Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-10

627 Az Országgyűlés 10. ülése, 1976. június 25-én, pénteken 628 hogy ezekből mind több kerül hazai forgalom­ba, s helyes lenne belőlük a belső piacainkon for­galmazott említett cikkekre is a megfelelő sza­bályozás. A törvényjavaslat megfelelő vertikum szemléletet tükröz, amely rendkívül fontos és jelentős. Ügy érezni, hogy ezen belül is erőtelje­sen nagyüzemi, nagyipari szemlélet érvényesül. Kétségtelen, élelmiszertermelésünk zöme nagy­üzemi, gyáripari módszerekkel kerül előállítás­ra. De még nem nélkülözhetjük a viszonylag ki­sebb üzemi előállítást, mint például az üzemi konyhák, állami gazdaságok, termelőszövetkeze­tek, MÉK-ek, és különösen ezek tájjellegének megfelelő, néha speciális élelmiszerek előállítá­sát. Külön hangsúlyozott a törvényjavaslatban, hogy e termelő szerkezetekben előállításra ke­rülő élelmiszerekre is vonatkozzanak az egész­ségügyi és minőségi előírások. Mint fogyasztó ja­vaslom néhány probléma megoldását, a törvény­nyel párhuzamosan meggyorsítani. Rendeletileg kellene szabályozni, hogy az élelmiszereken a szavatosság közérthetően jelzésre kerüljön. Ugyanis a vállalatok a legkülönfélébb, a lakos­ság széles rétege által nem ismert jelzéseket használják, így még a le nem járt szavatosságú áruk vásárlásánál is nagy a bizonytalanság. A nyári időszak problémája a különböző gyakori­sággal előforduló fagylaltmérgezés és ételmér­gezés. Bár az egészségügyi szabályok többször és visszatérően a törvényben szerepelnek, a végre­hajtási rendeletben hatékony intézkedést vá­runk az ételmérgezések megelőzésére. A törvényjavaslat szellemével függ össze, de nem elég hangsúllyal kezeli az élelmiszer szállítá­sával, tárolásával és értékesítésével kapcsolatos kérdéseket. Még nem általánosan biztosítottak a feltételek a hús, a hentesáru, a tojás, a kenyér, a péksütemény stb. higiénikus, a fogyasztónak, is kedvező szállítása, tárolása és bolti értéke­sítése területén. Következetes szigorra volna szükség a fel­sorolt, de nem említett többi élelmiszerek tekin­tetében is az áru szállítására, bolti tárolására és az elárusítóhelyen való felkínálására. Ez kapcso­latban van a bolti renddel, a bolti tisztasággal, az áruk kezelésével, amelyhez nem kell különö­sebb beruházás, de azzal is, hogy ezeket az áru­kat vagy egy részüket hűtőpulton, hűtőtároló­ban tárolják és kínálják értékesítésre. Gondolni kell a végrehajtási rendelet során a diabetikus készítmények bővítésének előállí­tására is. Ügy véljük, hogy rendeletileg ösztönözni kell az élelmiszert előállító termelőszövetkezeteket, hogy a diétázó fogyasztókat széles skálában, na­gyobb választékban lássák el a számukra is él­vezhető élelmiszerekkel. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat érthető nyelvezettel és az érintett területek sok­rétűségéhez viszonyítva röviden szabályozza az élelmiszer-termelés és -forgalom területét, így megvalósul a közérthetőség. A végrehajtás során nagy könnyebbséget jelent majd, ha a jelenlegi, többszörösen módosított rendeletek hatályon kívül helyezésével új, viszonylag egyszerű nyel­vezetű végrehajtási rendelet fog megjelenni, amely egységes szerkezetbe foglalja a tennivaló­kat. Ez megkönnyíti az államigazgatásban dol­gozók munkáját is. A felsoroltak alapján a magam részéről az élelmiszerekről szóló törvén javaslatot elfogadom és elfogadásra javaslom. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Zolnai László képviselőtársunk. ZOLNAI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Kétszeresen is ne­héz helyzetben vagyok, egyrészt azért, mert ez az első hozzászólásom Országgyűlésen, másrészt pedig azért, mert utolsónak szólok a törvény­javaslat vitájában, és most úgy érzem, hogy előttem már mindent elmondtak. Mégis enged­jék meg nekem, hogy néhány gondolatot el­mondják a Békés megyei problémákról, kissé le­csökkentve, leszűkítve hozzászólásomat. A Békés megyei képviselőcsoport a törvény­javaslatot megtárgyalta, megalkotását idősze­rűnek és szükségesnek tartja. Felszólalásomban az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat 1. és 24. §-ához kívánok hozzászólni. E két paragra­fus az élelmiszerek minőségi előállításával, a nyers élelmiszerek termelésével, valamint a tá­rolás kérdéseivel foglalkozik, s mindezek ma az élelmiszeripar kulcskérdései. A törvényjavaslat azt írja elő, hogy hogyan tároljunk. Az élet azonban egyre gyakrabban te­szi fel azt a kérdést, hogy hol tároljunk. Me­gyénk jelentős helyet foglal el az élelmiszerek megtermelésében, előállításában, feldolgozásában és forgalomba hozatalában egyaránt. Az ötödik ötéves terv az élelmiszeripar eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztését írja elő. Ez ránk is vonatko­zik, érezzük ennek felelősségét. A célkitűzések­nek megfelelően megyénkben legnagyobb fej­lesztés a hús-, cukor- és gabonaiparban lesz, aho­vá a megye élelmiszeripari beruházásainak nagy százalékát fordítjuk. A beruházások felhasználásával megvaló­suló kapacitás bővülés, korszerűsítés, műszaki fejlesztés lehetővé teszi, hogy megyénk élelmi­szeriparának ipari termelési értéke 1980-ra meg­haladja a 10 milliárd forintot. Az éves fejlődé­si ütem így 9,5—10 százalékos lesz, ami lénye­gesen meghaladja az országos fejlődési üte­met. A megtermelt termékek minőségi megóvása csak megfelelő raktározás biztosításával oldható meg. Ennek híján jelentős népgazdasági értékek mennek veszendőbe. Ezt hangsúlyozta ki többek között a Csongrád, Békés megyei együttes kép­viselőcsoport ülés is 1974-ben, és tett ajánlásokat a két megye tároló, szárító, feldolgozó és hűtő kapacitásának fejlesztésére. Ezek a szükségletek a növekvő termésmennyiségek következtében méginkább fennállnak, a tervidőszakban ezért a tároló és hűtő kapacitásunk fejlesztése me­gyénkben mindenképpen indokolt. A megye raktárterülete eddig is kevés volt, s a helyzet tovább romlik. A felvásárlásra ke­rülő terménymennyiség a tervidőszak végére csaknem 70 ezer vagonra növekszik. Tároló te­rünk viszont ennek csak felére van. A tárolandó mennyiség növekedése a tervek szerint nagyobb mértékű lesz, mint a tárolótér növekedése. A példa Békés megyei, de a hozzászólások-

Next

/
Thumbnails
Contents