Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-10

687 Az Országgyűlés 10. ülése, 1976. június 25-én, pénteken 688 meklétszámot a lehető legcélszerűbben kell elosztani. Csak jelezni szeretném azokat az utakat, amelyeken a megye a gondok megoldását keresi. A beiskolázási keretszámok elosztásánál elsősorban a nemzetgazdaság szempontjából fontos üzemek utánpótlását biztosítjuk. Többlépcsős beiskolázást vezettek be a jobb eloszlás érdekében. Egy-két éven belül 10 százaléklkai növelte a leányok arányát, és arra törekszik, hogy ők adják a szakmunkástanulók legalább egyharmadát. Van e kérdésnek egy másik vetülete is. Minden száz gyermek közül a megyében 96 középfokon tanul tovább. Felte, és köztük a gyengébbek a szakmunkásképző iskolákban. Ezek a gyermekek általában jó gyakorlati érzékkel rendelkeznek és a szakma tudományát jól el is sajátítják. Egy részüknek azonban a közismereti anyag megtanulása igen nehezen megy. Tapasztalatunk az, hogy ez okozza esetenként a nagymértékű lemorzsolódásokat is. Ogy látjuk, hogy túlságosain magas egynémely szakmában az ilyen követelmény. Tőlük .mégiscak azt várják elsősorban, hogy jó kőművesek, festők, állattenyésztők legyenek, és ehhez kellene szabni a közismereti anyagot is. Az utóbbi években megyénkben számos ipari üzem letelepítésére és nagyarányú rekonstrukcióra került sor. Ezekben a betanított munkások nagy tömegére és speciális képzettségű szakmunkásokra van szükség. Az általuk támasztott igény feszegeti a jelenlegi képzésünk kereteit. Ogy látszik, hogy a termelés változásaihoz rugalmasabban alkalmazkodó rendszerben kell keresnünk a szakmunkásképzés továbbfejlesztésének útját. Ezt pillanatnyilag nehezíti, hogy egyrészt a tárcák közötti megegyezések nehézkesek, hosszadalmasak, másreszt az egyes képzési formák közötti izoláltságot is csak lassan lehet felszámolni. Ezért például Zala megye a szakmunkásképzés és a szakközépiskolai képzés összevonásával olyan komplex intézkedések kialakítására törekszik, amelyek a változó termelési szerkezethez rugalmasabban képesek alkalmazkodni. Ügy véljük, hogy a vállalatoknál is az anyagi lehetőségek felhasználásával, korszerű tanműhelyek biztosításával a megfelelő képzési feltételek létrehozására különösen nagy gondot kell fordítani. A képviselőcsoport úgy ítélte meg, hogv a jövőben az utánpótlás szinte kizárólagos forrása az ifiúság lesz. Vagyis a szakmunkásképzésben dől el jórészt, hogy milyen lesz a megye holnapi dolgozó társadalma, annak szakmai felkészültsége és emberi arculata. Ez oedig két dolgot kíván. Egyrészt a szakmunkástanulók állampolgári, kulturális és rriftlMt, egyszóval szocialista szellemű nevelésének erőteljes továbbfeillesztését. másrészt az 'i/emek és az iskolák, a munkások és a tanulók kapcsolatainak szorosabbra fűzését. Az a meggyőződésem, hogy e törvény végrehajtása és továbbfejlesztése során ezt az alapvető célt kell érvényesítenünk és minden vonatkozásban ösztönöznünk. Tisztelt Országgyűlés! A munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseinek és a szakmunkásképzés tapasztalatainak értékelésével egyetértek. Javaslom az értékelés és a tervbe vett továbbfejlesztés elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Kalló István képviselőtársunk felszólalása következik. / KALLÓ ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A hozzászólások során a vitában én vagyok a tizenkettedik és úgy érzem, az utolsó. Nem tudom miért, de úgy érzem, hogy átok sújtja a borsodi képviselőket. Ugyanis az utóbbi Országgyűlés ülésén felszólaló két borsodi képviselőtársam is a sor végén, az utolsók között kapott szót. így talán érthető, hogy rendkívüli ma az én helyzetem. Azért is, mert első esetben van alkalmam az Országgyűlés ülésén szót kapnom, és azért is, mert a nagy szorgalommal és fellelősséggel összeállított hozzászólásomat meg kell csonkítani, olyan célból, hogy az ismétléseik sorát ne kövessem el. Azonban mégis hozzá kell tennem, hogy ismétlésekbe fogok bocsátkozni, olyan céllal, hogy megerősítsem képviselőtársaim azon észrevételeit, amit fogok érinteni. Tisztelt Országgyűlés! A munkaügyi miniszter elvtárs Országgyűlés elé terjesztett, a munkaerő-gazdálkodásról és a szakmunkásképzésről szóló beszámolója egyértelműen munkahelyi ismeretekre építve ad számot népgazdaságunk egyik legfontosabb gondjáról, a munkaerő-gazdálkodás és a szakmunkásképzés helyzetéről. Ügy érzem, hogy e beszámoló az V. ötéves terv teljesítésének alapvető és megoldásra váró problémáira helyesen mutat. Borsod megyében, ezen belül saját munkaterületemen, a Lenin Kohászati Művekben a IV. ötéves tervben igen jelentős fejlesztést valósítottunk meg, és további nagy beruházások vannak folyamatban. Megyénkben a korszerű' technika hatása érződik a többi iparágak termelési eredményeiben is. Bizonyos mértékben kedvezően változtak a munkakörülmények, de a nehéz fizikai munka, különösen a kohászatban, ma is jellemző, és ez az oka annak, hogy a kohászati iparágunkban igen nehéz munkaerőt biztosítani. Borsod megye, a Sajó-völgy ipari koncentrációjának központja Miskolc. A város gyón: ütemű fejlődésié, elsősorban a szolgáltaTÓ ágazatokban, kihatással van a termelési és foglalkoztatási szerkezetre. A városban telepített ipar munkaerő-szükségletét a fokozódó urbanizáció ellenére sem lehet helyi munkaerőforrásból biztosítani. é> rs)k ielentős ingázással lehet kiegyenlíteni. Miskolc városban a munkaerő-ellátás feszültségei, a munkaerő-struktúra legjellemzőbb változásai, valaimint a munkaerőmozgás npm kívánatos ielenségei a város nehézipari iellegével állnak igen szoros összefüggésben. A vá-