Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-10

689 Az Országgyűlés 10. ülése, 1976. június 25-én, pénteken 690 ros nehézipari jellegéből következik, hogy a szak-, betanított és segédmunka területén igen jelentős az egészségre ártalmas és balesetveszélyes, nehéz fizikai munkakörök száma, aránya. A szakképzetlen férfi munkaerőforrások elapadása és a fiatalok hagyományostól alapvetően eltérő pályairányultsága következtében a nehéz fizikai munkakörök betöltése mind nagyobb nehézségekbe ütközik. A szakmai képzés kedvező feltételei mellett a vállalatok által biztosított különféle kedvezmények és anyagi ösztönzés ellenére is a hiányszakmákban évről évre kevesebb fiatalt lehet beiskolázni. Az is jellemző azonban, hogy a foglalkoztatottakon belül az elmúlt években jelentősen felduzzadt az alkalmazotti létszám. Ebben kiemelt szerepe volt annak is, hogy az érettségizett leányok, feleségek irodai munkakörbe való elhelyezését társadiaimi nyomás kényszerítette ki. Hasonló gondok jelentkeznek az építőipari vállalatnál is. Részben ennek következménye, hogy az építőiparban jelentős kivitelezési igények telj esi télse, a megvalósult jelentős technológiai fejlődés és létszámnövekedés ellenére sem biztosított. Az építőipari kapacitás hiánya, különösen a város fejlesztésénél és az ipari nagyberuházásoknál jelent feszültséget, de egyre nagyobb gondot okoz a növekvő volumenű felújítási éís karbantartási munkálatok elvégzésónéi is. A feszültségekhez a továbbiakban az is hozzájárul, hogy a különböző beruházásokon, építkezéseken dolgozó munkások munkaidejének és a gépeknek a kihasználtsága nem megfelelő. A kihasználatlanság, a munkaszervezés hiányosságaival, az összehangoltság problémáival, de nem ritkán a munkafegyelem területén eltűrt lazasággal van öszszefüggésben. Városunkban a jelenlegi munkaerő-feszültségek mérséklését és későbbi problémák indokolatlan kiélezésének elkerülését az alábbi feladatok megvalósításában látom: Miskolcon a fejlesztési, beruházási politikának elsősorban a nehéz és egészségre ártalmas munkahelyek radikális csökkentését kell szolgálnia. A férfi munkaerőt igénylő iparfejlesztési törekvéseket a munkaerővonzáis körzetébe kell visszaszorítani. A város munkaerő-szükségleteivel összhangban tovább kell javítani a szakmunkásképzés szerkezetét. Nagyobb társadalmi összefogással és hatékonyabban kell segíteni a pályaválasztási tanácsadást, különösen az érdekelt vállalatoknál, hogy a fiatalok nagyobb perspektívát lássanak az ipari és építőipari szakmákban. A vállalatoknál és egyéb gazdálkodó szervezeteknél a munkaerő-gazdálkodás és a munkaszervezés színvonalának lényeges javítására van szükség. Tisztelt Képviselőtársaim ! Munkahelyem, a Lenin Kohászati Művek, a megye legnagyobb vállalata. 18 ezer dolgozója különböző kohászati termékek gyártásával foglalkozik. A IV. ötéves tervben 31,6 milliárd forint termelési értéket teljesítettünk. A vállalat termelőberendezéseinek korszerűsítésére jelentős összegeket fordítottunk. Megépítettük a korszerű nemesacél-hengerművet. A kormányzati intézkedések biztos alapot nyújtanak az V. ötéves terv vállalatunkra háruló feladatainak megvalósítására. A termelési célkitűzések ellátása mellett az Állami Tervbizottság döntése alapján az V. ötéves terv időszakában megépítjük a 920 ezer tonna/év kapacitású kombinált technológiájú új acélművünket. Megteremtjük a lehetőségét a magas minőségi követelmények kielégítésének. A vállalati erőforrásaink maximális igénybevételével, a kormányzati, az állami szervek folyamatos, hathatós támogatásával fejlődik vállalatunk, jelentősen javulnak a munkakörülmények. Ezzel együtt változik a kohászok munkája, de változik, növekszik a kohászokkal szemben támasztott követelmény is. A változó körülmények, a magasabb technikai, műszaki adottságok és követelmények sem változtatják meg a kohászmunka sajátos jellegét. Változatlanul kemény helytállásra, a gyorsabb műszaki, ipari haladás elősegítése érdekében az új technológiák fokozottabb elsajátítására, magasabb, elmélyültebb szaktudású kohászokra van szükség. A kohászmunka szépségéről a nehézségek ellenére is ritkán esik szó. Az izzó acél formálása, alakítása, az ember eszével és kezével irányított gépek ereje az alkotás örömét keltheti a szakmát szerető munkásokban. Ezeket az elemeket sajnos nélkülözzük a szakmunkásképzés, pályaválasztási tevékenység során. Ügy gondolom, hogy erre a jövőben nagyobb gondot kell fordítani az illetékes állami, vállalati szerveknek. Ismerjük feladatainkat. Gondot jelent azonban a megoldásuk, elsősorban azért, mert az utolsó évtizedben csökkent a kohászszakmák iránt az érdeklődés. A melegüzemi szakmákban a nehéz fizikai munkához nincs megfelelő utánpótlás. Gondnatk tartjuk, hogy Borsodban a legtöbb melegüzemi szakmában jelentkezési hiány miatt ipari tanuló-képzés nincs. Mi, diósgyőri kohászok említett gondjaink forrását a következőkben látjuk. Hazánkban az elmúlt években kiegyenlítődtek a jövedelmek, a keresetek a szakmák, az egy és több műszakos, illetve folyamatos munkarendben dolgozó üzemek, gyárak dolgozói között. A régi, nagy múltú kohászati üzemekben, így vállalatunknál is, a szociális ellátottság számos területen megfelelő anyagi eszközök hiányában még elmarad az újonnan épített gyárak, üzemek ellátottságától. E körülmények nem teszik vonzóvá ma a kohászmunkát. A fiatalok a könnyebb, a tisztább munkakörülményeket biztosító szakmákra jelentkeznek, ahol azonos vagy esetenkint kisebb munkaráfordítással sokszor még többet is kereshetnek. A folyamatos munkarend sem vonzza a fiatalokat. Mindezek következtében az iparitanuló-képzés helyett jelenleg a melegüzemi szakmákban felnőtt szakmunkásképzéssel törekszünk biztosítani az utánpótlást. Ennek azonban a hatékonysága és a lehetősége is korlátozott. A segéd- és betanított munkások szá/