Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

763 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 764 vénytervezet is e gondolat fontosságának megfelelően foglalkozik a közművelődéssel, amikor arról ír, hogy a munkásság és a szövetkezeti parasztság művelődését a munkásosztálynak a társadalomban elfoglalt vezető, meghatározó szerepéből és a szövetségi politika alapelvéből következően különös gondossággal kell biztosítani. Ezért, mi munkások is örülünk, hogy ilyen törvényalkotásra került sor. A Magyar Szocialista Munkáspárt közművelődéséről szóló határozatának megjelenése óta nálunk, Baranyában is megélénkült a közművelődés fejlesztéséért végzett munka. Űjra létszámemelkedést tapasztalhatunk a felnőttoktatásban. Népszerű az üzemi kihelyezett osztályokban történő oktatás. Sikeresen szerveződik a mindenki iskolája. A munkások továbbképzése, a munkásművelődés szerves részévé vált. A munkahelyeken nagyobb érdeklődés tapasztalható a tartós művelődési közösségek iránt. Emelkedik az üzemi könyvtárak olvasói létszáma és forgalma. Pécs és a megye munkáslakta területei nagyobb művelődési házai tartalmi munkájuk javítása érdekében fokozott anyagi támogatásban részesülnek. Súlyának megfelelő jelentőséget próbálunk adni megyénkben is a munkásművelődésnek. Tisztelt Országgyűlés! A közművelődés aktív, gondolkodó emberekre épít. Nemcsak befogadót feltételez, cselekvő részvételt is. Ebben a folyamatban a törvénytervezet is jelentősen számol a művelődés közösségi bázisaival, elsősorban a szocialista brigádokkal. Az elmúlt évben jelentősen fejlődött megyénkben is a brigádok művelődési tevékenysége. A tagok egyre többen életükhöz, munkájukhoz tartozónak érzik általános és szakmai képzettségük fejlesztését, műveltségük bővítését. Sokan tanulnak, a politikai oktatásban tömegesen vesznek részt. Szaporodnak a brigádklubok, egyre tartalmasabbak a kirándulások. Mind többen kapcsolódnak be a pécsi Munka és Művelődés Vetélkedőbe és a múzeum Munkások a képtárban akciójába. Szólni szeretnék arról a lehetőségről is, amelyet az oktatási intézményekkel való egyre erősödő kapcsolat kínál. Míg a szocialista brigádok kétkezi munkával építik, szépítik, gazdagítják az iskolákat, ezt az iskolák pedagógusai viszonozzák szervezett beszélgetésekkel, ismeretterjesztéssel, közös színház- és mozilátogatással. A kapcsolat így lesz kölcsönösen hasznos és fejlődő. Jól szolgálta a kulturális lehetőségek megismerését a Kulturális tájékoztató a szocialista brigádok részére című kiadvány és a pécsi műsor havonta megjelenő körműsor ajánlásai. Kedves Elvtársak! Az eredményeinkről szóló felsorolást, amellyel korántsem vagyunk elégedettek, be is fejezem, inkább néhány gondunkról és tennivalónkról szólok. A brigádok kulturális vállalásai rendszerint a színház-, mozielőadások, koncertek közös látogatását irányozzák elő. E vállalások kedvcsináló szerepet is játszhatnak, felkelthetik a kultúra iránti érdeklődést, elősegíthetik a brigád tagjai közötti sokirányú kapcsolatok kialakítását. E vállalások jelen formájukban azonban nem, vagy csak részben tölthetik be szerepüket. A sok ok közül, ami a kulturális vállalások hatékonyságát befolyásolja, a formalizmust és az öntevékenység hiányát emelem ki. Ez olyan dolog — mondta egy fiatal brigádtag —, hogy amikor megvannak azok az év eleji vállalások, mindenki elvállalja, majd megcsináljuk, ugye! Egész évben hallgatnak róla és akkor év végén, az értékelés idején fűhöz-fához kapkodunk, futunk ide-oda, szerezzük a papírokat, alá is írja mindenki, és amikor megvan az értékelés, mindenki elégedett, mert papíron kimutatható a teljesítés. Szembe találjuk magunkat itt azzal a kérdéssel is, mi történnék, ha valamilyen váratlan fordulat eredményeként nagyobb számban igényelnék a klubéletet, az írókkal, művészekkel való közvetlen eszmecserét. Biztos, hogy sok nehézséget okozna még Pécs legújabb üzemében is, mert nincs kötetlen időtöltésre alkalmas, kényelmes terem. Legalább az új létesítmények mindegyikébe kellene olyan hely, ahol otthonra találnának, ahol felfrissülnének, ahol jó kedvvel tölthetik együtt szabad idejük

1 egy részét. A kollektíva formálódását segítené az is, ha a vállalat kulturális programja a brigádok vezetőinek részvételével készülne. Most csak az üzemi szocialista brigádokról beszéltem, de a termelőszövetkezetek brigádjai is jó keretéül szolgálhatnak a művelődési közösségeknek. A mi helyzetünket egyébként nagyon nehezíti ebben a vonatkozásban a falun élő népesség rendkívüli szétaprózottsága, egyes csoportok különösen alacsony műveltségi foka. Mindez megköveteli a falusi művelődés hatékonyságának fokozását. Javítani kellene a körzeti székhelyek intézményi ellátottságát, ezzel a mozgó szolgáltatások rendszerét, amelyről kedvező tapasztalataink vannak. Kedves Elvtársak! Statisztikai adatok lépten-nyomon bizonyítják, hogy a munkásság nagy százaléka nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. Én még aggasztóbbnak tartom, hogy ez a lemaradás az ifjúság körében újratermelődik. Többek között ez is indokolná, hogy minden szinten nagyobb gondot kellene fordítani az ifjúság közművelődésbe történő szervezett és tervszerű bevonására. Ez azt is jelentse, hogy a munkahelyi vezetők szemlélete is megváltozzék és még többet tegyenek. A munkással nemcsak mint munkaerővel számoljanak, hanem serkentsék, ösztönözzék a szocialista módon élni, művelődni jelszó különböző elemeinek érvényesülését. A munkást ne csak a mában lássák, hanem a fejlett szocialista viszonyok között is, amikor a mainál sokkal magasabb általános és szakmai műveltségre lesz szükség. De ezt ma kell megszervezni, megszereztetni. Az ifjúság művelődésével kapcsolatban véleményem szerint központi szerep illeti meg a fiatal munkásnemzedék nevelését. Ebben a KISZ-nek, a munkahelynek, a szakmunkásképző és közművelődési intézetnek jobban együtt kellene dolgozniuk. örömmel tapasztalhatjuk, hogy megyénkben az ifjúsági klubok tevékenysége élénkül, tartalmasabbá válik. Negatív jelenségekkel ott találkozunk, ahol a klubélet nem jelent mást, mint egy negyedosztályú büfé szolgáltatását. A