Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1019 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1020 bizottság 1977. március 11-én tárgyalta a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot. A bizottsági vitában 11 képviselő szólalt fel, felelősségteljesen elemezve a törvényjavaslatot. Ennek során az általános értékelésen túlmenőleg számos részmegoldással is foglalkoztak. így például a közérdekű javaslat és a közérdekű bejelentés megkülönböztetésével, a névtelen levélírásból eredő problematikával, az államigazgatás egyes törvénysértéseinek fő okaival, az ügyintézés során gyakran tapasztalható (helytelen eljárásokkal, módszerekkel, a községfejlesztési, kommunális javaslatok elintézésének a rendjével. A bizottság ülésén több szövegmódosító indítvány is elhangzott. Ezek közül azonban a bizottság csupán egy módosító indítványt terjesztett írásban is az Országgyűlés elé, miszerint javasolja a 14—16. paragrafusokig terjedő, azt megelőző címnek a megváltoztatását, amelyben szerepel a közérdekű bejelentést, javaslatot tevő védelme mellett az érdekelt védelme is. Ez a rosszhiszemű, alaptalan panaszok esetén is megilleti a megpanaszolt érdekelt személyeket. A címváltoztatás tulajdonképpen összhangban van a címet követő paragrafusokban foglaltakkal. A bizottság munkáját jelentősen megkönynyítette az a tény, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Igazságügyi Minisztériummal egyetértésben országos társadalmi vitára bocsátotta a törvénytervezet főbb kérdéseit. A vitán körülbelül 4000 állampolgár jelent meg és hozzávetőlegesen 2500-an mondtak véleményt a készülő törvényről. A társadalmi viták, valamint a Magyar Jogász .Szövetség által szervezett szakmai vita tanulságait figyelembe vették a törvényjavaslat végső megfogalmazásánál. Tisztelt Országgyűlés! Ha az összetett és fontos társadalmi kérdéseket érintő törvényjavaslat (bizottsági értékelését kívánjuk összefoglalni, akkor a javaslatban kifejezésre jutó alapvető elvek három fontosabb szempont és összefüggés köréhez kapcsolódnak. Először: a szocialista demokrácia kiszélesítésének módjaihoz; másodszor: az állampolgári jogok kiszélesítéséhez; harmadikként pedig az állami munka törvényességének jogi és társadalmi garanciáihoz. Bizottságunk egyöntetű álláspontja szerint a közérdekű bejelentések, javaslatok társadalmi hasznosítása, illetve a panaszok elintézése mind az állami működés, mind az állampolgárok jó társadalmi közérzete szempontjáfból jelentős. A szó szoros értelmében közügy. Az ezekkel kapcsolatos teendők jogi formákban való rögzítése, ha a jogi megoldás megfelelő és ebben az esetben annak tartjuk, hozzájárulhat társadalmi viszonyaink fejlesztéséhez is. Továbbá közismert, hogy a társadalmi élet minden területén fokozódik a tömegek aktivitása, kiszélesül az állampolgárok érdekeltsége és érdeklődési köre. Egyre több társadalmi jelenség válik közüggyé; nemcsak a közvetlen érdekeltség alapján, hanem azáltal is, hogy az azokkal kapcsolatos döntéseket a lakosság élénk figyelemmel kíséri és véleményt nyilvánít. Ez elősegíti, hogy kiterjedt információk, széles körű ismeretek alapján az állami munka a dolgozók véleményére alapozva folyjék, és ezáltal feladataink mind magasabb színvonalú ellátásának lehetőségei is bővüljenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata megállapítja, hogy „társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik legfőbb feltétele a szocialista demokrácia növelése a társadalmi élet minden területén. Néphatalmunk annál erősebb, minél nagyobb támogatást kap a tömegektől, minél szélesebb körű, és minél mélyebb a szocialista demokrácia". A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézményes formákban való elismerése az állampolgárokat cselekvésre ösztönzi. Ez a lehetőség egyúttal a közéletbe való bekapcsolódás, a köz érdekében való tevékenység egyik módja is. Ennek a területnek az átfogó jogi szabályozása így a közéleti tevékenység és a szocialista demokrácia kiszélesítésének egy formáját, eszközét hozhatja létre. Ami az állampolgári jogok kiszélesítését illeti, úgy véljük, hogy a szocialista demokrácia kiszélesítése a társadalmi és állami működés mechanizmusában mutatkozik meg. Ugyanez hatást gyakorol az állampolgárok jogainak alakulására is. Alkotmányunk biztosítja az állampolgároknak, hogy részt vegyenek a közügyek intézésében. Ezt az alkotmányos elvet tölti meg közelebbi tartalommal többek között ez a törvényjavaslat is azzal, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok megtételének, valamint a panasz benyújtásának jogát, és megfelelő elintézésének kötelezettségét általánosan szabályozza, így a javaslat megoldása a közéleti demokrácia kiterjesztésével egyúttal az állampolgári jogokat bővíti. Egyik fontos célkitűzésünk a társadalmi érdek és az egyéni érdek összhangjának kialakítása és folyamatos fenntartása. Ennek az elvnek a megvalósítása rendkívül szerteágazó öszszefüggéseket érint és a jogi szabályozásnak is több területén érvényesül. A jogszabály-tervezettel érintett körben ez igen fontos kérdés, amely itt szintén fokozott figyelmet érdemel. Ezúttal e célkitűzésnek a jogi formákban való kifejezésre juttatása, rögzítése a feladat. A javaslat a törvényes egyéni érdekek megfelelő érvényesülését, a társadalmi érdekek hatékonyabb érvényre juttatását segítheti elő. Az állami munka törvényességének jogi és társadalmi garanciáihoz kapcsolódik az az ismert megállapítás, hogy a szocialista törvényesség következetes érvényesüléséről államunk gondoskodik : mindenekelőtt és mindenképpen megköveteli mindenkitől egyaránt a törvényeink megtartását, és védi a törvények- szerint élő becsületes állampolgárok biztonságát. Ennek érdekében az állami mechanizmus azonban nemcsak önmagára támaszkodik, hanem a társadalmi szervezetek és az állampolgárok kezdeményezésére, tevékenységére is. Ez a törvényjavaslat az állampolgárok kezdeményezé-