Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1051 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1052 lok megvalósításához az egész társadalom segítségére van szükség. Ugyanígy van ez most is. Ügyintézőink lelkes munkája nem elegendő ahhoz, hogy a javaslat harmadik fejezetében írt panaszeljárás eredményes legyen. Bár a törvényjavaslat az egyéni érdek és a jogsérelem gyors és hatékony orvoslását tartja szem előtt, mégis — és ebben nincs semmi ellentét — az egész társadalomnak arra kell törekednie, hogy minél kevesebb állampolgárnak kelljen a panaszkodás jogával élnie. Mindent el kell követnünk éppen a törvény megvalósítása érdekében is, hogy az élet legszélesebb területein ne legyen szükség panaszra, csökkenjenek az alapos panaszok. Ezt a célt szolgálhatják a félreérthetetlen, közérhető és a jogviszonyokat hosszabb időre rendező jogszabályok, a jogerős határozatok végrehajtásának szorgalmazása. A statisztika arról árulkodik, hogy a panaszok jelentős százaléka erre irányul : széles körű, szervezett jogpropaganda-munka. Ennék szükségességére már a televízió is felhívta a figyelmünket, amikor a Jogi esetek rendkívül népszerű műsorában rámutatott az állampolgárok alapvető jogi ismeretének megdöbbentő hiányára, az ebből származó panaszokra, és az állampolgárokat ért károkra. Minden bizonnyal a jogsegélyszolgálat, és a jogpropaganda ezen a területen sokat segíthet és nemcsak az alapvető jogi ismeretek elsajátítására kell itt gondolni, hanem arra is, amit a jogi bizottság ülésén dr. Gajdócsi István képviselőtársam, megyei tanácselnök tapasztalataira hivatkozva mondott az állampolgárok eljárásjogi informáltsága tekintetében. El kell érnünk, hogy az állampolgárok tudják, hogy igényeiket hol és milyen formában érvényesíthetik. A jogpropagandának előtérbe kell helyeznie a hatáskör és illetékesség kérdéseit. Tisztelt Országgyűlés! Egy időszerű, egységes eljárást biztosító, hatékony ügyintézést igénylő törvényjavaslat áll az országgyűlés előtt. Ugy gondolom, hogy a széles társadalmi vitára figyelemmel érezzük, hogy a törvényjavaslatnak az elfogadását az egész magyar nép kéri, annak érdekében, hogy a jog asztalánál mindenki egyaránt foglaljon helyet. A törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra javasolom. (Taps.) ELNÖK: Simon Ernőné képviselőtársunk felszólalása következik. SIMON ERNŐNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Felszólalásra a törvényjavaslat vitájában az késztetett, hogy mint munkásképviselő, üdvözölhessem a közérdekű bejelentésékről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény megalkotását. Időszerűségét és szükségességét számomra nemcsak az előkészítés során Somogy megyében folytatott társadalmi viták tanulságai támasztják alá, hanem saját személyes tapasztalataim is. A bejelen/tések intézésének gyakorlata és ennek során felvetődött gondok jelezték, hogy szocialista társadalmi rendünk fejlődése, a lakosság közügyek iránti érdeklődésének fokozása és a jelenlegi jogi szaibályozás között nincs meg az összhang. A különböző szervekhez küldött bejelentések intézése felelős hiányában gyakran elmaradt. A javaslatok nem mindig jutottak el oda, ahol azokat megvalósították, így sok helyes kezdeményezés elsikkadt. A törvény elősegítheti a szocialista demokrácia további erősödését, az állampolgárok személyes felelősségének növelését, részben azzal, hogy bátorítást ad a társadalom fejlődését gátló visszásságok felfedésére, másrészt azzal, hogy gátat kíván vetni a rosszindulatú panaszáradatnák. Mint első ciklusban dolgozó képviselő, rövid közéleti tapasztalatom is azt támasztja alá, hogy sok hasznos és feltétlenül gondos intézkedést követelő bejelentés, jelzés mellett nem kevés azoknak a száma sem, amelyek gyakran vélt személyi sérelmekből, rosszindulatokból fakadnak. Éppen ezért helyesnek tartom a törvényjavaslatnak azt a megfogalmazását, hogy a bejelentő személynek körültekintő védelme mellett az állampolgárok nevelése és az eljáró szervek védelme érdekében a rosszhiszemű bejelentők személyének felfedését is lehetővé teszi. A szabályozás az állampolgári öntudatra alapoz, ami részben a törvény távolabbi célját is magában foglalja. Ez még nem teljesen kialakult feltétel. Ezt bizonyítja az is, hogy egyesek kizárólag az állami vagy társadalmi szervektől várják ügyeik intézését, saját maguk pedig kötelezettségeiket nem teljesítik. A törvény minden állampolgárra kiterjed, ezért helyes a közérdekű bejelentés és javaslat egyértelmű megfogalmazása, és céljának megjelölése. Ezáltal ösztönöz a hibák feltárása mellett a társadalmilag hasznos közérdekű fejladatök megoldásánál a széles körű javaslattételre is. Megteremti a feltételét annak, hogy a döntésre jogosult szervek vagy testületek több, a dolgozók által kezdeményezett javaslat közül válasszák ki a legcélszerűbb és a távlati feladatok végrehajtását is legjobban segítő módszereket. Ez hozzájárulhat gazdaságosabb megoldási módok alkalmazásához is. Tisztelt Országgyűlés ! A közérdekű bejelentésekről törvény alkotását a mindennapi élet igénye vetette fel. De ez is, mint minden más szabályozás, csak annyit ér, amennyit végrehajtunk belőle. Éppen ezért a végrehajtás megszervezésére, a feltételek megteremtésére kell nagy gondot fordítani. Fontos feladat, hogy a törvény által megfogalmazott célokat az állampolgárok és a jogalkalmazó szervek minél előbb megismerjék és magukévá tegyék. A megismerés, a végrehajtás és a gyakorlati alkalmazás mindkét területén az állampolgárok, valamint a közérdekű bejelentések intézésére kötelezett szervek részéről sokoldalú és új feladatokat jelent. Az állampolgárok szempontjából szerintem sokat segíthetnek a vállalatoknál, üzemeknél felállított jogsegély szolgálatok, amelyek elsősorban a hozzájuk forduló munkások ügyeinek intézését hivatottak segíteni. De az ügyintézésen kívül szükséges a részvételük olyan jellegű felvilágosításiban is, hogy milyen ügyek intézhetők közérdekű bejelentéseik, javaslatok formájában, és melyek azok az ügyek, amelyek egyéb úton, például hatósági eljárással intézhetők. A jogalkalmazó szervek munkáját könnyíti és a felesleges párhuzamos intézését szűri ki a