Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-10

Ö9l Az Országgyűlés 10. ülése, ma folyamatosan csökken, és egyre kisebb ará­nyuk alkalmas a továbbképzésre. A magyar vaskohászat elé tűzött feladatok az ötödik ötéves tervben rendkívül nagyok. Az előző tervidőszakot meghaladó mértékű fejlesztéseket valósítunk meg. E fejlesztések véleményem szerint, javítani fogják a kohászok munkakörülményeit, javítani fogják a szociá­lis ellátottság színvonalát. Meggyőződésem, hogy az új berendezések, az új üzemek csök­kentik a létszámigényeket is, azonban a csök­kenő létszámigények mellett is felelősséggel kell gondolnunk arra, hogy a szakmunkás­utánpótlás kérdését meg kell oldani. Meg keli keresnünk azokat a lehetőségeket, hogy a ko­hászmunka, a több műszakos munka, a ne­héz fizikai munka megkapja a nagyobb anya­gi — és hozzáteszem — a nagyobb erkölcsi el­ismerést is. A vállalati tevékenységben a munkaerő­gazdálkodást alapvető vezetői közös feladatnak tartom, azzal a meggyőződéssel, hogy a dol­gozóik többségének önérzetét sérti a gyenge vezetés, amely nem tud évényt szerezni a mun­kaszervezési elképzeléseknek, és nem tudja megteremteni a rendszeres munkafeltételeket. A munkafegyelem tapasztalatom szerint jelen­tős mértékben az üzem- és munkaszervezéstől függ, de tartalékaink mégsem csak ebben a vonatkozásban jelentősek. A szükséges munkaerő előteremtése érde­kében átfogóan kell vizsgálnunk a vállalat ter­melő tevékenységét, a fő termelési folyamatok mellett a kiegészítő tevékenységeket, meg kell szüntetni a párhuzamos munkát. Érvényt kell szerezni annak a gondolatnak, hogy a terme­lőüzemben csak az a hasznos munka, ami fel­tétlenül szükséges az új értékek előállításához. Jelentős tartalékokat látunk a műszakon be­lüli jobb időkihasználásban is. Biztosítanunk kell, hogy üzemünk dolgozói a munkaidő alatt termelési feladatokat végezzenek, és csökken­tenünk kell a más irányú elfoglaltság mérté­két. A beszámoló harmadik pontja helyesen határozza meg a további feladatokat, a szüksé­ges intézkedések irányát. Engedjék meg, hogy a b) pontból néhány mondatot idézzek: „A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását, az igények mérséklését bérpolitikai és bérgazdál­kodási eszközök alkalmazásával, a kereseti ará­nyok tudatos alakításával is elő kell segíteni. A bér- és kereseti arányok nagyban befolyásolják az egyéneket a munkahely kiválasztásában, hatnak a munkaerő-áramlási irányra és a dol­gozók munkában való magatartására. Ezért a módszereket fokozottabb gonddal kell a mun­kaerő-gazdálkodás szolgálatába állítani. Módo­sítani kell az alapbér- és a tarifarendszert úgy, hogy anyagilag nagyobb megbecsülést kapjon a magasabb szakmai képzettség, a nehéz fizi­kai munika, a kedvezőtlen körülmények kö­zött végzett munka, a nagyobb felelősség. A következő években fokozatosan rendez­ni kell, illetve fel kell emelni a több műszak­ban, folyamatos üzemű munkarendben foglal­koztatottak műszakpótlékát. Az intézkedésnek elsősorban a nagy hatékonyságú termelőeszkö­1976. június 25-én, pénteken 692 zök fokozott üzemeltetését, illetve a munkaerő megtartását és bővítését kell szolgálnia a több műszakos munkaterületeken. Tovább kell fej­leszteni a munkaerő-tervezés népgazdasági, ágazati és területi rendszerét." Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámoló­ból idézett néhány mondat arra enged követ­keztetni, hogy a Munkaügyi Minisztériumban jól ismerik a problémák valós okait, ennek alapján helyes javaslatokat dolgoztak ki a megoldásra. Mi, kohászok várjuk, s a magunk részéről segítjük az intézkedések végrehajtá­sát. , Kiegészítésként szeretném javasolni, hogy a több műszakos és folyamatos üzemi munka­rendben dolgozók pótlékát szakágazaton belül egységesíteni kellene. Ezen belül differenciál­ni a munkahelyek nehézségi fokának megfe­lelően. Erre azért lenne szükség, hogy meg­szűnjön a ma fennálló műszakpótlékok különb­sége a vállalatok között és az ebből adódó mun­kások közötti feszültség. Továbbfejlődésünket alapvetően kijelölik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kong­resszusának határozatai. A határozatokban foglalt célkitűzések megvalósítása mindany­nyiunk feladatát képezi. Mi, borsodi kohászok az abban foglaltakat teljes egészében magun­kévá tesszük. Tudjuk, hogy a célok megvaló­sítása érdekében akkor teszünk legtöbbet, ha teljesítjük napi termelési feladatainkat. Ehhez, mint eddig is, igen jelentős segítséget kaptunk kormányzatunktól, a helyi párt-, társadalmi és állami szervezeteinktől. Vállalatunk dolgozói és különösen szocia­lista brigádjaink a jövőben is mindent el fog­nak követni, hogy a tervezetben foglalt cél­kitűzéseket, célokat megvalósítsuk. Bízunk ab­ban, hogy a jelen ülésen tárgyalt, munkaerő­gazdálkodással és szakmunkásképzéssel kap­csolatos problémák megoldása érdekében tett intézkedések elő fogják segíteni termelési gondjaink csökkentését, illetve termelési fel­adataink teljesítését. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beszá­molóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát lezárom. Karakas László munkaügyi mi­niszter elvtársat illeti a szó. KARAKAS LÁSZLÓ: Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Tisztelt Országgyűlés! A munkaerőhelyzetünkről, valamint a szakmun­kásképzésről adott számvetés időszerűségét mi sem igazoljla jobban, mint az, hogy e témá­hoz 12 képviselő elvtárs kért szót. Sőt az elő­ző két napirendi beszámoló és az azokhoz kap­csolódó hozzászólások is részben érintették ezeket a kérdéseket. Képviselő elvtársaim hozzászólásaikban a mindennapi munkájuk során, a gyakorlatban megismert jelenségek és problémák alapulvé­telével, elemző és értékelő módon foglalkoztak a munkaerőhelyzettel, valamint a jövő mun­kásnemzedékének nevelésével, képzésével. Ta­pasztalataik ismertetésével, véleményük elmon-

Next

/
Thumbnails
Contents