Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-13
903 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 904 kosabb felhasználásában. A változás azonban még nem elég erőteljes, ami abban is kifejezésre jut, hogy a belső és a külső egyensúly javulása elsősorban a számítottnál alacsonyabb belső termelői és fogyasztói felhasználás eredménye. A kedvezőbb folyamatok erőteljesebb kibontakozását gátolta, hogy a világgazdaságban végbemenő pénz- és árupiaci változások továbbra is kedvezőtlenül érintették népgazdaságunkat, és hogy a szélsőséges időjárás a mezőgazdasági termelésben károkat okozott. Mindezek mellett vagy ennek hatására bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai, fokozódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszú lejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Tovább szélesedett a termelési együttműködés, a szakosítás és a termelés ésszerű megosztása. Bővültek gazdasági kapcsolataink a fejlődő és fejlett tőkés országokkal is. Tisztelt Elvtársak! Engedjék meg, hogy ismertessem az 1976. évi népgazdasági terv legfontosabb külkereskedelmi előirányzatainak vácható teljesítését. A KGST-országokkal külkereskedelmi forgalmunk tervszerűen fejlődik. A kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesések miatt friss és tartósított gyümölcs- és zöldségszállításra vállalt kötelezettségeinket nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni. Emiatt a teljes export értéke is valamelyest a tervezett szint alatt marad. Kötelezettségeinknek azonban minden más területen pontosan eleget téve, exportunkat a tervnek és az államközi megállapodásokban foglalt kereteknek megfelelően teljesítjük. A rubelelszámolású importban a tervezettet valamelyest meghaladó forgalmat bonyolítunk le. Egészében véve nem alakul kedvezőtlenül a nem rubelelszámolású kereskedelmi forgalmunk sem. Az áruforgalmi mérleg a tervezetthez közelálló lesz, azonban a számítottnál kisebb volumenű export és import mellett. A forgalomra különösen hatottak az előre nem látott, a feltételezettől eltérő és a gazdaság fejlődését egészében véve is érintő belső és külső folyamatok. Az import elmarad a terv előirányzatától. Megalapozottan feltételezzük, hogy ez a nem várt csökkenés szoros összefüggésben van a gazdaság, ezen belül a termelés és a felhalmozás tervezettnél kisebb ütemű növekedésével. Szerepe van ebben természetesen az alacsonyabb világpiaci áraknak és a múlt évihez hasonlítva egyes, tavaly jelentős volument képviselő cikkek, mint például cukorbehozatal mennyiségi csökkenésének is, tekintettel a hazai termelés növekedésére. Az exportban — a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiviteltől eltekintve — a terv teljesülésével, esetleg némi túlteljesítésével számolunk. Ügy tűnik, hogy a feldolgozóipari ágazatok a tervezettnél lassúbb fejlődés mellett is valóra tudják váltani 1976-ban az értékesítési irányokra vonatkozó célkitűzéseket. A belföldi fogyasztás tervezettnél kisebb növekedése nemcsak a behozatal mérséklődését, hanem az export árualapok felszabadítását is maga után vonta. A cserearányok a rubelelszámolású forgalomban a tervezettnek megfelelően változnak, a nem rubelelszámolású forgalmunkban pedig az éves terv számított anyagához képest, annak mértékében javulnak. Az elvégzett munka még nem mutat számokban is kifejezhető nagyobb előrehaladást. Az is világosan látszik, hogy még mindig sok a tennivaló, folytatni kell az ágazati és funkcionális minisztériumok, valamint a területi szervek közötti állandó, szoros együttműködést, ezért az V. ötéves terv maradéktalan teljesítéséhez további hathatós lépésekre van szükség. Tisztelt Országgyűlés! Az 1977. évi tervben foglaltak szerint fokozni kell részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. A népgazdasági tervben kijelölt feladatok eredményes megvalósítása, a gazdasági egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, bővüljön a kereskedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az export. A külkereskedelmi áruforgalom fejlesztésében fontos feladat a beszerzések és eladások jobb ütemezése, a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítése, a termelő és külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése és ezek révén is kedvezőbb árak elérése. 1977-ben is különös jelentősége van a KGST-országokkal s ezeken belül kiemelten a Szovjetunióval kialakított kapcsolataink fejlesztésének. Ezzel — alapvető politikai érdekeink mellett — a gazdasági érdekek szoros egysége valósul meg. E kapcsolatokban konkretizálódnak a szocialista nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök. Ezek biztosítják a tervgazdálkodásunk szempontjából felbecsülhetetlenül fontos termelési, értékesítési és beszerzési stabilitást. A KGST-országokkal való együttműködés a magyar gazdaság fejlesztési céljaival összhangban álló export és import árustruktúrában valósul meg. Az ezen országokkal folytatott külkereskedelmünkben változatlanul azt a célt tűzzük magunk elé, hogy megvalósuljon az államközi megállapodásokban vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítése. A kölcsönös szállítások terveinkkel összhangban álló kiegyensúlyozott bővítését is célunknak tekintjük. E lehetőségek módszeres feltárása a Külkereskedelmi Minisztérium fontos feladata. Teljesítésében a termelő és külkereskedelmi vállalatok által tett javaslatokra, kezdeményezésekre kell támaszkodni. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a nyersanyagtermelő kapacitások közös fejlesztésére. A KGST-országokon kívüli szocialista országokkal is terveinknek megfelelően az együttműködés növelésére és szélesítésére törekszünk, internacionalista politikánk alapján, a kölcsönös előnyök figyelembevételével. A fejlett tőkés országokkal igyekszünk kapcsolataink további növelésére. Munkánkat a helsinki záróokmányban megfogalmazottak alapján végezzük. Olyan együttműködési formákat tartunk szem előtt, amelyek a lehető legnagyobb mértékben biztosítják műszaki és technológiai fejlődésünk, termelési