Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

?53 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 754 jaira több millió forint értékű gépet vagy állatállományt bíznak. A mezőgazdasági nagyüzemeinkben napjainkban lezajló műszaki-technikai forradalom feltétlenül igényli a fiatal, képzett szakmai vezetők és szakmunkások számának fokozást. Feltétlenül meg kell változtatni azt a napjainkban tapasztalható tendenciát, hogy a falusi fiatalság legjobbjai hátat fordítanak a mezőgazdaságnak és a falunak. Ha ez a folyamat nem változik meg, előbb-utóbb a mezőgazdasági fejlesztés legfontosabb gátja a hozzáértő fiatal szakmunkások hiánya lesz. Úgy vélem, az előbbi gondolatok egyértelműen igazolják, hogy a közművelődés, a kulturális igények felkeltése és kielégítése napjainkban egyre inkább egész népgazdaságunk egyik legfontosabb pillérévé válik. E gondolatok jegyében üdvözlöm és szavazom meg nagyjelentőségű új törvényjavaslatunkat. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 Percre felfüggesztem. (Szünet: 16.31—16.53. Elnök: INOKAI JÁNOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Mándics Mihály képviselőtársunk következik szólásra. MÁNDICS MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! A közművelődésről szóló, a tisztelt Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatot elfogadásra javaslom. Célját, alapvető elveit, a törvényjavaslat indoklását Pozsgay Imre kulturális miniszter elvtárs expozéjában meggyőzően, részletesen ismertette. Ezt tette javaslatával Salamon Hugóné képviselőtársam, a kulturális bizottság titkára is. Tágul a világ az előtt, aki a Műveltségét tágítja. Sokféle statisztikával is Merik ezt. Mérce ez, de a művelődés terjedése sokkal több. mint statisztika. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata felmérte a közMuvelődés eredményeit, gondjait és távlatait. A Mai helyzetet leginkább az a szemléletváltozás jellemzi, amelyet e határozat nyomán a közművelődés politikai megismerésében, helyének Megítélésében tapasztalunk. E munkát ez a törv

eny a megillető rangra emeli. Közismert tény, hogy a törvény előkészítésébe is a lakosság szinte minden rétege bekapcsolódott, hisz az egész társadalmat érinti. SzakMai és nem szakmai körökben tették hozzá a Maguk értékes tapasztalatait a javaslathoz. Az 2

gy előkészített törvény végrehajtása is könynyebb. Jó politikai közhangulat várja. Törvényalkotásunk időben reagál a társadalmi fejlődés által felvetett kérdésekre. A törvényjavaslat az anyagi eszközök oldaláról is helyesen érvényesíti a közművelődés egységét. A törvényjavaslathoz kétféle minőségben kívánok hozzászólni. Mint Bács megyei képviselő és mint nemzetiségi állampolgár. A közművelődési határozat megvalósítása, ahogyan az ország egészében, így megyénkben is folyamatos. Bács-Kiskun megye adottságai, jellemző sajátosságai a közművelődésben is éreztetik hatásukat. Ez mindenekelőtt megnyilvánul a lakosság összetételében. A munkások jelentős része első generációs munkás, és az utóbbi 10 esztendőben a mezőgazdaságból került az iparba. Az átmeneti szakaszban szembetűnő a parasztság műveltségének fejlődése. Gond marad továbbra is a tanyák közművelődésének további javítása. Az embereknek itt is megvan a maguk igénye, a közösségi és a kulturális életre és erre való joguk sem vitatható el. A megyében általában a közművelődés területén a különbségek mérséklődtek; a fejlődés üteme helyenként nagyobb, mint az országos átlag. Jelentős erőfeszítéseket tettünk a megyében folyó közművelődési tevékenység feltételeinek javítására, mint például a mozgóellátás megszervezésére, és komplex intézmények létrehozására. Elsősorban a termelőszövetkezetek segítségével. Feladataink megvalósításának jelentős része azonban még hátra van. A közművelődés többszektorúságának és mozgalmi jellegének továbbélése bizony feltételezi a társadalmi erők fokozottabb közreműködését is. Ez az érintett szerveken és szervezeteken túl elsősorban az értelmiség nagyobb mérvű aktivitását jelenti és feltételezi is, s egyben jó dolog, hogy egyre több településünkön képzett főfoglalkozású népművelők dolgoznak, de azért továbbra sem lesz nélkülözhető a pedagógus kollégák politikai, pedagógiai és sokféle szakmai jellegű tevékenysége, amelyet túlnyomó többségük eddig is szívesen és jól végzett, olykor nehéz körülmények között, de társadalmi, anyagi megbecsülésük sokszor elmaradt. A jövőben főként nem szervező, hanem érdemi, tartalmi munkára-gondolunk, a fiatalok és az újabb értelmiségi rétegek tömeges mozgósítására, amit az elvégzendő munka mennyiségének növekedése, tartalmi differenciálódása is indokol. Az illetékes központi szervektől továbbra is kérjük, hogy a már megkezdett folyamatok gyorsítása érdekében — amint azt már hallottuk — tegyenek intézkedéseket az egyetemi és főiskolai, nappali és levelezőképzés kereteinek bővítésére, a mielőbbi gyakorlati megvalósításukra. A szakemberképzés jelenlegi üteme szerintünk lassú. Ujabb lehetőségeket kellene teremteni — még ha átmenetileg is —, hogy minél több közművelődést szolgáló szerezhessen képesítést, mert az új követelmények végrehajtása nem választható el a szakemberképzéstől sem. Szükségesnek tartjuk, hogy a távlati közművelődési tervekkel egy időben készüljön el az egyes intézményekre vonatkozó létszámnormatíva is. Enélkül a tényleges szükségletek, és a jelenlegi, sokszínű gyakorlat közti ellentmondás nem oldható fel. A felügyeleti munka is néhány szervezeti változtatást igényel. A fluktuáció lényeges csökkentése érdekében feltétlenül fontosnak tartjuk továbbá, hogy a közművelődés területén dolgozó szakemberek azonos szintű és mértékű megbecsülésben részesüljenek, mint a pedagógusok. Bács-Kiskun megye a többnemzetiségű megyék közé tartozik. A nemzetiségiek közül a legtöbben szűkebb pátriámban, választókörzetemben, a bajai járásban élnek, délszlávok és neme-