Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-10

625 Az Országgyűlés 10. ülése, alatt és tető legyen felette. Két javaslatom van ezzel kapcsolatban. Az első: a magtárépítési programot gyorsítsuk meg oly módon, hogy az előirányzott kapacitásnövekedés nagyobb része már a tervidőszak első felében megvalósuljon. A második javaslatom pedig az, hogy az ötéves terv során esetleg felszabaduló anyagi erőt, megtakarítást, többletjövedelmet elsősorban a tárolókapacitás fejlesztésére fordítsuk. Indokoltnak látszik a növekvő gabonatermésből származó búzaexportunkat lisztként értékesíteni, mert így, feldolgozott állapotban számunkra nagyobb hasznot hozna, és a sokat hiányolt melléktermék is visszamaradna. A másik téma, amiről szólni kívánok, a szója humán célú felhasználása. Élelmiszer-termelésünk nagy tartaléka a biológiailag rendkívül értékes szójának emberi táplálkozásba való bevonása. Olcsóbb, mint a hús, és két és félszer több fehérjét tartalmaz a húsnál, ugyanakkor egészségesebb, mint a búzaliszt, mert kevesebb benne a szénhidrát. Táplálkozásunk megjavítása érdekében kell tehát gondolnunk a szója humán célra való tömeges felhasználására, elsősorban az édesiparban, húsiparban, konzerv- és hűtőiparban, de mindinkább az üzemi gyermekétkeztetésben, valamint a diétás és a gasztrofol ételek készítésében. Javaslatom ismét kettős. Az első: az élelmiszertechnológusok dolgozzák ki a szójának a hagyományos magyar étrendhez igazodó felhasználását, azzal a céllal, hogy egészségesebbé és egyszersmind olcsóbbá tegyék táplálkozásunkat, gondoskodjanak a megfelelő propagálásról. A másik javaslatom: ahhoz, hogy az eddiginél szélesebb körben és sokoldalúbban alkalmazhassák a szóját emberi táplálkozásra, létre kellene hozni Magyarországon is a megfelelő feldolgozó üzemet, hogy ne szoruljunk importra. Mindez teljes összhangban állna az élelmiszer-törvénnyel, hiszen egy új táplálékforrást tárunk fel a hazai fogyasztás számára. Ehhez természetesen az szükséges, hogy közgazdászaink előzetesen megvizsgálják és elemezzék ennek népgazdasági kihatásait is. Az előterjesztett törvényjavaslatot időszerűnek és jónak tartom, a magam részéről elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Bibók Istvánné képviselőtársunk felszólalása következik. BIBÓK ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Megtisztelő feladatnak tartom, hogy néhány gondolattal én is hozzájáruljak az élelmiszerről szóló törvényjavaslat megvitatásához. Mint ismeretes, megyénk igen jelentős helyet foglal el, országos viszonylatban is az élelmiszertermelés és feldolgozás terén. Csongrád megye arculata az utóbbi évtizedek alatt alaposan megváltozott. Jellegzetes mezőgazdasági megyénkben előretört az ipar fejlődése is, és párhuzamosan az élelmiszeriparral, a mezőgazdasággal igen jelentős fejlődést ért el. Jellemzőül néhány adat, amely tükrözi, hogy megyénk milyen fontos élelmiszeripari jelentőséggel rendelkezik. 2976. június 25-én, pénteken 626 Megyénk mezőgazdasága termeszti a vöröshagyma, fűszerpaprika és őszibarack fogyasztásunk egyharmadát. Egyéb zöldség és gyümölcsfélék termesztésében is jelentős szerepet játszik. Megyénk élelmiszeripara adja a külföldön is ismeretes szalámitermelésünk felét. Az idén átadásra kerülő szalámigyár elkészültével a szalámigyártás megduplázódik. Jelentős még a vágottbaromfi- és a tojástermelés, valamint a megye konzervipara, a bor, a gabona és sütőipara. A lakosság ellátását segíti kilenc mezőgazdasági nagyüzemünknél és az ÁFÉSZ-nél működő húsüzem. Igen jelentős a tejipari tevékenység is. Az élelmiszeriparban dolgozik megyénk ipari foglalkoztatású lakosságának egyheted része. Tisztelt Országgyűlés! Mint országos viszonylatban, az élelmiszeripari termékek iránt megyénkben is fokozatosan nő a kereslet. A bekövetkezett változások fokozott igényeket támasztanak az élelmiszeriparral és kereskedelemmel szemben. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére az élelmiszerek választékának növelésére, a konyhakész, nyers élelmiszerek számának növelésére és a mirelit áruk választékának bővítésére van szükség. Életszínvonalunk fejlődése, élelmiszer-termelésünkben az utóbbi húsz évben bekövetkezett műszaki, technikai fejlődés, a termelés választékának bővülése, megérlelte annak feltételét, hogy a legátfogóbb szabályokat rendszerezve törvénybe foglaljuk. Az 1958. évi 27. sz. törvényerejű rendelet azt szögezi le, hogy a lakosság egészségének és munkaképességének fokozott védelme érdekében állandóan gondoskodni kell az" élelmiszerelőállítás fejlesztéséről.. Az új törvényjavaslat bevezetőjében azt mondja ki; a Magyar Népköztársaságban alapvető követelmény, hogy az élelmiszereket jó minőségben és kellő választékban állítsák elő a társadalmi szükségletekkel, a tudomány és műszaki fejlődés eredményeivel összhangban. A törvényerejű rendelet csak az iparilag előállított élelmiszerekre vonatkozott, míg az új törvényjavaslat hatálya alá vonja a nyers élelmiszereket is. Tehát minden olyan terményt, növényi és állati eredetű terméket, amelyek emberi táplálkozásra eredeti állapotukban, feldolgozás nélkül is alkalmasak. Az új törvényjavaslat jelentőségét helyesen méltatja a részletes indoklás. Ehhez még annyit szeretnék hozzátenni, hogy a magyar élelmiszertermelés és -feldolgozás mindinkább túllép az országhatárokon, s áruink hírneve iránt nem lehetünk közömbösek, sőt a hírnevet öregbíteni indokolt és szükséges. Az új törvényjavaslat több, a fejlődéssel együtt jelentkező kérdés szabályozását valósítja meg. Törvényileg mondja ki a szeszes ital fogyasztásának növelésére irányuló reklám és hirdetési tevékenység tilalmát. Ez régen óhaja a társadalmunknak és javasolnám kiterjeszteni törvényileg a dohányipari termékekre is. A törvényjavaslat második szakasza körülírja a törvény hatályát, amelyből véleményem szerint hiányoznak az élvezeti szerek, például a fűszerek, a dohány, a kávé. Ügy ítéljük meg,