Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-16

1083 Az Országgyűlés 16. ülése, lamennyi költségvetési intézményben 3 százalékról 5 százalékra növeltük az évenkénti béremelés keretét. A társadalmi közös fogyasztás a terveknek megfelelően bővült, ezek intézményeire és a társadalombiztosításra fordított költségvetési kiadások 9 százalékkal növekedtek. Megvalósult az a gazdaságpolitikai követelmény, hogy a nemzeti jövedelem kisebb részét fordítsuk ebben az esztendőben felhalmozásra, mint az előző évben. A készletek ugyan gyorsabban nőttek, de a szocialista szektor beruházásainak összege a tervezettnek megfelelő volt. A népgazdasági tervben meghatározott új nagy beruházások kivitelezése megkezdődött, sőt azon felül is elhatároztuk két létesítmény építését, egy cukorgyárét, csaknem nyolcmilliárd forint, és az új budapesti sportcsarnokét, 1,6 milliárd forint előirányzattal. A beruházási tevékenységben minőségi változások tanúi vagyunk. Egyre bonyolultab- ' bak a technológiai és szerelési folyamatok, egyre nagyobb egy-egy beruházás mérete. Amíg például az 1976-ban befejeződött 8 nagy beruházásra összesen 15 milliárd forintot költöttünk, addig a megkezdett 5 fejlesztés már 25 milliárd forintba fog kerülni. Az 1977-ben befejeződő 14 beruházás együttesen 38 milliárd forintba kerül, a kilenc indulóra viszont 76 milliárdot, tehát kétszer annyit fogunk költeni. Így bizonyos fokig érthető, hogy nőtt a befejezetlen beruházások állománya. Az előző ötéves tervidőszak végén a vállalatok a folyamatban levő beruházások üzembe helyezésére összpontosították erőiket. 1976-ban, az új ötéves tervidőszak első évében ezzel szemben a kezdésre fordítottak nagyobb energiát. A vállalati döntésű beruházások nagyrészt kapcsolódnak a központi fejlesztési programokhoz vagy exportbővítő fejlesztéseket szolgálnak, amelyeket a hitelezésen túl támogatással, kedvezménnyel segítünk. Az ötéves tervidőszakra megállapított hitelösszegek több mint feléről az elmúlt évben döntöttek. A lakásépítés 1976-ban meghaladta a tervezettet, 94 ezer új lakás készült el, a tervezett 82 ezerrel szemben. A központi beruházások üzembehelyezése a korábbi évhez képest tervszerű volt, az építési kapacitások szűkössége azonban továbbra is éreztette hatását. Néhány újonnan indított nagyberuházás kivitelezésében lassú volt az előrehaladás, ugyanígy az egészségügyi, oktatási és más, viszonylag kisebb, de fontos beruházás megvalósításában is mutatkoztak késedelmek. A beruházások előkészítése és megvalósításának szervezettsége terén csak nagyon lassan javuló helyzetről adhatunk számot. Végeredményben a belföldi felhasználás — együtt: a fogyasztás és a felhalmozás — ugyanannyival maradt el a tervezettől, mint amennyivel a termelés. Másszóval, külkereskedelmi hiányunk az 1976-os esztendőben csökkent, de a behozatal azért több volt, mint a kivitel. A külkereskedelmi forgalom előző évinél kisebb passzívumában már mutatkoztak a termelés és az értékesítés szerkezeti átalakítására irányuló erőfeszítések kezdeti eredményei. A KGST árak szabályozott módon követték a vi1977. június 29-én, szerdán 1084 lágpiaci árak tartós irányzatait, az 1976-os esztendőben tőkés forgalmunk cserearányai valamit javultak. Kereskedelmi és fizetési megállapodásainknak minden relációban eleget tettünk, hitelképességünk nemzetközi megítélése továbbra is kedvező. A vállalatok és szövetkezetek gazdálkodását a megváltozott külgazdasági feltételekhez alkalmazkodó közgazdasági szabályozók befolyásolták. Az új termelői árak valósabbak, jobb alapot adnak annak megítélésére, hogy mi előnyös számunkra és mi nem az, ezért jobban ösztönöznek a gazdaságos tevékenységre. A külkereskedelmi elszámolásban javítottuk a forint árfolyamát a nemzetközi valutákhoz képest, ezáltal az importárak növekedése mérsékelve hatott a hazai árakra. A termelési költségek szerkezetében emelkedett az anyagköltségek és a bérköltségek aránya, érdemesebb lett takarékoskodni az anyaggal és a munkaerővel. Az anyagárak emelkedésének hatására csökkentettük a költségvetésből fizetett támogatást néhány helyen, a felhasználóknál pedig átmenetileg a nyereség lett alacsonyabb. A nyereségcsökkenés azonban a számítottnál kisebb, főleg azért, mert egyes területeken még mindig több kedvezményt és támogatást adunk, mint amennyivel összességében számoltunk a tervek elkészítésénél. 1976-ban az adózás módja és mértéke is megváltozott és ennek, valamint a vállalatok, szövetkezetek jobb gazdálkodásának eredményeként a vállalati alapok összességében növekedtek — a fejlesztési alapok az állami vállalatoknál 15 százalékkal, a tartalékalapok több mint 40 százalékkal — a részesedési alap némileg csökkent. Megszűntek a kiugróan magas részesedési alapok. Nagyobb lett a vállalatok döntési lehetősége, az adózás után náluk maradó nyereség felhasználásában. Éltek is ezzel a lehetőséggel s felelősséggel szemlélve a vállalatuk jövőjét, előtérbe helyezték annak fejlesztését. Minthogy a gazdálkodók több fejlesztési alapot képeztek, lehetővé válik, hogy tervezett céljaikat ebben az esztendőben kevesebb központi segítséggel oldják meg. Az irányítás eszközei sokat javultak, de nem gondolhatjuk, hogy nincs már több tennivalónk. A gazdasági tisztánlátást még mindig nehezítik a széles körben alkalmazott egyedi kedvezmények, támogatások és elvonások. Ezek egyenlősítik a vállalatok jövedelmeit, nem késztetnek eléggé a hatékonyság fokozására, fékezik a gazdálkodás tényleges javulásából fakadó jövedelemkülönbségek kialakulását. Gyakran és hozzátehetjük, jogosan mondják, nem ösztönözzük eléggé a jól gazdálkodókat. Nem is juthat erre a célra elég jövedelem, amíg az elmaradók támogatására kell azt fordítani, amíg gazdaságtalan termelésre, értékesítésre, sőt fejlesztésre is van még lehetőség. Az 1976. évi tapasztalatok végső összegezése azt igazolja, hogy további tennivalóinkat jól határozták meg az 1977. évi tervről, állami költségvetésről és a pénzügyi szabályozókról hozott döntések. Ezeknek elég tervszerű megvalósítását mutatják az idei első félévi ered-