Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-2
99 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975. szeptember 25-én, csütörtökön 100 millió rubel, illetve 4,2 millió dollár többletbevétel és ugyannakor 190 ezer dollár importmegtakarítás érhető el. Az építőiparnak a beruházási folyamatban és az állami nagyberuházások tervszerű megvalósításában, meghatározott szerepe van. Az építőipar valósítja meg a beruházási volumen mintegy felét, és az állami nagyberuházásoknál is több mint egyharmad rész építési feladat. Az állami nagyberuházásokon az építőiparnak 1975-ben 8,5 milliárd forintot kell beépíteni. A feladatok koncentráltan jelentkeznek, átlagosan az egy beruházásra jutó építés nagyságrendje 20—25 százalékkal nő az előző évhez képest. Ez évben el kell érni, hogy a nagyberuházások megvalósítása folyamata gyorsuljon, de különösen a 9 kiemelt beruházásnál. Mindezek teljesítése érdekében az építőipar területén számos intézkedést tettünk. így a rendelkezésre álló erőforrásokat és a szükséges kapacitást elsősorban a nagyberuházások építési feladataira összpontosítottuk. A konkrét feladatokat a beruházást irányító hatóságokkal tételesen egyeztettük. Ennek során felülvizsgáltuk a tervezői, beruházói, kivitelezői feladatok összhangját. Növeltük az irányítás operativitását, erősítettük a munkahelyi vezetés színvonalát. Kialakítottuk a korszerű információs rendszert, mely lehetővé teszi, hogy a megvalósítás előrehaladását folyamatosan figyelemmel kísérjük, és szükség szerint intézkedjünk. Intézkedünk a munkaidőalap kihasználásának fokozásáról, a munka jobb megszervezéséről, a munkafegyelem megszilárdításáról. Mindenkivel szemben olyan igényt támasztunk, hogy a napi 8 órai munkaidőt becsületesen dolgozza le. Ennek megvalósítása azonban igényli a munkahelyi vezetés színvonalának emelését, és a jobb szervezettséget. A beruházás megvalósítási időtartamának csökkentése érdekében követelményként írtuk elő a műszaki tervező vállalatok számára, hogy a döntéseket alaposabb műszaki, gazdasági elemzéssel, alternatív megoldások vizsgálatával készítsék el. A tervezőket köteleztük, hogy a műszaki tervekben a helyszíni élőmunkaigény és a szállítandó építési anyagok súlyának csökkentésére, a tőkés deviza kiadásának mérséklésére törekedjenek. A tett intézkedések hatása kezd érvényesülni a nagyberuházások építési feladatainak eddigi teljesítésében. Kedvezően alakul a befejezésre előirányzott beruházások megvalósítása, több beruházás fő létesítményei már üzembe helyeződtek, a gyorsításra megjelölt beruházások első félévi időarányos teljesítése 48 százalék, kedvezőbb az átlagnál. Az ez évre befejezésre előirányzott 15 beruházás termelésének megkezdése egy kivételével biztosított. Az elért eredmények mellett el kell mondanom azt is, hogy számos esetben a régóta ismert nehézségeken és bajokon rendkívüli intézkedésekkel sem tudtunk alapvetően változtatni. Például nincs kellő előrehaladás a beruházások megfelelő előkészítésében. Az előkészítetlenség miatt az év első felében újonnan induló beruházásoknál csak minimális építés elvégzésére volt szükség. Ez nagyon súlyos probléma elvtársak, mert az operatív intézkedések ellenére is zökkenések tapasztalhatók a folyamatban levő beruházásoknál a beruházás megvalósításában résztvevők együttműködésében, esetenként az anyag- és munkaerőellátásban is. Az előkészítés hiánya miatt sok az utólagos igény, a pótmunka, ez drágítja a munkát és nehezíti az ellenőrzést. Hiába teszünk meg minden erőfeszítést előkészítetlenül elkezdett munkálkodni, ez olyan dolog, mint mikor az orvos a láz ellen ugyan fellép, a lázat lenyomja, de a kórokozóval, ami a lázat előidézi, azzal szemben nem lép fel; tehát mindig, állandóan csak a láz ellen küzd, de alapjában nem tudja megoldani a problémát. Ez a helyzet akkor is, ha a beruházásokat nem alaposan készítjük elő. Véleményem szerint a legtöbb időt erre kellene fordítani, s akkor sokkal inkább rövidülne úgy a tervezés, mint a kivitelezés ideje. Az elért eredmények ellenére nyilvánvaló tehát, hogy még nagyon sok a tennivaló annak érdekében, hogy népgazdasági jelentőségű beruházásaink megvalósításának folyamata maradéktalanul megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyeket gazdasági fejlődésünk, gazdaságpolitikánk egésze támaszt. A kormány eltökélt szándéka, hogy nem rendkívüli intézkedésekkel, hanem a népgazdasági terv megszabott keretei között teremti meg azokat a feltételeket, teszi meg a szükséges teendőket, amelyek a beruházási folyamat egészének, ezen belül a nagyberuházások megvalósításának számottevő gyorsítását a jövőben biztosítják. Állami intézkedéseinken túlmenően olyan szemléletnek kell érvényesülnie, hogy a beruházásokban érintettek, a folyamat valamennyi részvevője és végrehajtója az egész társadalom érdekeinek megfelelően végezze munkáját, s harmonikusan működjék együtt. Az építőiparban ezt a magatartást minden szervezettől elvárjuk. Eredményeink ez évben biztatóak, az építőés az építőanyagipar fejlődése tervszerű, de még sok a feltárható tartalék. Növekedésünk feltételei körvonalazva vannak, további dinamikus fejlődés lesz szükséges céljaink valóraváltásához. Ez határozza meg teendőink és cselekedeteink tartalmát. Jelenlegi gazdasági helyzetünk kötelez bennünket az irányító munka színvonalának emelésére, meggondolt, tervszerű munkára. Ezek az intézkedések azonban nem pótolják a technikai fejlesztés igényét. Csak a technológia korszerűsítésével, a fejlett építési módszerek, a könnyűszerkezetes építési mód továbbfejlesztésével tudjuk a kívánt eredményt elérni. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy az építőszakma dolgozói, munkatársai, mérnökei a jövőben még inkább bizonyítják, hogy országépítő munkájukban a növekvő és minőségileg is újszerű feladatok szervezettebb s hatékonyabb megoldására képesek, helytállnak a pártunk XI. kongreszszusa határozatában megjelölt célok valóra váltásában, az ötödik ötéves terv teljesítésében és a ma ismertetett kormányprogram végrehajtásában. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
