Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-12

833 Az Országgyűlés 12. ülése, 1976. október 15-én, pénteken 834 munkálkodik, az ötvenes évek végén települt Szolnokra. Az eltelt időszak alatt szervesen beilleszkedtek a megye, a város társadalmi, politikai, gazdasági életébe. Lakosságunk elismeri és tiszteli munkájukat, és ők is végleges otthonuknak tekintik városunkat. A szénhidrogénbányászat nagy fellendülésének időszaka, amelyet a hajdúszoboszlói, pusztaföldvári, szanki és különösen az algyői mezők feltárása és termelésbe állítása fémjelez, csak ezután következett. Munkájuk eredménye, hogy az 1975-ös évben már 1,6 millió tonna olajat, és több mint ötmilliárd köbméter gázt hoztak felszínre, ami az országos olajtermelés 75 százalékának, a gáztermelés közel 100 százalékának felel meg. Messzemenően nagy népgazdasági jelentőséget tulajdonítanak az Alföld olajbányászai a Minisztertanács 1973^ban hozott határozatának, amely az olajipar további feladatait és feltételeit határozta meg. Az olajbányászok örömmel vállalják a feladatokat, amelyet az ötödik ötéves te

rv számukra meghatározott. A több mint nyolcezer alföldi olajbányásznak 21 millió tonna szénhidrogénkészletet kell felkutatni, és ezzel biztosítani a jelenlegi termelés szinten tartását. Ehhez újabb szénhidrogénmezőket kell feltárni, és termelésbe állítani. Üj technológiákkal kell a termelés hatékonyságát emelni. Említést kell tennem a gondokról is. Mindkét vállalat eszköz- és anyagbeszerzési, valamint beruházási problémákkal küzd. Erről szólott Juratoyics elvtárs is. A kutak lemélyítésében részt v

evő dolgozók, ahogy magukat nevezik, a fúrósok, nehéz munkájukat rendkívül mostoha körülmények között végzik. A folyamatosan működő berendezések dolgozói, akik munkájukat a szabadban végzik, ki vannak téve az időjárás minden viszontagságának. Munkájukat családjuktól távol végzik. Amikor bányászatról esik szó, feltétlenül gondolni kell az olajbányászokra is. A dolgozók munkahelyi és szociális körülményei javítása érdekében a két vállalat eddig is sokat tett. Munkásszállások fenntartására, a dolgozók lakásépítésének támogatására komoly összegeket fordítottak. A körülmények javítá&a

> az erkölcsi, és anyagi megbecsülés további emelése, az ötödik ötéves tervnek is feladata. Ehhez kérik a központi szervek támogatását is. Személyes véleményem, hogy mind áldozatos Munkájuk, mind pedig eredményeik alapján megérdemlik. A harmadik nagyüzem a Tiszamenti Vegyiművek, ahol a negyedik ötéves tervidőszakban a társadalmi termék változatlan áron 71,2 százalékkal növekedett. A növekedést nagyobbrészt a meglevő üzemi kapacitások jobb Kihasználásából, illetve kapacitásbővítésekből ered. Társadalmi terméknövekedésükből minify 38 százalékos nagyságrendben vette ki részét az állami beruházásból származó új kénsavüzem. A negyedik ötéves tervidőszakban e n

agy beruházás igen sikeres volt, amely nemcsak az üzembe helyezés tervezett határidejének betartását jelentette, hanem azt is, hogy a

z üzem a beruházási programban szereplő kapacitását 10—15 százalékkal meghaladó mértékű termékmennyiséget produkált. ^A tervidőszakban termékösszetételük kedvezően változott, aminek eredményeként vállalati nyereségük a négyszeresére emelkedett, a bérfejlesztés mértéke pedig meghaladta a 46 százalékot. Az V. ötéves tervidőszakban fejlődésük mutatói szerényebbek az előző tervidőszakénál. A kisebb mértékű növekedésen belül azonban jelentős beruházási feladatuk van. 1976-ban kezdték el és 1979 első negyedévére tervezik befejezni a nátriumtripolifoszfát üzem beruházását. Az üzem 30 000 tonna kapacitással fog működni, amiből 25 000 tonna beföldi szükségletet elégít ki, évi 5000 tonna pedig tőkés export árualapot képez. A beruházás különleges jelentősége abban áll, hogy megszünteti a tőkés tripolifoszfát-importot. A beruházás költségelőirányzata meghaladja a 800 millió forintot. Finanszírozása bankhitelből történik. A hitel elbírálásakor figyelembe vették, hogy a beruházás a konvertálható árualapot bővíti. A beruházás közvetett állami támogatásban is részesül. E vállalati és népgazdasági szinten is jelentős beruházás azonban nem szerepel a Nehézipari Minisztérium által közzétett kiemelt beruházások jegyzékében. Hátrányt szenved annak következtében, hogy vállalati beruházásnak minősül. Kedvezőtlen egyrészt az, hogy kijelölés útján nincs biztosítva a kivitelezői kapacitás, nincs szerződéskötési kötelezettség, közvetett módon sem lehet ösztönözni a kivitelezőket az eredményesebb munkára, mivel a beruházások ütemes megvalósítását elősegítő személyi érdekeltségi rendszer csak a kiemelt beruházások jegyzékében szereplő munkákra vonatkozik. Megfontolásra javaslom: a töD"b százmillió forintos bekerülési értékű beruházások, különösen ha a konvertálható árualapot bővítik, szerepeljenek a kiemelt beruházások jegyzékében. Egyéb vonatkozásban 1976. évi gazdálkodási feladataikat a Tiszamenti Vegyiművek dolgozói teljesítik. Előzetes felméréseik alapján éves termelési terveiket túlteljesítik. Mérsékelt létszámcsökkenésük lesz, így az 1975. évvel szembeni mintegy 4,5 százalékos társadalmi terméktöbbletüket teljes egészében a termelékenység javulásával érik el. Tisztelt Országgyűlés! A beszámolót elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szigethy Dezső képviselőtársunk következik szólásra. SZIGETHY DEZSŐ; Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az idő múlása egyre inkább megerősíti azt a meggyőződésemet, hogy ha kedves képviselőtársaim jóindulatát el akarom nyerni, akkor mondanivalómat néhány igen rövid gondolatban és néhány még rövidebb percben terjesszem elő. Ezt az is indokolja, hogy az előttem szóló képviselőtársak, akik szakterületüknek igen kiváló képviselői, olyan tény- és ismeretanyagot terjesztettek elő, amit túllicitálni — úgy érzem — lehetetlen. Hogy hű maradjak önmagamhoz, éppen ezért bevezetőül csupán egyetlen gondolatot sze-