Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-12
823 Az Országgyűlés 12. ülése, 1976. október 15-én, pénteken 824 A központi fejlesztési programok új vonást jelentenek tervezési rendszerünkben. Ezen felül azonban a most tárgyalt programok lehetővé tették lényeges területeken új, fejlettebb termelési kultúra kialakítását, a világszínvonal megközelítését és elérését. Számos tanulsággal szolgálnak, melyeket a gazdaság fejlesztésének más területein is célszerű alkalmazni. Mindezen okokból helyesnek tartom és üdvözlöm, hogy az Országgyűlés napirendre tűzte a Nehézipari Minisztérium által irányított központi fejlesztési programokról szóló beszámoló megtárgyalását és azt elfogadom, elfogadásra javasolom. (Taps.) ELNÖK: Ollári István képviselőtársunkat illeti a szó. OLLÁRI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Szocialista építésünk nagyszerű eredményei teremtettek alapot ahhoz, hogy hazánk, népgazdaságunk erőteljesen bekapcsolódjék a nemzetközi munkamegosztásba, biztosítva ezzel gyors fejlődésünket. E tény azonban megkövetelte, hogy erőforrásaink zömét jól meghatározott területek tervszerű fejlesztésére használjuk. Pártunk XI. kongresszusának határozata e követelményt így határozta meg: „Figyelembe véve a gyors műszaki haladást, erőforrásainkat összpontosítsuk a népgazdaság szerkezetét meghatározó, átfogó programok, a nagyobb beruházások megvalósítására ..." A modern technikán alapuló, a hatékony gazdasági szerkezet kialakításában előírt, és a Nehézipari Minisztérium feladatát képező központi fejlesztési programokról, illetve azok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről részletes tájékoztatást kaptunk a miniszter elvtárs előadásából. A három fejlesztési program közül a modern petrolkémiai ipar megteremtésének munkái, problémái azok, amelyek mind megyénket, Borsod megyét, mind választókörzetemet, Kazincbarcikát, különös súllyal érintik, az ott dolgozókra megkülönböztetett kötelezettséget rónak, kemény, következetes munkát igényelnek. Tisztelt Képviselőtársaim! A földgázból történő nitrogén műtrágyagyártás megvalósítása a petrolkémia alapjainak lerakását jelentette a 60-as évek elején Kazincbarcikán. Ez lehetővé tette olyan korszerű, nagy teljesítményű berendezések üzembe helyezését, amelyek a termék előállítási költségeinek csökkentését, a termelékenység többszörösére történő növelését eredményezték. A több mint tíz éve zavartalan üzemelést biztosító nyersanyag minőségében azonban — a hazai földgázmezők változása, az importált földgázban jelenlevő kéntartalmú kísérő anvagok miatt — olyan változások következtek be, amelyek a folyamatos termelést veszélyeztetik. Ugyanakkor a nem kielégítő gáztisztaság esetén gyorsan tönkremenő külföldi katalizátorok soron kívüli beszerzése konvertibilis deviza többletkiadást jelent. A jelenlegi tisztító berendezésekkel a gáz kénszennyezettséae nem távolítható el. Az elmúlt hónao közepétől olvan technológiai megoldásokat kellett alkilmazni, amelyek megszakítják a folyamatos termelést. Végeredményben nitrogénműtrágya termeléskiesést okoznak nemcsak nálunk, hanem valamennyi nitrogén műtrágyát előállító vállalatunknál. Bár ez a jelenlegi, átmenetileg nehezebb műtrágya-értékesítési időszakban nem tűnik talán súlyosnak, de rövid idő múlva műtrágya importnövelést eredményezhet, emelkedő vásárlási ár mellett. Megnyugtatást jelentett számunkra miniszter elvtársnak e témában az összevont bizottsági ülésen adott tájékoztatója, mégis ismételten kérjük a kormány hathatós segítségét e probléma gyors rendezésében. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint azt a miniszter elvtárs beszámolója részletesen bemutatta, a petrolkémiai program döntő objektumai Borsod megyében valósulnak meg. Már megbízhatóan és magas szinten termel a leninvárosi etilénmű, épül a második nagy objektum, a kazincbarcikai PVC-gyár és ezzel egy időben a leninvárosi polipropiléngyár, a kőolaj finomító és erőmű. Országos jelentőségű beruházáskoncentráció ez, amely egyben jelentős figyelemkoncentrációt is igényel. Ügy tűnik, még messze vagyunk az 1974. január 1-vel, az új PVC-gyárnál megkezdett munka befejezésétől, hiszen még egy év választ el a tervezett próbaüzemelés megkezdésétől, azonban szükséges az eddigi tapasztalatok gondos számbavétele egyrészt az induló újabb beruházások remélhető könnyítése érdekében, másrészt azért, hogy a beruházás csúszásának fenyegető veszélyét közös erővel elháríthassuk. Amikor beruházási tevékenységről esik szó, mindig elsőként kerül említésre — természetszerűleg — az előkészítés minősége. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a kiválasztott technológiák, műszaki megoldások jók, üzembe lépésükkel a termelés tervezett menynyisége és minősége biztosítható. A kereskedelmi előkészítés „jósági" fokát bizonyítja, hogy az elmúlt években jelentkező nagyfokú inflálódás ellenére a megkötött szerződések eredeti árakon kerültek megkötésre, és a tervezett tőkés importkeretet nem lépjük túl. Legtöbb esetben sikerült kivédeni — kivéve az angol Badger cég egyes szállításait — a külföldi cégek azon törekvéseit, amelyek arra irányultak, hogy a tervezett minőség é" megoldás helyett számunkra kevésbé megfelelő, nem a szerződés megkötésekor garantált minőségű alkatrészeket, berendezéseket szállítsanak, nem változtatva ugyanakkor a szerződéses összegen. Meg kell jegyezni, hogy a megvalósítás előkészítése nem a „nagykönyvben" előírtak szerint történt, hiszen csak a fő adatok ismeretében, de a kiviteli tervek teljes elkészülte előtt gyakorlatilag megkezdődtek a kivitelezési munkák. A szakaszos tervszolgáltatás, valamint a korszerű, kulturált színvonalú készletező vállalatok hiánya miatt sok energiát „elnyeltek" az utólagos viták, magyarázkodások. Mindezek ellenére a munkák így is élőbbre vannak mintha 12 vagy 18 hónapot rászánunk a tervek teljes elkészítésére, és utána kezdünk a kivitelezéshez. A kivitelezéshez, amely magától értetődően jelenleg legfőbb problémánkat jelenti.