Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1049 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1050 ságossági mérlegelés, fontossági sorrend kialakítása is szükséges. A közérdekű javaslatok jelentős részének megvalósításához emiatt hoszszabb időre van szükség. Ez megkívánja a javaslatok számontartását és figyelembevételét a távlati tervek elkészítéséneik időszakaiban. Ilyen esetben a javaslatot pozitívan kell értékelni, és ha a távlati tervbe bevették, teljesítettnek kell tekinteni. Példaként említeném: körzetemhez tartozik Tényő község. Választóim falugyűléseken többször felvetették, hogy a Petőfi út több évtizedes problémája a községi tanácsnak, amely 86 lakóházat és egy élelmiszerboltot érint. Lépéseket tettem a kérdés teljesítésére, de anyagi okok miatt erre mikor kerülhet sor? Ezért tartom fontosnak azt a rendelkezést, amely szerint, ha a közérdekű javaslat hasznos, de népgazdasági vagy a helyi fejlesztési lehetőségek miatt egyelőre nem valósítható meg, erről a javaslattevőt tájékoztatni kell, hogy míkor valósítható meg. Harmadik gondolatként a törvényjavaslatnak azzal a célkitűzésével szeretnék foglalkozni, hogy a panaszok, továbbá a közérdekű bejelentések és javaslatok az elintézésre hivatott szervhez kerüljenek. Tapasztalataink szerint ugyanazzal a panasszal feleslegesen igen sok szerv foglalkozik, mivel a bejelentések általában egyszerre több helyre érkeznek. A javaslat biztosítékot nyújt a párhuzamos vizsgálatok, intézkedések megszüntetésére azzal a rendelkezéssel, hogy a közérdekű 'bejelentést, illetve javaslatot az elintézésre jogosult szervhez át kell tenni. Végül: helyesnek tartjuk a javaslatnak azt a rendelkezését is, amely az ismételt panaszokra vonatkozó vizsgálati kötelezettséget mellőzi, mert ez az eljáró szervet mentesiti a csaknem hivatásuknak érző panaszkodők beadványaival való foglalkozás terhes kötelezettsége alól. Meg vagyok győződve, hogy a törvény a szocialista demokrácia kiterjesztésével az állampolgárok becsületes aktivitását növeli, a rágalmazást visszaszorítja és az illetékes szervek panaszintézési munkaterhét csökkenti. A törvényjavaslatot elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. (Tops.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 15.33—15.58) (Elnök: APRÖ ANTAL) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik dr. Juhász Tibor képviselőtársunk. DR. JUHÁSZ TIBOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Amikor Katona József, a kecskeméti takács fia megalkotta halhatatlan művét, a Bánk bánt és Tiborc panaszában mondta el korának a magyar jobbágyság évszázados panaszait, aligha gondolt arra, hogy halála után, három emberöltővel később, egy Bács megyei képviselő olyan törvényjavaslat vitájában szólalhat fel, ahol a panaszt az állampolgárok alkotmányos jogának tekintik. Felszólalásomban ennek az alkotmányos jognak a jelentőségével, a törvényjavaslat harmadik fejezetében tárgyalt panaszok elintézésével és az ügyintézőkkel kívánok röviden foglalkozni. A javaslat rendelkezéseivel az állampolgárok két csoportja felé tekint. Az egyik csoportba tartoznak a közérdekű bejelentők, javaslattevők és panaszosok, a másik csoportban azok vannak, akik e bejelentéseiket kivizsgálják, elintézik, általános, közkeletű szóval: az ügyintézők. A javaslat bátorító rendelkezésekkel fordul a bejelentők felé, amikor bevezetőjében leszögezi, hogy „a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok előterjesztése és elintézése része a szocialista demokratizmusnak". E megállapítással — az alkotmány 68. §-ához hűen — nemcsak jogot biztosít a közügyekbe való beleszólásra, hanem e jogok gyakorlására az állampolgárokat serkenti is. Ugyanakkor gátat kíván vetni az alaptalan panaszáradatnak, védi a panaszeljárás sértettjeit, érdekeltjeit és hátrányos következményeket helyez kilátásba azokkal szemben, akik a panaszjoggal visszaélnek. Az alapos panasz előterjesztője a személytelenségig jogvédelmet kap, a felelőtlen rágalmazó vagy hamis vádló pedig a törvény szigorával találja magát szemben. A törvényjavaslatban írt célok, a társadalmi viszonyok fejlesztése, a szocialista törvényesség erősítése, a társadalmi tulajdon védelme és a közélet tisztasága azonban csak akkor érhető el, ha az ügyintézők a közérdekű bejelentések és panaszok elintézése során érezni fogják, hogy munkájukkal az állampolgárok alkotmányos jogainak gyakorlását segítik elő. Ha a tisztelt országgyűlés a javaslatot elfogadja, az törvény lesz. Elő joggá azonban a törvény rendelkezései csak akkor válnak, ha az ügyintézők a gyakorlatban, a mindennapi életben az alkotmány és a törvény szelleme értelmében végzik munkájukat. Az ügyintézők fontos szerepét maga a törvényjavaslat is kifejezésre juttatja. A panaszok száma, az elintézés ideje, az állampolgárok túlnyomó többségének egyetértése arra utal, hogy a panaszok orvoslása területén ügyintézőink eddig is lelkiismeretes, odaadó munkát végeztek. A javaslat azonban tovább megy, és ügyintézőinktől szervezettebb, gyorsabb, körültekintőbb, egyszóval hatékonyabb munkát igényel. Ennek érdekében elrendeli, hogy szükség esetén a panaszost személyesen is meg kell hallgatni, panaszát harminc nap alatt kell elintézni, értesíteni kell és panaszát csak olyan szerv vizsgálhatja, amelynek elfogulatlanságához nem fér kétség. A fentieken kívül a törvényjavaslat szelleme még azt is igényli ügyintézőinktől, hogy munkájuk során állandóan érezzék, az írott panasz mögött iminden esetben érző ember van, akinek sérelmén segíteni, baját orvosolni nemcsak alkotmányos, hanem alapvető emberi kötelesség is. Ezt kéri ügyintézőinktől nemcsak a törvényjavaslat, hanem az egész szocialista társadalom is. Amikor az emberi környezet védelméről, a közművelődésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az országgyűlés, nem egy felszólalásban elhangzott és itt ma is, hogy a javaslatban írt cé-