Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1017 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1018 és javaslatok megvalósításának utóvizsgálatait arra is kiterjesztik, hogy a bejelentést tevőnek miként alakult a sorsa az adott intézményben, vállalatnál vagy szövetkezetben. Gyakorlati tapasztalatból isimerjük azon­ban azt is, hogy egyes bejelentőket nem a köz­érdek, a valóságos hibák kijavításának szándé­ka vezet, hanem különféle okokra visszavezet­hető rosszhiszeműség adja kezükbe a tollat. Ha a törvény fokozott védelmet ad a jó szándékú állampolgár részére, logikus, hogy fokozott vé­delmet adjon a rosszhiszeműen eljárókkal, a*" rágalmazókkal szemben is. A védelem az ilyen emberékikel szemben teljesen helyénvaló, és el­mehet egészen az illetők büntetőjogi felelősség­re vonásáig. Sajnálatosan előfordulnak olyan esetek is, hogy a bejelentő csak akkor lép fel a köz érde­kében, amikor valamilyen hibája, mulasztása miatt jogosan felelősségre vonják- Ilyenkor gyorsan eszébe jutnak állampolgári kötelessé­gei. Nagyon helytelennek tartjuk az ilyenféle magatartást. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban a panaszok intézéséről kívánok szólni. Arról már volt szó, hogy ezentúl mit tekintünk panasz­nak. A mai panaszáradatban sok olyan esetről tudunk, amikor az állampolgár egy-egy első fokú döntéssel szemben nem a másodfokon il­letékes hatósághoz fellebbez, hanem tollat ra­gad, és különféle forumokhoz — nemegyszer egy időben több helyre is — fordul, és panasz­szal keresi valódi vagy vélt igazát. A törvényjavaslat akként rendelkezik ugyan, hogy ilyen esetekben az ügyet oda kell eljuttatni, ahova az eljárási szabályok szerint az tartozik, közben azonban sokszor elmúlik a fel­lebbezési határidő és az első döntés jogerőssé válik. Utána pedig nehéz helyrehozná az ügyet. még ha igaza van is a panaszosnak. Meg kell tehát értenie mindenkinek, hogy a kerülő utak kiiktatása az állampolgárok érdekeit szolgálja. A rövidebb üt itt is az egyenesebb. A javaslat ugyanakkor tehermentesítést is jelent minden olyan szerv számára, amely pa­naszügyekkel foglalkozik. Ezentúl ugyanis olyan ü g vekkel, amelyek más, jogilag szabályozott el­iárásra tartoznak, a jogerős döntések meghoza­tala után is csak az illető eljárás szabályai sze­rint kell érdemben foglalkozniuk. Ennyiben kö­tött lesz tehát a felülvizsgálati rend. Ugyanakkor az új rendezéstől azt is várjuk, hogy gátat szab a mai széles körű és nagy re? szében idő előtJti panaszkodásnak, amelyről még azt is elmondhatjuk, hogy a mai szabályozás mellett, vagy annak következményeként egyes nanaszügveket tulajdonképpen sohasem lehet lezárni. Itt nemcsak a notórius panaszkodók ügyéről van szó, hanem arról is. hogy ma a pa­ri asfcoaok egy része mindig talál olyan új fóru­mot, amely az ügyükkel még nem foglalkozód és onnan újabb és újabb kivizsgálásoka», jo­lerttéseflcét kérnek. Hogy ez mennyi többlet­munkával, fölösleges időpazarlással jár. azt mindannyian tudjuk, akik panaszügyekkel fog­lalkozunk. A panaszügyek elintézésének új fórum­rendszere és a törvény rendelkezéseinek meg­tartása segít majd ezen a „betegségen". A sza­bályozás új módja természetesen nem fogható fel úgy, mintha a panaszokra nem kellene meg­felelő figyelmet fordítanunk. Ellenkezőleg. Min­den ügyintézőnek úgy kell a hozzá kerülő ügye­ket vizsgálnia, hogy a panasztevő állampolgár­nak az fontos ügye és jogosan várja el a fele­lős, lelkiismeretes kivizsgálást, és ha indokolt, a határozott intézkedést. A törvényjavaslat megfelelő garanciákat biztosít a törvényes, igaz­ságos panaszintézéshez. Ezért írja elő többek között, hogy az állampolgárok nemcsak írásban, hanem élőszóban is előadhatják panaszaikat, továbbá hogy nem vehet részt a kivizsgálásban az, ^akinek magatartásával kapcsolatos a panasz. Fontos garanciális szabály, hogy a panaszo­kat 30 napon belül érdemben el kell bírálni. A panaszok intézésével kapcsolatos eljáráshoz szorosan hozzátartozik az is, hogy elintézett­nek csak akkor tekinthető a panasz, ha az ala­pos sérelmet orvosolták, vagy ha azt állapítot­ták .meg, hogy a kérelemnek nincsen jogalapja. Mindkét esetben tájékoztatni kell erről a pa­nasz előterjesztőjét. Hogy pedig egy panasz ügyében az eljárás ne húzódhasson a végtelen­ségig, a törvényjavaslat kimondja, hogy a ko­rábbival azonos tartalmú, ismételt panasz ki­vizsgálása mellőzhető. Ehhez a témához tartozik még az is, hogy a panaszügyek intézése során találkozhatunk a legtöbb indulattal is az állampolgárok részéről. Sok gondot okoznak a hatóságok ügyintézőinek azok, akiknek egy-egy törvény vagy döntés csak akkor jó, ha az éppen az egyéni érdekei­ket védi. de prüszkölnek, ha az nem nekik ad igazat, vagy a hatóságok nem a javukra dönte­nek. Hányszor nevezik ilyenkor az ügyintéző­ket is bürokratának. Pedig azt is tudomásul kell venni, hogy az alaptalan panaszkodás egy­általán nem állampolgári jog. Meg kell véde­nünk a törvényesen, helyesen eljáró ügyintéző­ket is egyes panaszkoflók indulataitól, a gorom­baságoktól és a zaklatástól. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Mindaz, amit a törvényjavaslattal kapcsolatosan elmondtam, hangsúlyozottan került szóba a társadalmi vitá­kon is. Általános volt az a vélemény, hogy a ter­vezett jogi szabályozásra szükség van és helye­sek azok a megoldási módok, amelyeket a tör­vényjavaslat tartalmaz. A törvény, bármilyen korszerű is, önmagában nem oldja meg a prob­lémákat. Ehhez elengedhetetlen a jó végrehaj­tás a hatóságok, ügyintézők és az állampolgá­rok részéről egyaránt. Ennek jó feltételed adva vannak, de csakis közös erőfeszítésekkel érhe­tünk célhoz. Ilyen módon is elősegítjük a tár­sadalmi és az egyéni érdek jobb összehango­lását. Az előadottak alapján is kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett törvény­javaslatot elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK: Dr. Antalffy György képviselő­társunkat, a jogi. igazgatási és igazságügyi bi­zottság előadóját illeti a szó. DR. ANTALFFY GYÖRGY: Tisztelt Or­szággyűlés! A jogi, igazgatási és igazságügyi

Next

/
Thumbnails
Contents