ezzel az aktussal egyidejűleg megnő a lakosság igénye a kommunális szolgáltatások iránt, de ezek kielégítését illetően is városi követelményekkel kell számolni. Mindezt a középtávú tervidőszak közben — amennyiben valamilyen intézkedés nem történik — a nagyközségi szintű költségvetésből kell megvalósítani. Jó volna gondolni e területen a települések lakosságára, amikor ezt a népgazdaság helyzete majd megengedi. Végezetül egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyek a népgazdaságban kialakult kedvező tendenciák erősítését szorgalmazzák. Az előterjesztésben foglaltakat alapul véve megyénkben még eredményesebb munkát fejtünk ki annak érdekében, hogy egy év múlva még kevesebb negatívumról és még több pozitívumról tudjon a zárszámadási jelentés szólni. A magam részéről az 1976. évi költségvetést elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Kollár József képviselőtársunk felszólalása következik. KOLLÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az 1976. évi költségvetésünk végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot olvasva, a szóbeli kiegészítést meghallgatva láthatjuk, hogy népköztársaságunk kormányzati szervei milyen nagy felelősséggel, szakértelemmel és gonddal vigyázták a költségvetési tervezet tételes végrehajtását. A szaktárcák, de a végrehajtásban részt vevő nagyvállalataink mezőgazdasági nagyüzemeinkre, a felszabadult nép alkotókészségére építve bizonyítják szocialista tervgazdálkodásunk életképességét, megbízhatóságát. Kollektív erőfeszítésekkel kivédtük az egész gazdasági életünket sújtó aszályos esztendőt, sőt, szocialista mezőgazdaságunk fölényét bizonyítandó, hogy egyes szemes terményékből átlagot meghaladó termést tudtunk betakarítani. A népgazdasági egyensúly javítására a gazdaság minden ágazatában történtek intézkedések. Igen