Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

97 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975. löknek. Ehhez még járulnak olyan elemi csapások is, mint Pécsett, ahol a nagymértékű barlangbeomlások miatt mintegy két éve a lakásigénylőknek nem tudnak lakást adni, mert a lakásokat ezeknek a kényszer-kiköltözőknek kell átadni. A IV. ötéves terv folyamán a lakásépítési költségek a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedtek. Erőfeszítéseinket ezért a lakásépítési költségek növekedésének mértékére összpontosítsuk; olyan szemléletet kell érvényesíteni és központi intézkedéseket tenni, amelyek az alapvető funkciók sérelme nélkül biztosítják a gazdaságosabb lakástípusok megépítését. A költségmérséklést célzó műszaki feltételek, a fajlagos lakásépítési költség stabilizálása érdekében számos intézkedés történt és van folyamatban. Ennek érdekében új épülettípusterveket és műszaki-gazdasági normatívákat dolgozunk ki, amelyeknél a takarékos megoldások messzemenően érvényesülnek. Felülvizsgáltuk a lakásépítés költségeit növelő hatósági előírásokat, és ezek ésszerű mérséklése érdekében intézkedtünk. A jelenlegi helyzetben a lakásépítés gyors ütemének fenntartása megköveteli az erre a célra szánt korlátozott erőforrásokkal való célszerű takarékosságot, a jobban szervezett kivitelezést, és a megvalósításban közreműködő valamennyi szerv szoros, tervszerű összefogását, következetes, hatékony együttműködését. E követelmények teljesítése döntő feltétele annak, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi alapokból minél több és minél jobb lakás épüljön fel. Felelősség terheli tehát ezért mindazokat, akik erőforrásainkat pazarolják, s a népgazdaság teherbíróképességével arányban nem álló lakást építtetnek. A műszaki terveknek ésszerűeknek és mértéktartóknak kell lenniök. A földterülettel való takarékosság érdekében megfelelő követelményeket kell támasztanunk a városrendezési és beépítési tervek minél gazdaságosabb megoldására. Az országos közvélemény jogosan támasztja azt az igényt, hogy javuljon a lakásépítés társadalmi hatékonysága, és nekünk az a kötelességünk, hogy e követelménynek maradéktalanul megfeleljünk, és tervszerűen gyarapítsuk az ország lakásállományát. A párt és a kormány rendszeresen napirendre tűzi és ellenőrzi erre vonatkozó határozatainak végrehajtását, és megfelelő következtetéseket von le. Ennek célja az elmúlt időszak negatív jelenségeinek megszüntetésére irányul. Ezért az V. ötéves lakásépítés előkészítése során biztosítani kell a fokozottabb tervszerűséget, á célok teljesítésének biztonságát. Tisztelt Képviselőtársak! Ahogyan Lázár elvtárs beszámolójában kifejtette, gazdaságpolitikánk, céljaink valóraváltásában kiemelkedő szerepük van a beruházásoknak. Gazdasági fejlődésünk üteme a társadalom növekvő igényei kielégítésének színvonala, életkörülményeink szebbé és teljesebbé tétele nagymértékben függ attól, hogy a beruházási folyamatot milyen hatékonysággal tudjuk céljainknak megfelelően alakítani. Fejlett szocialista társadalmunk anyagi, műszaki alapjait beruházások útján teremthetszeptember 25-én, csütörtökön 98 jük meg. De jelen gazdasági problémáink megoldása, a hatékonyság gyorsabb növelése, egyensúlyi helyzetünk javításának is legdöntőbb eszköze a fejlesztésen múlik, tehát a beruházások gyors megvalósítását igényli. Ezért van rendkívüli jelentősége annak, hogy beruházásainkat milyen hatékonysággal készítjük el és valósítjuk meg. Gazdasági építőmunkánk nehézségei leginkább a beruházások végrehajtásában tükröződnek. A beruházások tervezése és megvalósítása során szembetaláljuk magunkat a nemzetközi hatásokkal, belső gazdasági problémáinkkal és munkánk szinte minden fogyatékosságával. Különösen így van ez a legnagyobb szellemi és anyagi erőforrásokat igénylő állami nagyberuházásoknál. Természetes tehát, hogy a kormányzati munkában, és az irányítás minden szintjén eddig nem tapasztalt figyelmet fordítunk erre a területre. A kormány a beruházások gyors és hatékony megvalósítása érdekében az elmúlt idői szakban számos intézkedést hozott. Korszerűsítettük beruházási szabályainkat, fokoztuk a beruházások előkészítéséért, lebonyolításáért és megvalósításáért való felelősséget, korlátoztuk a tervszerűtlenül kiáramló beruházást, különösen az építési területen. Szankciókkal és ösztönzőkkel erősítettük a tervcélok érvényesítését. Fokoztuk az érdekeltséget a legfontosabb objektumok gyorsított megvalósításában. Ezek mielőb- • bi üzembe helyezésétől döntő mértékben függ energia- és alapvető nyersanyagellátásunk, infrastruktúránk színvonala, nemzetközi fizetési mérlegünk alakulása, társadalmi termelésünk korszerűsítése. Ezért a nagyberuházások mielőbbi befejezésére koncentráljuk erőforrásainkat. Közismert, hogy a beruházások megvalósítási idejének indokolatlan elhúzódása milyen nagy népgazdasági veszteséggel jár. A kapacitások kései belépése miatt jelentős a nemzeti jövedelemkiesés. A hosszú átfutási idő miatt a nemzeti jövedelem egy részét túlzott mértékben kötjük le. Emiatt csökken a gazdaság fejlesztésének rugalmassága, korlátozottabb az újabb fejlesztési döntések szabadságfoka. A nagyberuházások gyors megvalósítása tehát elsőrangú népgazdasági érdek. Arra azonban reálisan nem számíthatunk, hogy a hozott intézkedések alapján beruházási tevékenységünk fogyatékosságai rövid időn belül megszűnnek. E téren gyökeres változás szívós és következetes munka eredményeként reálisan csak több év alatt várható. Ezért átmeneti megoldásokra is szükség van. A kormány kiemelte azokat a beruházásokat, ahol a megvalósításban a jelen körülmények között is számottevő gyorsítást kell elérni. Ezek a gyorsítások azonban az érintettek hatékonyabb munkája mellett terven felüli ráfordításokkal valósíthatók meg. A gyorsítás többletköltségeit messzemenően ellensúlyozza a termelőkapacitások tervezettnél korábbi belépése, és az abból származó többleteredmény. Például az ózdi kohászati üzemek rúd, drót hengerműjénél 480 millió forint, az acéltermelés oxigénes intenzifikálásánál 260 millió forint a termelési többlet, amely nagyrészt exportárualapot jelent, illetve import helyettesítését szolgálja. A gyulai húskombinátnál 1.7