Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-16

1093 Az Országgyűlés 16. ülése, 1977. június 29-én, szerdán 1094 van szükség, hogy mindenki felelősen tegye a dolgát. Ebben a szellemben készíti elő a kormány a jövő évi munkát, a népgazdasági tervet és az állami költségvetést, amelyben az önök előtt levő törvényjavaslat összeállítása és megvitatása során szerzett tapasztalatokat érvényesíteni fogja. Ezekkel ajánlom a törvényjavaslatot a kormány nevében a tisztelt Országgyűlésnek és kérem, hogy fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Dr. Kovács Gábor képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. DR. KOVÁCS GÁBOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az 1976. évben az ismert nehézségekhez képest sikeres gazdasági évet zártunk. A népgazdaság gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően fejlődött. Növekedett a termelés, az egyensúlyi helyzet kedvező irányban változott. E téren kedvezőbbek az eredményék, minit 1975-ben voltaik. A fejlődés üteme azonlban egyes gazdálkodási ágazatokban lelassult. A terv- és költségvetési bizottság vitájában felmerült a kérdés, hogy a beszámoló formája jó-e, megfelelő-e, mivel ez csak a múltat tárgyalja, a megtörtént pénzügyi eseményeket, de azok okát és következményeit kevésbé. Maga a költségvetési beszámoló foglalkozik a megtörtént pénzügyi eseményeikikel, helyesebb lenne azonban problémafelvetőnek tenni. Alapvető jellegzetessége helyeselhető, hogy az előirányzathoz viszonyít, de hogy az adott gazdasági évben mi volt a reális, és mi volt a hibás, az már nem kerül bemutatásra. Abból indulunk ki, hogy mai elgondolásaink, a mi számítási előirányzataink jók. Ilyen értelemben az eredeti célrendszert helyesnek ítéljük meg, kivéve azt az esetet, ha az előirányzatok módosítására kerül sor, mert ebben az esetben a módosítás helyes. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy tisztelt képviselőtársaim ne lennének kellőképpen tájékoztatva a tervek és a pénzgazdálkodás állásáról, de azt hiszem, olyan időben élünk, hogy minden kérdéssel időben kell foglalkoznunk, hogy ne csak áttekinteni, de befolyásolni is tudjuk az egyes helyzetek alakulását. A nemzeti jövedelem az előző évekhez képest kisebb ütemben növekedett, mindössze 3 százalékkal haladta meg az előző évit. Helyes volt, hogy a nemzeti jövedelem elosztása igazodott a lehetőségekhez, szorosabb volt az összefüggés a termelés és az elosztás között. A megtett intézkedések ellenére sem állhatott be az egyensúlyi helyzet a nemzeti jövedelem termelése és felhasználása között. A bizottságok egybehangzó véleménye azt fejezte ki, hogy a szelektív iparpolitika elveit folyamatosan és konzekvensebben kell alkalmazni, de úgy, hogy a termékszerkezet átalakítása során a lakosság igényeinek kielégítése károsodást ne szenvedjen és a keresett cikkek megtalálhatók legyenek. Természetesen szükséges lenne, hogy a belkereskedelem, valamint a külkereskedelem véleményét is jobban figyelembe vegyék, hogy olyan helyzet ne állhasson elő, hogy egyik oldalon minden politikai és gazdasági támogatást megadunk például a háztáji és kisegítő gazdaságoknak, de ásó, kapa, kisebb kéziszerszámok nincsenek, vagy például fürdőkádat az illetékes gyártómű nem akar gyártani. Nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési ütem fejlődésével összefüggő nyereség elérésére, továbbá a magas könnyűipari készletek képzésének okaira. A bizottsági ülésen a képviselő elvtársak sürgették az anyagmozgatás gépesítésének gyorsítását. Tavaly 725 millió forint értékű gépesítés valósult meg e téren, s az ütemet tovább kell fokozni. Az energiagazdálkodás, az energiatakarékoskodás kérdésében újra felül kell vizsgálni helyzetünket. Ebben komoly lépéséket tesznek a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és más, energiában gazdag országok is. A Szovjetunió nyersanyaggazdag ország, úgy lehet mondani, nyersanyag-viilághatalom is. Természetesen annyi nyersanyag sehol nincs, hogy pazarló módon használják fel. Takarékosságra van szükség, mely segít energiagondjaink megoldásában. Az energia megtalálható tevékenységünk minden területén, egyrészt transzformáció, biológiai és ipari értelemben, de a szállításban, a feldolgozásban, az újrafeldolgozásban, a fogyasztásiban is. Riss Jenő képviselőtársam felvetette, hogy jó lenne az energiaválság következtében megváltozott világtendenciát jobban figyelembe venni a vasúti szállításoknál, mert nálunk még mindig a korábbi felfogás található meg, hogy a teherszállítást jobb átvinni a közútra, pedig már közben a világban megfordult a folyamat, és jó lenne a visszafordított folyamatot éppen az energia-árváltozás és más praktikus tényezők megváltozása következtében a közlekedési koncepcióknál figyelembe venni, és nem utolsósorban a környezetvedelem és a közlekedés kapcsolatát is vizsgálat tárgyává tenni. Jobban kellene felfigyelnünk a vízi utak adta lehetőségekre, és kihasználnunk azokat termény, építőanyag és más anyagok szállításánál. Azt hiszem, egyes közlekedési rendelkezéseinket is meg kell vizsgálni, és jó lenne, ha mindenki egyformán értelmezné az energiatakarékosságot. Választókörzetemben — Békésszentandráson — két mezőgazdasági termelőszövetkezet van, és egy helyre kellett a két elnöknek mennie értekezletre. Megbeszélték, hogy együtt mennek, egy kocsival. Az út alkalmas volt arra is, hogy egymással sok közös dolgot megbeszélhessenek. A közlekedés illetékesei eljárást indítottak jogtalan gépkocsihasználat címén, mert szerintük az egyik elnök jogtalanul használta a másik szövetkezet gépkocsiját. Gondolom, ehhez nem kell külön kommentár. A lakásépítés örökzöld téma. A szerelvényiparnál átalakítást kell végrehajtani, mert a lakások mai szerelvényezése nem teszi lehetővé akár gázzal, akár vízzel, vagy más fontos szükségletekkel való takarékoskodást. Sok vita hangzott el a különböző bizottságokban az építéssel és a beruházással kapcsolatban. Beruházásaink fontos részét képezik gazdálkodásunk-