Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1057 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1058 maszkodé, jogalkotó munka része a szocialista demokratizmus általános fejlődésének, amit pártunk kongresszusai és határozatai a társadalom igényeivel összhangban szorgalmaznak. Jogalkotó munkánknak az a célja, hogy társadalmunk jogi, politikai és emberi viszonyai állandóan tökéletesedjenek. Például a tartós földhasználatról, a szövetkezetekről és az egyes szövetkezeti ágazatokról szóló törvényerejű rendeletek a szocialista tulajdonviszonyok fejlődését, a szocialista termelési viszonyok szilárdítását szolgálják. Az Elnöki Tanács jogalkotói tevékenységében figyelembe veszi, hogy ma a legfontosabb célunk a gazdasági munka javítása. Azt akarjuk, hogy a gazdasági építömunkánkhoz hatékonyabb feltételeket teremtsünk, hogy a szocialista demokratizmus kiteljesedő, jogot biztosító és felelősséget követelő légkörében tovább növekedjék a dolgozó emberek alkotókedve, gyarapodjék a teremtő munka sikere és sokasodjék a munka öröme. Mindannyian tudjuk, hogy az elmúlt évtizedek fejlődése során nem kevés gazdasági, műszaki, kulturális, emberi tartalék is keletkezett, és ezt még messze nem hasznosítjuk 'megfelelően. Ez az állami munka fejlődésével felhalmozódott tartalékokra is vonatkozik. A szocialista építés feladatainak növekedésével fejlesztettük az állami életet és korszerűsítettük az államigazgatás; de az állami munka nagyobb hatékonyságával, a korszerű szervezeti keretek teljesebb kamatoztatásával, az ésszerűbb, gyorsabb és olcsóbb ügyintézéssel, a sokoldalú, tudományosan elemzett feltételek számbavételével sok területen, így például egyegy beruházási döntés meghozatalánál még adósak vagyunk. Minderről azért is szükséges beszélnünk, mert egész gazdálkodásunk hatékonysága nagymértékben függ az állami munka hatékonyságától és annak színvonalától is. Jogalkotói munkánk egyik elve, hogy megfelelő összhangot biztosítson a társadalmi igények és lehetőségek között. Arra is figyelünk, hogy a szocialista építés nem tagadja, sőt számon tartja és érvényesíti a különböző érdekeket, de a közösségi érdek elsődlegességet élvez, a jogszabály ennek csorbíthatatlanságát kell biztosítsa. Ezzel a realitásokra alapozó, de a fejlett szocializmus építésének célkitűzéseit szem elől nem tévesztő munkálkodással népünk egyetért. Ez az egyetértés építőmunkánknak, a szocialista társadalom fejlődésének kiapadhatatlan forrása. A jogalkotó munkában az Elnöki Tanács ügyel a jogok és a kötelességeik egységére, kölcsönhatásuk érvényesítésére. Igyekszünk elősegíteni a jogtudat állandó fejlesztését is. Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács alkotmányos felügyeletet gyakorol a tanácsok felett. A felügyelet fontos elemének tekintjük a tanácsok szerepének, tevékenységének állandó erősítését. A tanácsok munkásságáról elmondhatjuk, hogy azt törvényeink és rendeleteink szellemében végzik. Az Elnöki Tanács néhány döntést hozott a tanácsi igazgatás területi fejlesztésére. A tapasztalatok szerint a közös tanácsok hatékonyabban segítik a települések anyagi és szellemi erőforrásainak mozgósítását, a magasabb színvonalú igazgatási munka kialakulását, ezért a beszámolási időszakban az Elnöki Tanács újabb 75 közös tanács alapításáról, közel 100 községi közös tanács területének indokolt átalakításáról, valamint 27 község várossal, illetve más községgel történő közigazgatási egyesítéséről határozott. Ennek eredményeként hazánkban ma 1472 községi tanács működik. Az iparosodás, az urbanizáció következtében gyorsuló ütemben nő a városok, a városi tanácsok szerepe. Az országos településhálózatfejlesztést figyelembe véve, az egységes városhálózat kialakítására törekedve, az Elnöki Tanács nemrégiben, április 1-i hatállyal várossá nyilvánította Bonyhádot, Dunakeszit, Marcalit és Siklóst. Velük városaink száma 87-re emelkedett. A várossá nyilvánítás ünnepi tanácsülésen fog megtörténni, hazánk felszabadulásának nemzeti ünnepe előtt. Tisztelt Országgyűlés! A fejlett szocialista társadalom építésének törvényszerű következménye, hogy mind nagyobb szerephez jut a társadalom, a gazdaság, a kultúra építésének szubjektív tényezője, maga az alkotó ember. Sokasodnak a lehetőségek, egyre javulnak a körülmények, amelyek sokoldalúan gazdagíthatják az ember személyiségét, kibontakoztathatják tehetségét, képességét a közösség javára és az ember személyes sikerére, boldogságára. Szocialista államunk, az állampolgári jogok és kötelességek intézménye is az értéket teremtő, az alkotó szabad embert szolgálja. Mind nagyobb gondot fordít és fordíthat az ember és munkája erkölcsi megbecsülésére. Ezt fejezik ki az Elnöki Tanács által adományozott állami kitüntetések. Azt akarjuk, hogy a társadalomért végzett kiemelkedő munka erkölcsi elismerése mind jobban érvényesüljön. Ezért az Elnöki Tanács az alkotmány módosításából -fakadó feladatokkal összhangban, figyelembe véve a jó munka erkölcsi elismerésének kitüntetési gyakorlatát, annak tapasztalatait, egységes elvek alapján közös rendszerbe foglalta a kitüntetéseket. Az elmúlt évben új kitüntetés, a Szocialista Magyarországért Érdemrend alapításával tovább bővült az erkölcsi megbecsülés lehetősége. Az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban először élt azzal a jogával, hogy a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozza szocialista brigádoknak. E magas rangú kitüntetéssel a társadalom méltóképpen fejezi ki elismerését és tiszteletét az arra érdemes kollektívák tagjainak. A szocializmus társadalma azonban nem elégszik meg azzal, hogy az embernek, az állampolgárnak a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye szerint rendszeresen fejlődő életés munkakörülményeket biztosítson. Mi azt is valljuk, és gyakoroljuk, hogy a szocialista társadalmi és állami életben minden embernek joga van a köztevékenységhez, az államirányításban való részvételhez, az államügyek intézéséhez. Erkölcsi és politikai felfogásunk szerint ez nem csupán jog, hanem állampolgári köte43 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ