Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-13
917 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 918 üzemeink a középtávú tervekben előirányzott célokat figyelembe véve jobban és hatékonyabban törekedjenek a népgazdasági igények kielégítésére. Gazdaságunk valamennyi szférájában nagy tartalékokkal rendelkezünk, az a mi feladatunk is, hogy e tartalékokat feltárjuk és az eddiginél jobban hasznosítsuk. Megyénk mezőgazdaságában nagy lehetőségek vannak. Célunk, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése 1977-ben haladja meg a korábban előirányzott növekedési ütemet. Elképzeléseinket a mezőgazdasági üzemek anyagi-műszaki feltételei és az érdekeltséget javító intézkedések megalapozzák. A zöldség-gyümölcs termelésre, a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fellendítésére vonatkozó kormányintézkedések ilyen irányú feladataink végrehajtását elősegítik. Mezőgazdasági termelésfejlesztési célkitűzéseink között szerepel, hogy fokozzuk nagyüzemeink gazdasági együttműködését, tartalmasabbá tegyük a meglevő társulások működését, tervszerűen valósítsuk meg a termőföld racionálisabb kihasználását, jobban hasznosítsuk az üzemi területek tömbösítésében rejlő lehetőségeket. El kívánjuk érni, hogy 1977-ben minden földterület megművelésre kerüljön és hasznosuljon. Megyénkben reális lehetősége van annak, hogy az iparszerű termelési rendszerbe bevont terület nagyüzemeinknél a jövő évben legalább 10 százalékkal bővüljön. Kiemelt feladatunknak tekintjük a szántóföldi növénytermesztés területén a kenyérgabona, cukorrépa, napraforgó és dohány vetésterületének 1976-tal azonos szintű tervezését. A burgonyatermesztés területén nagyüzemeinknél 25—30 százalékos termőterület-növelést és jelentős hozamnövelést kívánunk biztosítani, a zöldségtermesztés fejlesztési célkitűzésünk megyei szinten 10 százalékos területnövekedést irányoz elő. Mezőgazdaságunkban is mindinkább előtérbe kerül a minőségi termelés. A munkaigényes növények termesztésénél fontos a szervezettség fokozása, az értékesítés jobb megszervezése, az öntözés hatékonyságának növelése. Azt is lényeges dolognak tartom, hogy a még meglevő érdekellentétek feloldásához a közös érdekeltségű szerződéses kapcsolatokat bővítsük, a szerződéses fegyelem mindkét részről való betartása mellett a szemléletet is változtatni kell. Jobban szükséges törekednünk a minőségi termelésre, a termékek feldolgozhatóságának fokozására, a korszerű forgalmazásra, a közös anyagi érdekeltségeken alapuló partneri kapcsolatok fejlesztésére. Feladataink végrehajtásához az eddiginél jobban kell biztosítani a zöldség, a burgonya, a cukorrépa és a dohány termesztéséhez, átvételéhez, forgalmazásához elengedhetetlenül szükséges átvevőhelyeket, raktárakat. Bővíteni és korszerűsíteni kell a tárolótereket, javítani a meglevők technikai felszereltségét. A dohánytermesztés terén a termelési kedv fokozásához feltétlenül javítani kell a gépesítés színvonalát, az ipar és a termelő üzemek kapcsolatát, el kell érni, hogy az ipar az eddiginél jobban segítse a termelő üzemek műszaki fejlesztését, és ezzel hatékonyabban segítse az új dohányfajták meghonosítását. A zöldségtermesztés fejlesztésénél fontosnak tartom, hogy a felvásárló szervezetek, a konzervgyárak az eddiginél jobban vegyenek részt az üzemek zöldségtermesztésének gépesítésében. A zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztését elsősorban a nagyüzemekben lehet és szükséges megoldani. Ezért úgy gondolom, helyes, ha ilyen vonatkozásban szélesítjük a bázisgazdaságok körét és a tervszerű üzemi termelést. Megyénk továbbra is kiemelt feladatának tekinti az országos burgonyaigények kielégítéséhez való aktív hozzájárulást. Ügy látjuk, hogy a biztonságos burgonyatermesztés alapját a vetőgumó-termeltetés és a szaporítás korszerű feltételeinek hazai megteremtésével gazdaságosan meg lehet oldani. A feladat jellege miatt ebben országos döntést, a végrehajtáshoz szükséges anyagi-műszaki-pénzügyi lehetőségek megteremtéséhez központi elhatározást, kezdeményezést ajánlunk. Az állattenyésztés takarmánybázisának megteremtése érdekében növeljük a szálas- és egyéb takarmányok termelését és hozamát. Nagyobb figyelmet fordítunk a rét-, a legelő- és gyepgazdálkodásra, a pillangós takarmányféleségek területének növelésére. A népgazdasági érdekből kiindulva 1977ben mintegy 1500 hektáron télialma-rekonstrukciót valósítunk meg. Terveink szerint növeljük a háztáji és a kisegítő gazdaságok állatállományát, fejlesztjük a kisgazdaságok és a nagyüzemek kapcsolatát. Az a törekvésünk, hogy a nagyüzemek integrátori szerepe az eddiginél jobban és hatékonyabban érvényesüljön. A tehénlétszámot 1976-hoz viszonyítva 2000 darabbal kívánjuk növelni, tejből várhatóan 7 százalékkal vásárolunk fel többet. A vágósertés-termelésnél mintegy 15 százalékos növelésre van reális lehetőségünk. Ilyen irányú elképzeléseinket a költségvetési törvényjavaslat is megalapozza. — Tisztelt Országgyűlés! Megyénk mezőgazdaságának termelése, az áruértékesítés növekedése — a természeti és időjárási tényezőket figyelembe véve — az 1976-os évben nem volt montes a problémáktól. Az érvényben levő közgazdasági szabályozó rendszer döntő többségében elősegítette a termelési színvonal javulását, fejlődését. A kézimunka-igényes növényeknél — mint például a télialma, dohány, zöldség — a gazdasági ösztönzés nem minden esetben felelt meg a nagyüzemi érdekeknek. Ennek egyik vetülete, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás eredményessége az utóbbi két évben csökkenő tendenciájú volt. Ugyanis a költségszintek növekedése, az árarányok alakulása azt eredménvezték, hogy a munkaigényes növényféleségek termesztésének csökkent" a jövedelmezősége. Ügy gondolom, hogy ezzel a nagvon fontos kérdéssel ágazati szinten tovább kell foglalkozni. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetésről szóló törvényjavaslat megítélésem szerint biztosítja a mezőgazdaságnak nyújtott támogatásokon keresztül az 1977. évi tervek elérését. A kormány által benyújtott 1977. évi költségvetésre vonatkozó javaslatot jónak tartom, 37*
