Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

761 Az Országgyűlés 11. ülése, 1\ pártunk XI. kongresszusa. Mindezek megalapoztak a közművelődési törvény megalkothatóságát, s egyben területi végrehajthatóságát is. Megyénk életéből néhány példával is illusztrálni szeretném ezt. Párt- és állami vezető testületeink elkészítették közép- és hoszú távú terveiket, meghozták a szükséges határozatokat a nevelés-oktatás és közművelődés színvonalának emelésére, a nagyobb fokú szintkülönbségek fokozatos felszámolására. Az elmúlt öt év alatt a megye 80 települése közül 29-ben került sor könyvtár-korszerűsítésre. Ezekben megduplázódott a könyvtárak alapterülete. Emellett 18 új zenei részleg létesítésével ma már 23 zenei részleggel rendelkező könyvtárunk van. Választókerületemben a szarvasi járásban 1972 óta tanácsi és társadalmi erőből hét községben 16 tanterem, öt óvodai csoportterem és két napközi konyha-ebédlő épült fel. Az eredmények a „békési békétlenek" egészséges türelmetlenségét bizonyítják, de egyben az

t is, hogy békétlenek vagyunk további tennivalóinkban is. Nem kívánom terhelni a tisztelt Országgyűlést a közművelődés különböző területein tett megyei intézkedésekkel, részleges eredményeinkkel. Azt a látszatot meg különösen nem szeretném kelteni, hogy mi ott a Viharsarokban mindent meg tudunk oldani önmagunktól is. A törvénytervezet 34. paragrafusa az állami költségvetés elsődleges szerepéről intézkedik a fejlesztéshez szükséges anyagi eszközök biztosításában. Természetesen hangsúlyozza a népgazdaság lehetőségeit és a társadalmi igények összhangját is. Ez utóbbihoz feltétlen odakívánkozik a területi igények és szükségletek számbavétele is, sőt a területi cselekvőkészség figyelembevétele is. A társadalmi igény m

indig magasabb egy már eleve jobb adottságokkal, kulturáltabb élet- és munkakörülményekkel rendelkező tájegység esetében. A XI. kongresszus határozatát, mely a szintkülönbségek fokozatos felszámolását is tűzte ki célul, többek között, akkor szolgáljuk helyesen és eredményesen, ha az alacsonyabb ellátottságú körzetekre az állami költségvetés arányosan többet juttat. Békéscsaba város, megyeszékhely, felsőfokú központ szerepkörének a kulturális szolgáltatások területén is akkor tud az elvárások szintjén m

egfelelni, ha például lesz olyan művelődési n

aza, amely az egyre növekvő társadalmi igényeket is ki tudja elégíteni. Erre viszont a megye saját erőből már nem képes. Érvényesüljön tehát az elosztásban a társadalmi igény figyelembe vétele mellett a területi igény is, és a terület saját erőfeszítése is. Tisztelt Országgyűlés! A 33. paragrafus (1) bekezdése a közművelődési szakemberek képzésevei foglalkozik. A végrehajtásban itt is figyelemmel kell lenni a területi szakemberszükségletre. Kapjanak az egyes megyék szükségletüknek megf elélő arányú beiskolázási keretszámot a főiskolákon és egyetemeken. A 33. paragrafus 3. bekezdése a közművelődésben résztvevő szakemberek és társadalmi munkások támogatásról, anyagi és erkölcsi megbecsüléséről intézkedik. 5. október 14-én, csütörtökön 762 Szeretném kiemelni a társadalmi munkások, a szövetkezeti, vállalati, közművelődési munka fontosságát. Az 1974 márciusi központi bizottsági határozat óta az igazgatók, szövetkezeti elnökök a közművelődési feladatok megoldásának első számú politikai felelősei. Ez alapjában véve, politikailag nézve is helyes. De vajon képes-e az igazgató megfelelő segítőtárs nélkül ennek megfelelni? Van-e erre ideje is? Azok az egységek járnak el helyesen, ahol az operatív munkának — a felnőttoktatástól az olvasómozgalomig — van egy külön, nem függetlenítettre gondolok, felelőse. Meg kell szervezni ezek képzését különböző tanfolyamokon, hogy tudatos, tervszerű szervező és irányító munkával egyre hasznosabban szolgálhassák a korszerű termelőmunkához egyre nélkülözhetetlenebb permanens művelődés ügyét. Ennek kiválasztása, megbízása legyen az igazgató fontos politikai felelőssége. A törvényjavaslat helyesen hangsúlyozza az anyagi megbecsülés szükségességét. Ennek fokozódása eredményesen segítheti a vidéki közművelődés ügyét. A tiszta népi kultúra, népművészet ápolása a közművelődési törvény célja és feladata. A vidéki kulturális élet ritka gyöngyszemei a néptánc együttesek, mint például a szövetkezetek patronálásában működő gyomai Körös menti néptánc együttes is, úgy tudják szakvezetőiket megtartani, számukat a fejlődésükkel arányban növelni, ha megfelelő anyagi juttatásban is részesülnek. Külön is szeretném felhívni a figyelmet a vidéki színészek igen értékes közművelődési munkájának kellő értékelésére. Többek között a Békés megyei Jókai Színház színművészei is kimagaslóan magas számban tartanak tájelőadásokat, és gyermekelőadásokat. Nem kell különösen bizonygatni az ezzel járó plusz terhet, de népművelő hatását sem. A vidéki színházak dolgozóinak anyagi megbecsüléséről a táj előadások számát is mérlegelve hatékonyabban kellene gondoskodni. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül a 32. paragrafus (1) bekezdését szeretném az Országgyűlés messzehangzó és minden bizonnyal teljesen egyetértő hangjával is erősíteni. Idézem: „Az értelmiség megtisztelő kötelessége, hogy szakmai, világnézeti, politikai felelősséggel szolgálja a közművelődés ügyét." A felszabadulás első évtizedeiben ez a munka falun elsősorban a pedagógusokra hárult. Ma már színesebb, gazdagabb a falsi értelmiség öszszetétele. Sokkal hatékonyabb is lehet tehát a közművelődési munka, ha azt mindannyian egyforma lelkesedéssel végezzük. Tegyük ezt azzal a felelősségérzettel, kötelességtudattal, melyet volt képviselőtársunk, Váci Mihály költő így fogalmazott meg, s melynek szellemében a törvényjavaslatot örömmel elfogadom: „Nem elég a célt látni, járható útja kell! Nem elég az utat látni, az úton menni kell!" (Taps.) ELNÖK: Deutsch Erzsébet képviselőtársunk következik szólásra. DEUTSCH ERZSÉBET: Tisztelt Országgyűlés! Széchenyi István a kiművelt emberfők sokaságában látta az ország erejét. Ez a tör81