Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-10

629 Az Országgyűlés 10. ülése, ból is úgy vélem, ez országos gond is. Tudom, hogy máról holnapra nem lehet összhangot te­remteni a termelés és a tárolás között, de úgy vélem, dinamikusan kell hozzányúlni ehhez a kérdéshez. A megye másik nagy problémája a hűtőtér elégtelensége. A megye zöldségtermelésének a kormányprogram megvalósítása érdekében 40— 50 százalékos felfutást kell elérnie 1980-ig. A ter­melés ilyen mértékű felfutásának jelentős tá­rolási és hűtési igénye van, amely szintén nem biztosított. S engedjék meg nekem, hogy itt kü­lön megjegyzést tegyek, mivel mások ezt a kér­dést már részletesen kifejtették, ezért nem kívá­nok ebbe belemenni. A megjegyzésem: ahhoz, hogy ezt a mennyiséget tárolni lehessen, először meg is kell termelni, s ez is nagyon összetett probléma, amely alaposabb elemzést igényel. A törvényjavaslat tárgyalása során képviselői cso­portülésünkön is elhangzott többek között, hogy a zöldségtermelés érdekében egy több évre szó­ló, biztonságos termelést elősegítő árstabilitás szükséges. Megyénk legjelentősebb fejlesztése a kiemelt beruházásként, KISZ védnökséggel létesülő Gyu­lai Húskombinát, amely a kormány által meg­határozott időn belül kerül átadásra. Megvaló­sulása éves szinten 550 ezer darab hízósertés és 25 ezer darab vágómarha vágását, feldolgo­zását teszi lehetővé. Emellett a MÉK kezelésé­ben évi 60 ezer darab kapacitású sertésvágó- és -feldolgozó üzem is létesül. Ezzel a húsfeldolgo­zás a megyénkben megkétszereződik. S mind­ezen feladatok megoldásához csak technológiai hűtőtér áll rendelkezésre. A hűtőipar fejlesztése mellett szól, hogy a baromfihús-termelésből előállított készáru és konzerváru a tervidőszak végére 25 százalékkal nő. Ugyanezt sürgeti a megyében fejlődő halfel­dolgozás is. Az elmondottak indokolttá teszik a megyé­ben levő hűtőtér bővítését további 1000 vagonos kapacitással, ami gazdaságosan megvalósítható, mivel ennek járulékos létesítményei mint feltéte­lek többségükben rendelkezésünkre állnak. Tisztelt Országgyűlés! A törvényt válasz­tóink megbízásából mi hozzuk. Fokozott felelős­ségünk, hogy a végrehajtásban is helytálljunk. Nem elég csak jó törvényt hozni, hanem a meg­valósulás feltételeiről is gondoskodnunk kell. Ezért javaslom, hogy az élelmiszerekről szóló törvény végrehajtása során a tárolási feltétele­ket a kormány kiemelten kezelje, s a fejleszté­si szükségletek kapjanak fokozott pénzügyi tá­mogatást. Ezen belül kérem a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, hogy vizsgálja meg külön is Békés megyének, mint az élelmi­szer-gazdaság egyik legérintettebb megyéjének tároló- és hűtőtér helyzetét, és megnyugtató el­intézését segítse elő. Tisztelt Országgyűlés! A megyénk életéről hozott példákkal, gondokkal nem önös megyei célokat, hanem egész népgazdaságunk, lakossá­gunk élelmiszer-ellátási feladatait kívántam szolgálni. Látjuk, értjük ebben a magunk tenni­valóit is. A törvény jó végrehajtásáért felelős­séggel igyekszünk dolgozni. A törvényjavaslatot elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak elfo­gadásra ajánlom. (Taps.) 1976. június 25-én, pénteken 630 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 10.59—11.25. Elnök: APRÖ ANTAL) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nincs, a vitát bezárom. Dr. Romany Pál mezőgazdaság és élelmezésügyi miniszter elvtárs kíván szólni. DR. ROMANY PAL: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitája idején tulajdonképpen folytatódott az a tárgyszerű, érdemi vita, amely már a törvényjavaslat bizottsági tárgyalásain is tapasztalható volt. A vita érintett — termé­szetszerűleg — három egymással szorosan össze­függő témát, nevezetesen a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésével kapcsolatban levő kérdése­ket, érintette az élelmiszeripari feldolgozás, tá­rolás, forgalmazás témáit, és foglalkozott a mindkettőt tartalmazó törvényjavaslat számos előírásával, megfogalmazásával. Engedjék meg, tisztelt képviselő elvtársak, hogy ne térjek ki valamennyi észrevételre, hiszen számos olyan javaslat hangzott el az első két témakört ille­tően, amely javaslat, indítvány a kormány mun­katervénél kell majd, hogy érvényesítésre, mér­legelésre kerüljön. Szeretném azonban mindhá­rom témacsoportnak egy-két megállapítását ki­emelni, azokra visszatérni. Azt hiszem, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos észrevételek is aláhúz­ták annak igazát, hogy a mezőgazdasági terme­lésben napjainkban, korunkban egy emberen sokkal több múlik, mint múlt akár öt, vagy tíz évvel ezelőtt. Ez tehát a technika, az anyagi esz­közök, a pénzügyi föltételek, a szabályozók és sok más föltétel fontossága mellett — és annak ellenére is azt hiszem — pregnánsan mutatja és kell, hogy ezzel számoljunk és számolni is fo­gunk, az ember meghatározó szerepét ezekben a munkákban. A vita arra is rámutatott, hogy jobban szükséges hasznosítanunk minden esz­közt, minden árut a mezőgazdasági termelés­ben, amelyhez, mint arról szó volt, szaktudás­ra is szükség van, de szükség van minden áru jobb hasznosításához a felvásárlási szervezet jobb munkájára, a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a kereskedelem összehangoltabb ak­cióira. Ezen dolgozunk, számos intézkedést tet­tünk és fogunk tenni a jövőben is. Végül — a mezőgazdasági termeléssel összefüggésben — szeretném kiemelni, hogy a technikai eszközök kínálatát kell megteremtenünk — úgy gondo­lom — a mezőgazdasági termelés fejlesztésének jobb megalapozása, jobb szolgálata érdekében. Tehát úgy hiszem, hogy inkább a kereskedelmi eladótéren maradjon valamennyi gép egy­ideig, mint a földön maradjon kinn a ter­mény, akármilyen rövid ideig — eszköz hiányá­ban. Ennek is sok előfeltételét már megteremtet­tük és a jövőben méginkább ki tudjuk elégíte­ni ezt az igényt. Erről van szó tulajdonképpen a tárolást illetően is. hiszen az ötödik ötéves tervben, ahogyan ezt több képviselő elvtárs szor­galmazta, erőteljesen bővítjük a gabonatároló

Next

/
Thumbnails
Contents