Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

853 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 854 pasztalhatók. Az anyagi termelés ágazataiban a foglalkoztatottak száma némileg csökkent, a nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Ez olyan eredmény, amit elősegített az állóeszköz­állomány bővülése és a műszaki színvonal emel­kedése. Lehetőségeinket azonban nem merítet­tük ki, ezért mindenekelőtt az állóeszközök jobb kihasználására, a szervezettség és a munkafe­gyelem javítására kell erőfeszítéseinket össz­pontosítanunk. Az idén beruházásokra a tervezetthez kö­zel eső összeget fordítunk, s a készletek is csak az előirányzott mértékben növekednek. A beruházási tevékenység arányai kissé el­térnek az elgondoltaktól. Az építés kevésbé gyorsult, mint a gépek szállításának üteme. A nagyberuházások kivitelezése viszont valami­vel egyenletesebben halad, ezért az üzembe he­lyezések is tervszerűbbek voltak. Többek kö­zött az év elején átadták a magyar—szovjet földgázvezeték második szakaszát, a Dumamenti Hőerőmű villamosenergia-termelő teljesítménye az első fél évben 215 megawattal bővült. A Sze­gedi Szalámigyár októberben elkészült új léte­sítményeiben évi 545 vagonnal növelhetik a termelést. Megnyitották az izamajori bányát, ez évenként legalább 300 ezer tonna bauxitot ad. Decemberben — a határidő előtt — használat­ba veszik a solti új nagy teljesítményű rádió­adót. Néhány nap múlva megindul a Metró Nagyvárad tér—Deák tér közötti szakasza. Előbbre léptünk a lakásépítésben is: az év fo­lyamán a tervezettnél több, kereken 85 ezer lakás épült fel. A korábbinál nagyobb, a korszerűsítést eredményező gépbeszerzések aránya a vállalati beruházások között, s ha a szükségesnél las­sabban is. de kiegészülnek a versenyképes ex­port-árualapok növelésére alkalmas kapacitá­sok. A tervezettnél alacsonyabb termelés követ­keztében 1976^ban a nemzeti jövedelem is las­sabban, mintegy 4 százalékkal. gyarapszik, s ez természetesen érezteti hatását a lakossági és a költségvetési jövedelmekben is. Bár a lakosság jövedelme bővül, de a ko­rábbi évekhez képest mérsékeltebben. A fo­gyasztói árak a tervezettnél valamelyest na­gyobb mértékben, mintegy 5 százalékkal emel­kednek, elsősorban a magas zöldség- és gyü­mölcsárak miatt. A lakosság áruellátása nem volt egyenletes. A pénzbeli társadalmi juttatá­sok viszont tovább bővültek, összességében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme az elő­irányzott 3 százalékkal szemben csupán 1—1,5 százalékkal emelkedik, s ez bizony azt jelenti, hogy egyes családoké némileg csökken is. A jövő évi terv összeállításakor és annak végre­hajtása során erre figyelemmel voltunk és le­szünk. Az állami költségvetés bevételi forrásai szűkösebbek voltak, mint vártuk. Azonban a költségvetés kiadásai is mérsékeltebben emel­kedtek, és így a költségvetés hiánya az előző évinél és a tervezettnél is valamivel kevesebb. Nemzetközi fizetési mérlegünk is ilyen irányza­tot mutat. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy 1976-ban megkezdődött az V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célok megva­lósítása. Az eredmények az adott körülmények figyelembevételével kielégítőnek mondhatók, de elmaradnak attól, ami a hosszabb távon is elfo­gadható, egyenletes társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges. Kedves Képviselő Elvtársnők! Képviselő Elvtársak! Az 1977. évi népgazdasági terv — az előbbieket figyelembe véve — feszítettebb feladatokat irányoz elő, de ezek teljesítése fel­tétlenül szükséges ahhoz, hogy — az ez évi le­maradást pótolva — biztonságosabbá váljon az V. ötéves tervben előirányzott célok elérése. Elgondolásaink szerint a nemzeti jövede­lemnek és a termelés növekedésének minden népgazdasági ágban .meg kell haladnia az ideit. Az iparban 6, az építőiparban 5,5, a mezőgaz­daságban 7—8 százalékos termelésnövekedést tervezünk. Ütemesebben kell növekednie az ipari ter­mékek termelésének és különösen kivitelének a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari cikkekben. Ez csak akkor valósulhat meg, ha gyorsabban változik a termelés szerkezete, ha számottevően javul a műszaki színvonal és a minőség, ha még több gazdaságosan értékesít­hető exportáruval rendelkezünk. Ennek az is feltétele, hogy mielőbb működésbe helyezzék azokat a beruházásokat, amelyek eredménye­képpen a jövő évben nagyobb lesz többek kö­zött a timföld-, a bauxit-, a villamosenergia-, az acéltermelés, a műanyagszál, a hullámdoboz, a síkkötött termékeket gyártó üzemek teljesítő­képessége. A mezőgazdasági termelés kétségtelenül magas előirányzata átlagos időjárással számol, ezért őszintén szólva tartalmaz némi bizonyta­lanságot, de az anyagi, technikai és személyi feltételek oldaláról meg van alapozva. A követ­kező esztendőkben a mezőgazdaságra váró nagy feladatok elvégzését — az ár- és pénzügyi in­tézkedéseken felül — elősegíti, hogy számotte­vően gyarapodik a nagyüzemekben a sertés-, a szarvasmarha- és a juhférőhelyek száma, új ön­tözőtelepek épülnek. Kiegészül a géppark trak­torokkal, kombájnokkal, tehergépkocsikkal, pótkocsikkal, traktorekékkel, és más speciális gépekkel. Az elmúlt napokban lezajlott szövet­kezeti kongresszus állásfoglalásai azzal biztat­nak, hogy a nagyüzemek .megbecsülik az ál­lamtól kapott sokoldalú támogatást és élni fog­nak ezekkel a lehetőségekkel. Gazdasági növekedésünk előirányzott gyor­sulása esetén az eddiginél nagyobb mértékben bővülhet a nemzeti jövedelem belföldi felhasz­nálása. Az összes anyagi fogyasztás és a lakos­ság fogyasztása is mintegy 4 százalékkal, a be­ruházások — szintén összehasonlítható áron számítva — 4—5 százalékkal haladhatják meg az 1976. évit. Minthogy a termelés és a nem­zeti jövedelem gyorsabban emelkedik, mint a belföldi felhasználás, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbb lesz. Ezekkel számolva, az állami költségvetés előirányzott bevételei 1977^ben kereken 359 milliárd forintot, kiadásai 362 milliárd forintot 86*

Next

/
Thumbnails
Contents