Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-16
1091 Az Országgyűlés 16. ülése, 1977. június 29-én, szerdán 1092 emelését mintegy 800-zal több tanműhelyi munkahely biztosította, a diákotthonokban 5200-zal több tanuló kap ellátást. Fokozatosan bontakozik ki a közművelődési törvényben megfogalmazott célok megvalósítása. A jövőben új közművelődési formák kiteljesedését fogjuk a költségvetésből is támogatni, olyan formákét, amelyek nívósak, kedveltek és alkalmasak a dolgozók és különösen az ifjúság kulturális színvonalának emelésére. Az V. ötéves tervben a tanácsi gazdálkodással szemben támasztott követelmények is növekedtek, a hatáskörök bővülésével sokasodtak a megoldandó feladatok, nagyobb súlyt kaptak a gazdálkodás minőségi jellemzői, az eszközök gazdaságosabb felhasználása, az igények rangsorolása, az intézkedések ágazati és területi összehangolása. A szabályozók módosításai elősegítették, hogy a tanácsi pénzalapok a népgazdaság lehetőségeivel összhangban alakuljanak és a megváltozott feladatokhoz és követelményekhez jobban illeszkedjék gazdálkodásuk. Az elmúlt másfél év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tanácsok gazdasági, pénzügyi tevékenysége a közép távú tervben meghatározott célok megvalósításának irányába halad. A bevételi előirányzatok általában teljesültek, bár a községi tanácsok egy részénél kisebb bevételi elmaradások keletkeztek. Ezek részben a mezőgazdasági termelés és jövedelmezőség alacsonyabb szintjéből, részben pedig a lakosság egyes rétegeit előnyösen érintő adózási módosításokból következtek. A tanácsok fejlesztési alapjának bevételei kismértékben meghaladták az előirányzatokat. A tervezett bevételek 84 százalékát használták fel 1976-ban. A rendelkezésre álló pénzeszközök tervszerű felhasználását hátráltatta a beruházások előkészítésének elhúzódása, valamint az, hogy egyes területeken, egyes megyékben az építőipari teljesítőképesség nem tudott lépést tartani a pénzügyi lehetőségekkel. Helyeselhető az a gyakorlat, hogy a tanácsok a költségvetési pénzeszközöket mindinkább meglevő intézményeik ellátásának javítására összpontosítsák és csak kisebb összegeket csoportosítsanak át beruházásokra. Ez a törekvés a kivitelezői kapacitások szűkössége miatt ésszerű. Néhány szót külön kell szólnom a főváros fejlődéséről. Budapest területén 1976-ban beruházásokra 40 milliárd forintot, az összes beruházások egyharmadát költöttük. Itt a legnagyobbak a munkaerőgondok, a foglalkoztatottak száma csökken. Ezért a Minisztertanács úgy döntött, hogy terven felül is jelentős összegeket fordítunk a kézi munka helyettesítésére, gépesítésére. A főváros utcáin járva mindenki láthatja, hogy nagy ütemben folyik a földgáz- és a távfűtő hálózat bővítése, az elavult csatornák korszerűsítése. Jelentős létesítmények üzembe helyezése javította az elmúlt évben a közlekedést is. Az észak—déli metró első szakasza, az új Soroksári út, a balatoni közlekedést megkönnyítő Hegyalja úti csomópont. Az elmúlt évben nyílt meg az óbudai üzletközpont, a Skála Áruház, a Déli pályaudvari ABC-áruház. Tizenhatezer-ötszáz lakás épült a fővárosban, ebből több mint tízezer állami erőből. Ezeket az eredményeket látva sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy sok még a tennivaló a lakásépítés jobb előkészítésében, az előzetes közművesítésben, az iskolák, szolgáltató létesítmények gyorsabb felépítésében, de a lakóházak tatarozásának megszervezésében is. A fővároson kívül többi nagyvárosunk is mindinkább vonzza nemcsak a környező lakosságot, hanem a külföldről érkezőket is, egyre magasabb kulturális életével, jó szállodai elhelyezéssel, modern egészséges fürdőkkel és nem utolsósorban szép természeti adottságokkal. Mindezek létrehozásában, gondozásában, ápolásában a helyi tanácsoké a főérdem. A megyeszékhelyek kiemelt fejlesztésével szemben azonban a községek, a kis települések több helyen indokolatlanul háttérbe szorulnak és ez gondokat okoz az itt élőknek. Tanácsaink egyre inkább felismerik azt az összefüggést — és fel ikell, hogy ismerjék —, hogy egy-egy város, települési központ vonzáskörzete nagy, kisugárzik a vele természeti, gazdasági, társadalmi kapcsolatokban levő területekre. Ezért nagyon kívánatos, hogy a városi tanácsok és a községek pénzeszközeiket, anyagi lehetőségeiket, fejlesztéseiket összehangoltabban használják fel, mint eddig, hogy ezzel többet nyújtsanak az ott élőknek. Az önkéntes társadalmi munka a települések gondozásának, fejlesztésének egyre jelentősebb tényezője. Forrás, amely kiegészíti a tanácsok gazdasági eszközeit. A lakosság segíteni akarását mutatja, hogy a társadalmi munka eredményei évről évre növekednek. A tanácsok a Hazafias Népfronttal együtt 1976-ban már 2.7 milliárd forint értékű társadalmi munkát szerveztek. A számok mögött rejlő értékekben községek, városok, létesítmények öltenek testet, bölcsődék, óvodák, iskolák, játszóterek, uszodák, sportpályák, orvosi rendelők, járdák épülnek társadalmi munkával, közös összefogással. A sok kiváló példa közül külön is ki lehet emelni a Nagyatád és Szentes városban, valamint a Tiszakécske és Sóskút községben végzett példás város- és községfejlesztő munkát. Az ilyen példák számunkra nemcsak megragadó, marasztaló kedves városképet jelentenek, ha arra járunk, nem is csak az egészséges lakóhely szeretet megnyilvánulásai, hanem ennél értékesebbek: kifejezik az erősödő közéletiséget szocialista társadalmunkban. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az ország gyarapodása megelégedéssel tölti el népünket. Minthogy látja és érti a gondokat is, részt vállal az erőfeszítésekből is, amelyekkel a nehézségek leküzdhetők. Munkájának lendületet ad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 évfordulója iránti tiszteletet kifejező munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom számos nagyszerű új kezdeményezése, közösséget formáló ereje. Az idei esztendő második felében még mindannyiunknak nagyon sok feladatot kell megoldanunk, hogy tervünket minden területen nemcsak mennyiségben, hanem a gazdasági munka minőségi követelményei szerint is eredményesen teljesítsük. A feladatokról és munkánk körülményeiről már elég gyakran szóltunk, most inkább arra
