Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-14
033 Az Országgyűlés 14. ülése, 1976. december 17-én, pénteken 934 nyosságok ellenére eredményesnek mondható mind az építő-, mind az építőanyag-iparban. Fő célkitűzésünk, hogy további erőfeszítéseket tegyünk a tervteljesítés biztosítása érdekében. Tudjuk, hogy 1977 j ben minden vonatkozásban nagyobb feladatot kell megoldani. Kedvezően befolyásolják a termelést azok az eredmények, amelyeket 1976-ban elértünk. A gazdasági, termelési eredményekkel felérnek azonban azok a tapasztalatok, amelyeket 1976ban szereztünk. A megfelelő tanulságok levonása ezekből döntő szerepet játszik és játszhatik a jövő évi feladatok előkészítésében és teljesítésében. Az 1976. év eredményei mellett látjuk a hiányosságokat is. Annak ellenére, hogy globálisan tekintjük az 1976. évi lakásépítési feladatokat, vannak olyan területek, ahol a lakásterv előirányzata nem teljesül. A terv teljesítése néhány kivételtől eltekintve nagy erőfeszítéseket és változatlanul nagy évvégi hajrát igényel. Különösen nagy erőfeszítéseket kellett tennünk Budapesten és Borsodban. Példás volt viszont a Vas, Zala, Hajdú, Fejér és Győr megyei vállalatok teljesítése. A munkák torlódása kedvezőtlenül befolyásolja a munkaerőgazdálkodást és szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a szak- és szerelőipari kapacitásokat, és kedvezőtlenül hat a minőségre. Nagy gondot okozott és okoz ma is a terület előkészítésének elégtelensége. Az év első hónapjaiban a területelőkészítés hiányosságai miatt a legértékesebb idő esik ki. Nincs meg az évek közötti átmenet, és ez akadályozza a lakásépítés folyamatosságát. Ilyen okok miatt ma is több városban gondjaink vannak. Ezt a helyzetet kell megváltoztatni. Engedjék meg, hogy Budapest példájával igazoljam, miszerint ezen segíteni csak a tanácsokkal való konstruktív együttműködéssel lehet oly módon, hogy több évre előre ki kell dolgozni a célok konkrét meghatározásával a vállalatok szintjéig a tennivalókat. A Fővárosi Tanáccsal együttesen két évre előre meghatároztuk a komplex lakásépítési feladatok célkitűzéseit. Ebben az évben még csak nagy erőfeszítések árán tudjuk a lakásokat átadni. Ugyanakkor a terület kijelölése és az előkészítő munka gyorsítása terén elértük, hogy — szemben az eddigi alacsony készültséggel — ez évben több mint 6000 lakás fogadószintje elkészült, és mintegy 3500 összeszerelt lakással kezdjük meg az új évet. Ez lehetővé teszi az egyenletesebb teljesítést, biztosítja, hogy az épületszerelés és a belső munka már az év elején elkezdődjék, egyenletesebben legyen kihasználva a rendelkezésre álló kapacitás, megszűnjék az év végi hajrá. Célunk, hogy a lakásterv teljesítéséért nem az év végén, hanem már januárban meginduljon a harc, és az évi lakásszám jelentős részét az év első felében adjuk át. A közelmúltban a Minisztertanács foglalkozott a budapesti lakásépítés kérdésével és határozatokat hozott. Ennek megfelelően a jövő év elején ki kell dolgozni a következő három év lakásépítési feladatainak háló-diagramját, és egy évvel előbb biztosítani kell előkészítés céljára az építési területet és a terveket. Ezt a módszert kell alkalmazni a többi városban is, mert csak akkor lehet a kapacitásokat egyenletesen kihasználni, a határidőket tartani és jó minőségű munkát végezni. A lakásépítés hatékonyságának javítására célul tűztük ki a házgyári lakások megvalósítására fordított időnek 3—4 százalékos csökkentését. Keressük azokat a módszereket, amelyekkel a célcsoportos lakás építésén kívül is növelni lehet a lakások számát. Javasoljuk, hogy Budapesten és a házgyárakkal bíró körzetekben együttműködési megállapodást kössenek a szövetkezetek és a házgyárakkal bíró állami építőipari vállalatok meghatározott számú házgyári paneles lakóépület, lakás összeszerelése utáni befejező munkáinak kivitelezésére. A fővárosban az V. ötéves tervidőszakban mintegy 2—3 ezer házgyári lakás szerelés utáni befejező munkáinak építőipari szövetkezetekkel való kivitelezését lehetne megoldani. Hasonló eredményt lehetne és lehet elérni a többi nagyvárosban is. A tervezett lakásszám megépítésének biztosítása érdekében nem szabad szem elől téveszteni a pénzügyi előirányzatok betartását sem. Ezt a lakásszámot csak a normatívák megtartásával lehet biztosítani. Az építtetőknek csak a tervezett kereten belül szabad gazdálkodniuk. A célcsoportok terhére tartózkodni kell a nagy költségekkel járó, a normatívaktól eltérő lakások építtetésétől. A kiegészítő beruházások közül néhány óvoda, kereskedelmi épület átadására Budapesten csak a jövő év első negyedében kerül sor. Az e téren már eddig is megtett szervezési intézkedéseken túl csak a korszerű építési rendszerre való áttérés jelent alapvető változást. Ezt a célt szolgálja többek között a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál az 1977. év végére megvalósuló fejlesztés, amely lehetővé teszi kulcsrakész állapotban az ilyen jellegű igények egy részének korszerű technikával való gyors kielégítését. Néhány szót a beruházásokról. A kiemelt és gyorsított beruházások terén elért jelentős eredmények ellenére sem mondhatjuk, hogy teljesen rendben mennek a dolgok. Nem kiugró, hanem állandósult és az egész beruházási tevékenységet meghatározó eredményeket kell általánossá tennünk. Ezt csak az építtető és az építő szervezetek sokkal szorosabb, színvonalasabb együttműködésével, az előkészítő munka alapvető javításával lehet elérni. A baj az, hogy a gyorsítással elért eredmények mellett vannak olyan beruházások, még a jövő évben is lesznek, amelyeket az előkészítés hiányossága miatt nem tudtunk vagy nem fogunk tudni terv szerint elkezdeni. Ezek a csúszások olyan késést, és torlódást eredményeznek, amely szinte megoldhatatlan feladat elé állítja az amúgy is szűk építésszerelési kapacitásokat, és időnként fontos építési anyagokban, szerkezetekben — például acélszerkezetben — kielégíthetetlen igényeket támaszt. A hosszú átfutási idő károkat okoz, késéseket jelent. Ez a feszültség súlyos problémák
