Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

899 Az Országgyűlés 13. ülése, 191 gazdaság reális célkitűzéseit érvényesíti. A vég­rehajtás során kinek-kinek a maga területén és eszközeivel az eredményes megvalósításon kell munkálkodnia. Szolnok megye tanácsai tennivalóik ered­ményes végrehajtásáért dolgoznak. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK: Teleki Istvánné képviselőtársunk felszólalása következik. TELEKI ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyű­lés! Kedves Képviselőtársaim! Az 1977. évi költségvetést áttanulmányoz­tam, jónak tartom. Felszólalásomban választókerületemből, a szerencsi járásból olyan területet emelek ki, amely az itt élő emberek számára rendkívül fontos, de az Országgyűlés előtt lehet, hogy ke­vésbé ismert, kissé szokatlan témakör, amely­nek problémáiból szeretnék néhányat felvetni és ezek megoldásához kérném a Nehézipari Mi­nisztérium támogatását. Tokajhegyalja említésekor képzeletünkben a hegység világhírű terméke, a tokaji bor jele­nik meg. A megyei képviselőcsoport foglalko­zott a hegyaljai szőlő- és bortermelés problé­máival. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizott­sága Tokajban tartott ülésén támogatásáról biz­tosította a tokajhegyaljai termelőket. Válasz­tóim nevében is arra kérem az illetékeseket, hogy segítsék a világhírű tokaj hegyalj ai szőlő­és bortermelés problémáinak megoldását. Most azonban nem a föld felszínén termő borról kívánok szólni, hanem arról, a nem ki­sebb kincsről, amely a föld mélyén található. A Tokaj-hegység az országnak egyik olyan kiemelkedő tájegysége, ahol az ásványbányá­szati termékek igen gazdag választéka áll ren­delkezésünkre. Az ásványbányászati iparág di­namikusan fejlődik, de üteme még korántsem meríti ki azokat a lehetőségeket, amelyeket az ásványvagyon rejt magában. Konzultáltam a bányászat helyi és központi vezetőivel. A tájékoztató arról győzött meg, hogy Tokaj-hegyalja ásványbányászatának nép­gazdasági szinten jelentős fejlesztési lehetősé­geit a tisztelt Országgyűlés elé tárjam. A közel­múltban világszerte megdrágultak a nyersanya­gok. Emiatt az eddiginél fokozottabb figyelmet fordítunk a saját ásványvagyonunkkal való gaz­dálkodásra. A tokaji hegység számos bányaterméke — mint például a perlit. a bentonit, különféle kao­linok, kovaföld — az egyre növekvő belföldi igények kielégítése mellett jelentős export tel­jesítését is lehetővé teszi. Az itt termelt ásványok mintegy 15 ipar­ágnak, mint például a kerámia, az építő- és kő­olajiparnak nélkülözhetetlen nyers- és segéd­anyagai. Röviden szeretnék néhány szót ejteni a bányatermékek jellemzőiről. A bentonit őrle­mény meggátolja a műtrágya összetapadását. Az aktivált bentonitot a mélyfúróipar alkal­mazza. A kovaföldet műtrágya norzószerként is használják. A kaolin a finom- és a durvakerá­mia, valamint a fehércementgyártás alapanya­ga. Kaolin- és kálitufa-őrleményt használ a gu­. december 16-án, csütörtökön 900 miipar is. A kálitufából burkolólap is készül. A kvarcit a tűzálló tégla és a ferroszilícium-gyár­tás alapanyaga. Az Országos Érc- és Ásványbányák Hegy­aljai Műve évi termelésének 30 százalékát tőkés piacra exportálja. Jelentős a szocialista orszá­gokba irányuló szállítás is. A bányák előkészí­tő, őrlő és nemesítő üzemeinek kapacitása meg­határozza a termelés mennyiségét, tehát a le­köthető export és a belföldi ellátás mértékét. A világpiac igénye esetenként meghaladja a bányászat által reálisan teljesíthetőnek ítélt mennyiséget. A minőségi követelmények gyor­san változnak, ezért az exportképesség döntő feltétele a piac állandó ismerete, s a változó kereslethez való gyors igazodás. A tokaji hegységben megkutatott 48 ki­sebb-nagyobb előfordulás ásványvagyona meg­haladja a 110 millió tonnát. Ezt a mennyiséget a kutatások csak bővíthetik. Az igen jelentős nyersanyagbázis indokolja, hogy fejleszteni kell az ásványbányászat terme­lési és előkészítési kapacitását és növelni kell a világpiacon keresett termékek exportját. Az Országos Érc- és Ásványbányák nyereségérde­keltség alapján gazdálkodó egység. Képződő fej­lesztési alapja csupán az elhasználódott terme­lőeszközök részbeni pótlására, minimális tech­nológiai fejlesztésre és kisebb rekonstrukciókra elegendő. A szűkös források ellenére Tokajhegyalján növényvédelmi alapanyagot gyártó új üzem lé­tesül, melynek termékét a tőkés piacon. is ke­resik. Az építési költségeket a felhasználó vegy­ipari vállalatok, valamint az érc- és ásványbá­nyák saját fejlesztési alapjának közös felhasz­nálásával és exportnövelő hitel felvételével si­került biztosítani. Részt vesz a munkában az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is, amely három év múlva visszafizetendő kölcsönt adott. Ez tehát gyakorlatilag a vállalat saját forrásá­nak számít. A papíripari kaolin néhány éven belül kimerülő ásványvagyona és az elavult előkészítő üzem helyett, másik előfordulásra új üzemet kell telepíteni, amely a magyar papír­ipart telítőanyaggal teljesen ellátja. A papír­ipar jelenleg kaolinból részleges behozatalra szorul. Nagy lehetőséget nyújt a perlittermelés nö­velése is. A perlit, ez a világszerte alig két év­tizede használt szigetelő-, építő-, szűrőanyag példázza talán legjobban az ásványbányászati termékek iránti gyors keresletváltozást. Tokaj­hegyalján világszinten versenyképes minőségű, igen jelentős perlitvagyon ismeretes. Másfél évtizede a világpiaci igények reális értékelése alapján kezdődött a termelés és fel­dolgozás. Azóta sikerült a világ ötödik perlit­termelő országává előlépni. Idén a késztermék­ké feldolgozott perlit 60 százalékát tőkés piacra exportálják, szocialista relációban az összterme­lés 11 százalékát értékesítik. A tőkés export fo­kozása érdekében a feldolgozási kapacitást nö­velni kell. Az ásványbányászati termékek többségének devizakitermelési mutatója jó, a beruházások megtérülési ideje viszonylag rövid. A piaci igé­nyekhez való gyors alkalmazkodás egyszerű épí-

Next

/
Thumbnails
Contents