Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-10

627 Az Országgyűlés 10. ülése, 1976. június 25-én, pénteken 628 hogy ezekből mind több kerül hazai forgalomba, s helyes lenne belőlük a belső piacainkon forgalmazott említett cikkekre is a megfelelő szabályozás. A törvényjavaslat megfelelő vertikum szemléletet tükröz, amely rendkívül fontos és jelentős. Ügy érezni, hogy ezen belül is erőteljesen nagyüzemi, nagyipari szemlélet érvényesül. Kétségtelen, élelmiszertermelésünk zöme nagyüzemi, gyáripari módszerekkel kerül előállításra. De még nem nélkülözhetjük a viszonylag kisebb üzemi előállítást, mint például az üzemi konyhák, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, MÉK-ek, és különösen ezek tájjellegének megfelelő, néha speciális élelmiszerek előállítását. Külön hangsúlyozott a törvényjavaslatban, hogy e termelő szerkezetekben előállításra kerülő élelmiszerekre is vonatkozzanak az egészségügyi és minőségi előírások. Mint fogyasztó javaslom néhány probléma megoldását, a törvénynyel párhuzamosan meggyorsítani. Rendeletileg kellene szabályozni, hogy az élelmiszereken a szavatosság közérthetően jelzésre kerüljön. Ugyanis a vállalatok a legkülönfélébb, a lakosság széles rétege által nem ismert jelzéseket használják, így még a le nem járt szavatosságú áruk vásárlásánál is nagy a bizonytalanság. A nyári időszak problémája a különböző gyakorisággal előforduló fagylaltmérgezés és ételmérgezés. Bár az egészségügyi szabályok többször és visszatérően a törvényben szerepelnek, a végrehajtási rendeletben hatékony intézkedést várunk az ételmérgezések megelőzésére. A törvényjavaslat szellemével függ össze, de nem elég hangsúllyal kezeli az élelmiszer szállításával, tárolásával és értékesítésével kapcsolatos kérdéseket. Még nem általánosan biztosítottak a feltételek a hús, a hentesáru, a tojás, a kenyér, a péksütemény stb. higiénikus, a fogyasztónak, is kedvező szállítása, tárolása és bolti értékesítése területén. Következetes szigorra volna szükség a felsorolt, de nem említett többi élelmiszerek tekintetében is az áru szállítására, bolti tárolására és az elárusítóhelyen való felkínálására. Ez kapcsolatban van a bolti renddel, a bolti tisztasággal, az áruk kezelésével, amelyhez nem kell különösebb beruházás, de azzal is, hogy ezeket az árukat vagy egy részüket hűtőpulton, hűtőtárolóban tárolják és kínálják értékesítésre. Gondolni kell a végrehajtási rendelet során a diabetikus készítmények bővítésének előállítására is. Ügy véljük, hogy rendeletileg ösztönözni kell az élelmiszert előállító termelőszövetkezeteket, hogy a diétázó fogyasztókat széles skálában, nagyobb választékban lássák el a számukra is élvezhető élelmiszerekkel. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat érthető nyelvezettel és az érintett területek sokrétűségéhez viszonyítva röviden szabályozza az élelmiszer-termelés és -forgalom területét, így megvalósul a közérthetőség. A végrehajtás során nagy könnyebbséget jelent majd, ha a jelenlegi, többszörösen módosított rendeletek hatályon kívül helyezésével új, viszonylag egyszerű nyelvezetű végrehajtási rendelet fog megjelenni, amely egységes szerkezetbe foglalja a tennivalókat. Ez megkönnyíti az államigazgatásban dolgozók munkáját is. A felsoroltak alapján a magam részéről az élelmiszerekről szóló törvén javaslatot elfogadom és elfogadásra javaslom. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Zolnai László képviselőtársunk. ZOLNAI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Kétszeresen is nehéz helyzetben vagyok, egyrészt azért, mert ez az első hozzászólásom Országgyűlésen, másrészt pedig azért, mert utolsónak szólok a törvényjavaslat vitájában, és most úgy érzem, hogy előttem már mindent elmondtak. Mégis engedjék meg nekem, hogy néhány gondolatot elmondják a Békés megyei problémákról, kissé lecsökkentve, leszűkítve hozzászólásomat. A Békés megyei képviselőcsoport a törvényjavaslatot megtárgyalta, megalkotását időszerűnek és szükségesnek tartja. Felszólalásomban az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat 1. és 24. §-ához kívánok hozzászólni. E két paragrafus az élelmiszerek minőségi előállításával, a nyers élelmiszerek termelésével, valamint a tárolás kérdéseivel foglalkozik, s mindezek ma az élelmiszeripar kulcskérdései. A törvényjavaslat azt írja elő, hogy hogyan tároljunk. Az élet azonban egyre gyakrabban teszi fel azt a kérdést, hogy hol tároljunk. Megyénk jelentős helyet foglal el az élelmiszerek megtermelésében, előállításában, feldolgozásában és forgalomba hozatalában egyaránt. Az ötödik ötéves terv az élelmiszeripar eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztését írja elő. Ez ránk is vonatkozik, érezzük ennek felelősségét. A célkitűzéseknek megfelelően megyénkben legnagyobb fejlesztés a hús-, cukor- és gabonaiparban lesz, ahová a megye élelmiszeripari beruházásainak nagy százalékát fordítjuk. A beruházások felhasználásával megvalósuló kapacitás bővülés, korszerűsítés, műszaki fejlesztés lehetővé teszi, hogy megyénk élelmiszeriparának ipari termelési értéke 1980-ra meghaladja a 10 milliárd forintot. Az éves fejlődési ütem így 9,5—10 százalékos lesz, ami lényegesen meghaladja az országos fejlődési ütemet. A megtermelt termékek minőségi megóvása csak megfelelő raktározás biztosításával oldható meg. Ennek híján jelentős népgazdasági értékek mennek veszendőbe. Ezt hangsúlyozta ki többek között a Csongrád, Békés megyei együttes képviselőcsoport ülés is 1974-ben, és tett ajánlásokat a két megye tároló, szárító, feldolgozó és hűtő kapacitásának fejlesztésére. Ezek a szükségletek a növekvő termésmennyiségek következtében méginkább fennállnak, a tervidőszakban ezért a tároló és hűtő kapacitásunk fejlesztése megyénkben mindenképpen indokolt. A megye raktárterülete eddig is kevés volt, s a helyzet tovább romlik. A felvásárlásra kerülő terménymennyiség a tervidőszak végére csaknem 70 ezer vagonra növekszik. Tároló terünk viszont ennek csak felére van. A tárolandó mennyiség növekedése a tervek szerint nagyobb mértékű lesz, mint a tárolótér növekedése. A példa Békés megyei, de a hozzászólások-