Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-12
821 Az Országgyűlés 12. ülése, 1976. október 15-én, pénteken 822 Javaslom a kormánynak, hogy az ammóniagyártás további fejlesztését tűzze napirendre és amilyen időintervallumban lehetséges, kezdjük meg újabb 1300 tonna napi kapacitású üzem építését. A termék jól elhelyezhető exportpiacokon és fokozatosan a magyar mezőgazdaság növekvő igényeit fogja kielégíteni. így talán még egyszer nem kerülnénk olyan helyzetbe, hogy a növekményt drága importból kellett add|g beszerezni, amíg saját kapacitás nem épült ki. Így voltunk a műtrágyával is, így voltunk a cementtel is és jó néhány nagy volumenű termékkel. Tisztelt Országgyűlés! Az alumíniumprogram kiinduló pontja a hazai bauxitkincs, amelyek túlnyomó része megyénk területén található^ Bauxitbányászaink az elmúlt ötéves tervben megálltak helyüket, pontosan teljesítették feladataikat és biztosították a magyar timföldgyártáshoz szükséges ércet. A timföldgyártás egyik bázisa, az ajkai timföldgyár a program keretében jelentősen bőv ült, mintegy 3 milliárd forint ráfordítással bővítettük az üzemet. Határidőre és a jóváhagyott költségirányzaton belül üzembe helyezték a lies számú gyárat, s ennek eredményeként 1975°en már háromszor annyi timföldet állítottak e lo Ajkán, mint 1970-ben. A tervezés, a kivitelezés, de a kapacitás felfuttatása során is dicséretes szervezettséget, kiemelkedő munkát és számos hasznos kezdeményezést tapasztaltunk. Gondolom, az sem hanyagolható el, hogy olyan műszaki színvonalat sikerült elérnünk, amely biztosította, hogy hazánk most már külföldön !s eredményesen tervez timföldgyárakat. örömmel értesültünk az ötödik ötéves terv céljairól, a bauxitbányászat továbbfejlődésének' feladatairól, a bányanyitásokról és bővítésekről, mert mindezek a jól megalapozott, gazdaságos es műszakilag korszerű elképzelések nemcsak me gyénk, hanem az egész ország gazdaságának fejlődése szempontjából is alapvetően fontosak. A bauxitbányászok sokat tettek már eddig ls a nehéz fizikai munka megszüntetése és a műszaki színvonal emelése érdekében. Jellemzésül csak annyit, hogy úgyszólván teljesen sikerült a nehéz fizikai munkát gépesíteni — a bauxit felrakását — és ennek eredménye az, b°gy a bauxitbányászatban ma gyakorlatilag létszámhiányról nem beszélhetünk. Most Tapolcán a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat a termelékenység fokozása érdekében hosszú távú, tízeves tervet dolgozott ki, amelynek megvalósítása után a jelenlegi termelést a mostani létszám kétharmadával, ezer fős létszámcsökkentéssel tu dják biztosítani. Az intézkedések sorában kiemelt szerepet y apott a szakmai és műszaki színvonal emelése a vállalati oktatás korszerűsítése. Sokkal hatékonyabban lehet a forintokat felhasználni a ^zellemi kapacitás növelésére és sokszor meg lehet drága import berendezések beszerzését takarítani azzal, ha az emberek felkészítését megfelelően elvégezzük. Természetesen új gépek es berendezések is kellenek hozzá. Tisztelt Országgyűlés! Az alumíniumipari Központi fejlesztési nrogram tapasztalatai és <>lölr anyzatai alapján ma már egyértelműen le lehet vonni azt a tanulságot, hogy a hazai nyersanyagkincsből kiinduló vertikális fejlesztés nagymértékben növeli a hatékonyságot. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozatai mutattak rá arra, hogy fokozottabb mértékben kell kihasználni országunk természeti javait. Ez az útmutatás nem kizárólag azt jelenti, hogy kutassunk új nyersanyaglelőhelyek után, s azután ha megtaláltuk, azt termeljük ki és adjuk el. Azt is jelenti, hogy építsünk fel ezekre a nyersanyagokra vertikális termelést, mert minél magasabb fokra lépünk a nyersanyagok feldolgozásában, a közbenső és végtermékek előállításában, annál jelentősebb népgazdasági eredmény létrehozása lehetséges. Az alumíniumprogram erre jó példával szolgál. Különösen figyelemre méltónak tartom azt, hogy a rendelkezésünkre álló félkész termék mennyiségének növelése az ötödik ötéves terv egyik legfontosabb feladata, mert a lemez-, a csőprofil kétszer-háromszor nagyobb értéket képvisel, mint a tömbalumínium. Itt szeretném megjegyezni, hogy a program előirányzatai, amelyek a bauxitbányászat, a timföldipar és a félkészterméket gyártó ipar termelésének növelését irányozták elő, célszerűen, logikusan és gazdaságosan kapcsolódnak egymáshoz. Felmerül azonban az a kérdés, hogy a jövőben az alumíniumkohászat állandó szinten tartására vonatkozó eddigi elképzeléseinket nem kellene-e felülvizsgálni. Ezelőtt tíz vagy tizenöt esztendővel egy alumíniumkohó építése esetén villamosenergia-termelésünket„20—25 százalékkal kellett volna növelni a fém előállításához szükséges jelentős mennyiségű elektromos energia előteremtése céljából. Az V. és a VI. ötéves tervben azonban, amikor erőműépítési programunk is jelentős léptekkel halad előre, egy új alumíniumkohó 250 megawatt energiaszükséglete már a magyar villamosenergia-rendszernek csaknem a tartalékkapacitásaiból is fedezhetővé válik. A jelenlegi kohók elavultak, környezetüket erősen szenynyezik, korszerűsítésük időszerűvé válik, és kapacitásaik egyenként nem érik el a világszínvonalnak megfelelőt. Az ország fémmérlegei is úgy alakulnak, hogy a VI. ötéves terv elejére már semmi fémfelesleggel nem számolhatunk. Ajánlom ezért annak megvizsgálását, hogy egy új kohó építésére már ennek az ötéves tervnek az utolsó éveiben milyen lehetőségek kínálkoznak, mert ez tökéletesen beleillene a gazdaságos, vertikális termelési szerkezet arányos kialakításába. Országunkban a hatékonyság növelése a nyersanyagok komplex és vertikális hasznosítása révén jelentősen fejleszthető. Itt különösen szeretném hangsúlyozni és a figyelmet felhívni a nagyipari vertikumokban a fő ipari profilokat kiegészítő és azok eredményét jelentősen növelő kisebb technológiák műszaki kultúrát teremtő és növelő hatására. Területünkön ehhez jelentős segítséget adlak már eddig is a kutatóintézetek és a Veszprémi Vegyipari Egyetem.
