Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

949 Az Országgyűlés 14. ülése, 1976. december 17-én, pénteken 950 nek rossz műszaki állapota, felszerelésének, szemléltető eszközökkel való ellátottságának fogyatékosságai jelentik. Ez egyébként közművelődési intézményeink egy részére is vonatkozik. Az épületek jó része, különösen azokban a kis községekben, ahol más, nem ritkán gazdasági célra épített házakat alakítottak át oktatási vagy közművelődési célokra — elöregedett. Megfelelő karbantartásuk az épület értékének egy százalékát kitevő felújítási alapból nem biztosítható. Az intézmények műszaki állapotáról az irányító tanácsok gyakran nem is rendelkeznek pontos információval, ami a felújításra, korszerűsítésre kerülő épületek tervszerű, fontossági sorrendben való kijelölését hátrányosan befolyásolja. Tisztelt Országgyűlés! A problémák felvázolása során nem hagyhatom említés nélkül azt sem, hogy a kollégiumi ellátás, és az általános és középiskolai étkeztetés vonatkozásában lényegében nincs előrehaladás. Ezek semmiképpen sem elhanyagolható jelentőségű problémák. Különösen egy olyan megyében mint Baranyában, ahol vidékről jár iskolákba az ország összes bejáró diákjainak 10 százaléka, és abban a városban, Pécsett, ahol a közétkeztetés általában is, a diákétkeztetés is, messze az országos átlag alatt van. Kedves Elvtársak! Az általános és a középiskolák gondjaival foglalkoztam — bár magam egyetemi oktató vagyok. Eredetileg felsőoktatási problémákról akartam szólni, de látva az alsóbb fokú oktatás helyzetét, úgy éreztem, indokolt ennek nagyobb teret szentelnem. Hiszen a mi munkánk hatékonysága is nagymértékben attól függ, milyen ismeretekkel és készségekkel rendelkező hallgatókkal foglalkozunk. Ami sajátos felsőoktatási problémáinkat illeti, egyetlen körülményre szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni. A felsőoktatás egyetlen felelős dolgozója sem vitatja az alsó- és középiskolai oktatás kiemelt kezelését. Maholnap azonban már a szinten tartás sem látszik biztosítottnak a felsőoktatás területén. Alig van egyetem, amelyik ne küzdene épület- és helyiséggondokkal. Tisztában kell lennünk azzal, hogy minden éves halasztás növeli a későbbi megoldáshoz szükséges •mvagi erők nagyságát. Kollégiumok, oktatási felszerelések éppen olyan elengedhetetlen feltételei a színvonalas és a korszerű felsőoktatásnak, mint az alsó- és középfokú oktatásnak. Valamennyien tudjuk, hogy e vonatkozásban is igen imponáló eredményekkel büszkélkedhetünk. Az arányokban azonban igen nagy és néha indokolatlan eltérések vannak, amelyek nem ritkán felesleges feszültségek okozóivá válhatnak. Bízunk abban, hogy a gazdasági helvzet kedvező alakulása néhánv év múlva lehetőséget nd maid arra. hogv az oktatási és a kult'iráli.s oéVi költségvetési előirányzatok aránva a ielenlecnnél nagvobb lesz. Néha még ma is vitatkozni kell annak elfogadtatásáért is; hor*v a társadalomtndománvok oktatása és a kutató munkáia <ipm rsnk naoír- és ceruzaigénves. Ahhoz. hor*v n tnHománvácrak betöltsék a tőlük méltán elvon- q7prer>et és segíthessék a nárt- ós niinmi döntések megalapozását — amit egvébként a XI. pártkongresszus határozata is megfogalma; zott — korszerű eszközökre, gépekre is szük| ség van. Csak ily módon képesek olyan eredmények elérésére, amelyek biztosíthatják, hogy a tudomány és közte a társadalomtudomány is, j mindinkább termelőerővé váijék. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő, társaim ! A párt Központi Bizottságának 1969-ben kiadott tudománypolitikai irányelveiben olvassuk ! a következőket: ,,A tudósnak kötelezettségei vannak, népével, országával szemben. A szocializmust építő magyar nép joggal várja el a tudomány művelőitől, a szocializmus, a társadalmi haladás iránti elkötelezettséget. Arra törekszünk, hogy a tudomány művelői között általánossá váljék a marxizmus—leninizmus elmélete és módszere. A tudósnak fel kell ismernie a társadalom igényeit, számolnia kell az ország lehetőségeivel." Majd másutt: ,,Az egyetemek részvétele a kutatási tevékenységben mennyiségileg nem éri el a kívánatos szintet, rosszabb a nemzetközi arányoknál. Az egyetemek viszonylag kevés támogatást kapnak a kutatáshoz, holott az egyetemeken jelentős kihasználatlan tudományos kapacitás áll rendelkezésre. Az oktatás színvonalának fejlesztéséhez is nélkülözhetetlen tudományos kutatás és az ehhez szükséges eszközállomány az egyetemeken nem fejlődött megfelelő ütemben." Ügy érzem, tiszi telt Országgyűlés, hogy a tudománypolitikai irányelvek e megállapításai ma is időszerűek. Tudjuk, hogy az irányelvekben rögzített célkitűzések nem valósíthatók meg máról holnapra. Aligha nevezhető azonban irreálisnak az az igény, hogy e vonatkozásban is tegyünk minden évben egy-egy lépést előre, és adjunk nagyobb támogatást az egyetemeken folyó kutató munkának. Az 1977-es költségvetés kulturális előirányzata, ami 7—8 százalékkal haladja meg az 1976. évi várható kiadásokat, nagyon szerény lehetőséget ad az előrelépéshez. Ilyen körülmények között még több múlik rajtunk, az irányítás és a végrehajtás különböző láncszemeiben dolgozókon. A rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű elosztásával, nagyobb fegyelmezettséggel és jobban összehangolt munkával nagyobb hatásfokkal használhatjuk ki lehetőségeinket. Ügy érzem, a költségvetési törvén vi avaslat megadja az alapot a későbbi előrehaladáshoz. Ezért a magam részéről is azt elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Dömötörfy Sándor képviselőtársunk felszólalása következik. DÖMÖTÖRFY SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Azzal kezdem a hozzászólásomat, amit nem írtam le. Ez az első hozzászólásom, és nem is vagyok jó hozzászóló, jó beszélő. Ezzel a pohár vízzel is úgy jártam, mint vakbélműtét előtt a nyugtató injekcióval. De köszönöm a rendezőknek, hogy kihozták a második pohár vizet is. (Derültség.) A költségvetési jelentés szerint népgazdasági egyensúlyunk javult. Fejlődésünk dinamikus, életszínvonalunk emelkedik. Ez a fejlődés azonban dinamikusabb, jobb is lehetne.