Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

976. december 17-én, pénteken 960 959 Az Országgyűlés 14. ülése, 1 zamokat ér el, mint a másik. Megemlíthetem, hogy például ez évben a búza termésátlaga megyei szinten 43.6 mázsa volt hektáronként, ugyanakkor a megközelítően azonos termelési tényezők mellett gazdálkodó üzemek termésátlaga 33 és 57 mázsa között alakult. Az ilyen indokolatlan különbségek csökkentésével, az alacsony termésátlagok emelésével eleve növekszik a mezőgazdaság termelése. Ebben persze nagy szerepe van annak, hogy mindenütt időben és jó minőségben végezzék el a szükséges munkákat, gondot fordítsanak a megfelelő fajták kiválasztására, és betartsák a technológiai fegyelmet. Az őszi vetés során az üzemek mindezt a korábbinál jobban szem előtt tartották. A megye vezetői nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági munkák ellenőrzésére. Ez év őszén tartott határszemle tapasztalatai is bizonyították, hogy különösebb anyagi ráfordítások nélkül, csupán gondosabban végzett .munkával is fokozhatok a termelés eredményei. Erről tanúskodtak például helyenként a sorhiányos vetések, a nagy teljesítményű gépek munkáját akadályozó, már feleslegessé vált fasorok, dülőutak, a táblák közepén terpeszkedő szalmakazlak. Az ilyen és hasonló tapasztalatok alapján egy sor intézkedés született. így került sor például korábban olyan megyei döntésre, hogy minden művelésre alkalmas területet be kell vonni a termelésbe. Ennek végrehajtása során a parlagterület az 1975. évi 3944 hektárról eddig 461 hektárra csökkent. Fontos, hogy mezőgazdaságunkban minden közérdeket szolgáló intézkedés hasonló eredményességgel legyen végrehajtva. A termőföld jobb hasznosításának és a hatékonyság növelésének további lehetőségei vannak. Például a vetésszerkezet megyei szinten kialakultnak tekinthető, de az üzemek között a természeti adottságaikat figyelembe véve lelehetőség van a további szakosodásra, a tervszerű munkamegosztásra. Ez lehetővé teszi a gazdaságosabb termelést és fejlesztést, megkönnyíti a termelési rendszerek alkalmazását is. Ilyen kezdeményezés van jelenleg megyénkben például a nagyüzemi zöldségtermesztés területén, amelytől a lakosság és az ipar jobb elíátását várjuk. Tisztelt Országgyűlés! Az üzemenként eltérő hozamok nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is tapasztalhatók. Például megyénkben ez év során jelentősen növekedett a tejtermelés, de üzemenként igen eltérő ütemben. Az állattenyésztésben a hozamok és a ráfordítások alakulására sok tényező hat, ezek közül a takarmányozást emelném ki. Az ágazat termelési színvonalának emelése érdekében több helyen jelentősen javítani, korszerűsíteni szükséges a takarmányozást. E téren is vannak kezdeményezések, jó lenne, ha ezek gyorsabban elterjednének. A takarmánygazdálkodás javítása érdekében lett intézkedések az állattenyésztésben realizálódnak., de nem hanyagolható el az sem, hogy a tömegtakarmányok termesztése jelentős termőterületet vesz még igénybe. Értékes területeket szabadíthatnánk fel más fontos kultúrák számára, ha a jelenleginél szélesebb körben hasznosítanánk takarmányozás céljaira az olyan melléktermékeket, mint a kukoricaszár, a répafej, vagy akár a szalma, természetesen megfelelően feldolgozva. így e termékek is magasabb fokon hasznosulnának. E tekintetben rendkívül nagy tartalékunk a gyepgazdálkodás korszerűsítése is. Szakembereink feladata, hogy mindehhez a műszaki feltételeket kidolgozzák, megteremtsék és az állategészségügyi követelményeket is figyelembe véve minél szélesebb körben megvalósítsák. A megfelelő takarmányozás bizonyára a tej- és hústermelés költségeire is kedvezően hat. Az 1976-os év tapasztalatai tehát bizonyítják, hogy mezőgazdaságunkban vannak hasznosítható tartalékok, az 1977. évi gazdasági célok pedig egyenesen megkövetelik, hogy minden lehetőséget megragadjunk a termelés színvonalának, hatékonyságának növelése érdekében. Minden kilogramm termelési többletre, minden fillérre szükségünk van, amely a tartalékok útján elérhető. Az elmondottakon túl számtalan lehetősége van annak, hogy jobb eredményeket érjünk el. Például az igen megfontolt, jól előkészített, gyorsan megvalósított és üzembe helyezett beruházásokkal, rekonstrukciókkal, melyekkel nemcsak a termelést növeljük, hanem a fejlesztés lehetőségeit is bővítjük. Számtalan lehetőség kínálkozik a gazdaságok, szövetkezetek együttműködésére. Fontos, hogy az üzemek igen célszerűen és takarékosan gazdálkodjanak alapjaikkal, a megtermelt értékekkel. Ha mezőgazdaságunk mindezen lehetőségekkel jól él, az ágazatra vonatkozó célok teljesíthetők. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon nagyon fontos politikai, népgazdasági célokról, érdekekről van szó. Meggyőződésem, hogy a tervben előirányzott célokat csak úgy érhetjük el. ha végrehajtásuk mindannyiunk feladatává, az egész társadalom ügyévé válik. A törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom, választókörzetemben a megvalósítását minden erőmmel segítem. (Taps.) ELNÖK: Fülöp László képviselőtársunkat illeti a szó. FÜLÖP LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot Tolna megyei képviselőtársaimmal együtt áttanulmányozva meggyőződéssel állapítottuk meg, hogy az jól szolgálja pártunk XT. kongresszusán, valamint az V. ötéves tervben jóváhagyott gazdaságpolitika végrehajtását. Pár szót elöljáróban a gyártmányszerkezet átalakításáról szeretnék szólni, amelyről Vaskó Mihály képviselőtársam már előttem beszélt. Központi ajánlás alapján megyénk vállalatai intézkedési tervet készítettek, amelyben a gyártott termékeket gazdaságosság alapján rangsorolták. A gazdaságosságot rendszeres utókalkuláció alapján figyelemmel kísérik, és több pozitív határozatot hoztak. így a megyei bútoripari vállalat a hagyományos termékek gyártását majdnem teljes egészében felszámolta, he-