Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-11
755 Az Országgyűlés 11. ülése, l! tek, szlovákok a megye középső részén. Megyénkben eddig is jelentős eredmények születtek a nemzetiségi művelődés és kultúra ápolása terén. Van megyénkben országosan is jó hírű nemzetiségi énekkar, zenekar, tánccsoport, pávakör. Fejlődött a nemzetiségek történetével, gazdasági életével, néprajzával kapcsolatos helytörténeti munka is. A számos nemzetközi rangú rendezvény közül ezúttal csak egyet emelek ki, a népek barátságának eszméjét ápoló hagyományt, a Duna menti Folklór Fesztivál, amit, úgy érzem, érdemes támogatni, és az igényeknek megfelelően továbbfejleszteni. Tisztelt Országgyűlés! Munkakörömmel és érdeklődésemmel függ össze, hogy állandóan figyelemmel kísérjem a nemzetiségiekkel kapcsolatos különböző helyeken megjelent írásokat és tudósításokat. Az anyagi, erkölcsi és politikai támogatást élvező félmilliónyi nemzetiségi törekvése nem befelé szűkülő, helyi jellegű, hiszen képviseletünk a helyi vezetéstől az Országgyűlésig biztosított. A politizáló kedvről, készségről tanúskodtak a népfrontkongresszus előkészítő időszakában megtartott megyei nemzetiségi tanácskozások is. A jelenlegi jó politikai közhangulat, a nem magyar anyanyelvűek megbecsülése biztos alapul szolgál a magyar és a nemzetiségi lakosság kapcsolatainak további erősödéséhez. Ez a gyümölcsöző együttműködés most már második évtizede töretlen. Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a magyarországi nemzetiségi szövetségek, a délszláv, a német, a román és a szlovák szövetség képviseletében e helyről, ez alkalomból is köszöntsem mindazokat, akik részt kérnek és részt vesznek szövetségeink mindennapi tevékenységének gondjaiban és azokat, akik támogatnak, segítenek bennünket, segítik érvényre juttatni szocialista társadalmunkban a lenini nemzetiségi politikát. Ahol jól értelmezik a nemzetiségi politikát, ott a lakosság nemzetiségi összetételének ismeretében gondoskodnak a nemzetiségi szükségletek kielégítésének társadalmi feltételeiről. Nálunk ez elvi kérdés, a nemzetiségi politika pártunk és kormányunk politikájának szerves része. Az alkotmányunkban biztosított jogok már a legtöbb vonatkozásban az említést sem igényli, magától értetődő jelenségei a közéletnek. Nem kell ismételnem azt, ami pártunk XI. kongresszusának beszámolójában és dokumentumaiban, valamint a Hazafias Népfront — amelynek égisze alatt tevékenykedünk — VI. kongresszusa alkalmából a szocialista nemzeti egységről szóló vitaanyagban, több hozzászólásban Is megfogalmazódott. Egyre több helyen találkozhatunk hasonló állásfoglalással, most pedig a törvényjavaslat 9. §-ában. Mi ebben a szellemben, mindent együtt, közösen végezzük munkánkat, talán ebben rejlik erőnk, innen fakadnak sikereink is. A törvényben meghatározott feladatok végrehajtását a nemzetiségi szövetségek sajátos eszközeikkel, lehetőségeik hatékonyabb kihasználásával, a célnak megfelelően, a szocialista nemzeti egység jegyében, a közös haza felvirágoztatásért kívánják segíteni, annyival is inkább, S. október 14-én, csütörtökön 756 mert nekünk nemzetiségieknek is ez a legtöboet adó korszak. Teljes egyenjogúságot élvezünk. A nemzetiségek mindezt megelégedéssel nyugtázzák es cselekvően vállalnaK részt szocialista társadalmunk építésében. A szövetségeinkben folyó közművelődési munka természetesen elválaszthatatlan a közmű veioúés egészétől. A célirányosan végzett munka a továbbfejlődés biztos alapja. Már reg létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy a Duna völgyében élö népek között országhatáron belül es tul immár eltéphetetlenné erősödjenek a barátság szálai, hogy a nemzetek és a nemzetiségiek együtt munkálkodjanak a közös szocialista célok megvalósításán. Nálunk mindenki érzi, hogy az internacionalizmus nem politikai szólam, hanem a mindennapi élet természetes valósaga. Az anya- vagy nyelvnemzettel való kapcsolat szükséges, ez is a közművelődés része. A különböző szintű delegációk cseréje, s a róluk megjelent közlemények is ezt erősítik. A nemzetiségiek nem a szétválasztok, ellenkezőleg, az összekapcsolók szerepét töltik be. A hazánkban élő nemzetiségiek, a délszlávok, a németek, a szlovákok, a románok ily módon fontos szerepet töltenek be a szocialista országok közötti testvéri kapcsolatok elmélyítésében. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a szocialista országok népei mind jobban megismerjék mindazt, ami kultúrájukban, törekvéseikben közös, hogy a soknyelvű tradíció megannyi felbecsülhetetlen értéke közkinccsé váljék. Az elmúlt időszak helyes politikai törekvéseinek eredménye, hogy nemzetiségeink a közös hazát nemcsak általában mint szülőföldet szeretik, hanem mint szocialista államot, szocializmust építő emberi közösséget is. Anélkül, hogy feladnák saját nemzetiségi mivoltukat, meghatározó nemzetiségi jegyeik fenntartásával, sót tudatos ápolásával, fejlesztésével tartoznak bele a szocialista nemzet politikai egységébe. A közművelődésben való részvételre szoktatás, (olvasás, színház, szakkör stb.) az iskolában, sőt az óvodában kezdődik. Fokozottabban így van ez a nemzetiségieknél. Ezért hangsúlyozzuk ismételten, hogy a nemzetiségi oktatásügy az egész nemzetiségi kulturális tevékenység alapja. Az óvodában kezdődik minden és ha ez nem jó, nem teljes, akkor később szaporodnak gondjaink. Egyrészt a jó nemzetiségi oktatás, a nemzetiségi lét megőrzésének is előfeltétele. Ezért kérem, hogy pedagógusjelöltjeink az anyanyelvük szerinti országban részesüljenek teljes vagy részleges felsőfokú képzésben, mivel a nemzetiségi pedagógusok megfelelő színvonalú képzése az anyanemzetek hathatós támogatása nélkül nem oldható meg. Másrészt az anyanyelvű oktatás egy adott ország nemzetiségi politikájának talán legérzékenyebb mérőeszköze. Hazánkban ez az ügy jó kezekben van. További feladat a színvonal javítása kell hogy legyen. Rajtunk is múlik, milyen további eredményekkel büszkélkedhetünk. A nemzetiségi területen dolgozó közművelődési szakemberképzésre is ezt javaslom. Szabad hazában, szabad emberként gondolkodunk el saját boldogulásunkon, azon, hogy mit csináljunk jobban, hasznosabban, okosabban, amit tőlünk várnak. Az