Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

55 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975. szeptember 25-én, csütörtökön 56 gi szempontból hosszú távon is eredményesnek ígérkezik együttműködésünk. A Magyar Népköztársaság, mint eddig, a jövőben is korrekt és megbízható kereskedelmi partnere kíván lenni mindazoknak, akik a kölcsönös előnyök alapján készek velünk gazdasági kapcsolatokat teremteni, azokat bővíteni. Külföldi üzletfeleink jól tudják, hogy minta múltban, a jelenben is pontosan teljesítjük szállítási és fizetési kötelezettségeinket, biztosan számíthatnak rá, hogy így lesz ez a jövőben is. Kedves Elvtársiak! A szocialista építés alapelve, minden erőfeszítésünk lényege, értelme a dolgozó ember életkörülményeinek javítása, életszínvonalának emelése. A tervezőmunkában a XI. kongresszuson elfogadott életszínvonalpolitikai célokat tekintjük irányadónak. A növekedés mértékét természetesen hozzá kell igazítanunk munkánk várható eredményeihez. Számításba véve azokat a tényezőket, amelyek korlátozzák a belföldi célokra fordítható nemzeti jövedelem növelését, a következő két évre csak szerény, és az öt év egészére is az eddiginél néhány százalékkal mérsékeltebb, de biztosított reálbér- és reáljövedelem-növelést tervezünk. Bér- és jövedelempolitikai terveinkben számolunk azzal, hogy a következő években is emelnünk kell a fogyasztói árak színvonalát. Ezt szívesen elkerülnénk, de nem tehetjük meg, hogy a fogyasztói árakat teljes mértékben mentesítsük a termelői és az importárak színvonalában és arányaiban előálló változásoktól. Elhatározott szándékunk viszont, hogy a fogyasztói árakat az állam eszközeivel továbbra is szigorúan ellenőrizzük, az árszínvonal növekedését a tervezett keretek között tartjuk, és ezzel együtt olyan jövedelempolitikát folytatunk, amely kellő biztosítékot nyújt arra, hogy valamennyi társadalmi réteg életszínvonala rendszeresen emelkedjék. Továbbra is biztosítani kívánjuk a kiegyensúlyozott és választékos áruellátás. Számítunk arra, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítésében a jövőben is részt vállalnak a szövetkezetek és kisiparosok. Lehetőségeinkkel arányban tovább kívánunk lépni a szociális ellátás fejlesztésében is. Azt tervezzük, hogy az ötéves terv folyamán, amikor arra a feltételek 'megérnek, tovább javítunk a gyermekes családok és az idős korúak anyagi helyzetén. Ujabb intézkedéseket tervezünk az egészségügyi hálózat, a gyermekintézmények fejlesztésére. Alapvető feladatunknak tekintjük a lakásellátás javítását, mindenekelőtt Budapesten és a nagy ipari központokban. A településhálózatot úgy kívánjuk fejleszteni, hogy a következő öt esztendőben érzékelhetően tovább javuljanak mind a városi, mind a falusi lakosság életkörülményei. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tisztában van azzal, hogy gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában döntő szerepe van az irányító és szervező munkának, gazdaságirányítási rendszerünk hatékonysága növelésének. Ezért fontos feladatunknak tartjuk, hogy az V. ötéves terv céljaival összehangoltan, kidolgozzuk az irányítás és a közgazdasági szabályozás továbbfejlesztéséhez szükséges intézkedéseket is. Abból indulunk ki, hogy gazdaságirányítási rendszerünk alapelveiben nincs szükség változtatásra, viszont szándékunk, hogy a közgazdasági szabályozókat jobban hozzáigazítsuk a módosult feltételekhez, és az újonnan jelentkező követelményekhez, s hogy minden olyan ponton javítsunk és változtassunk, ahol az a hatékonyság megnövekedett követelményeinek érvényre juttatása szempontjából szükséges. Ez többek között azt is megkívánja, hogy az eddiginél jobban differenciáljunk, konkrétabban számoljunk az egyes ágazatok gazdálkodási feltételeiben levő különbségekkel. A közgazdasági viszonyok alakításának igen fontos kérdése a termelői árak tervezése. Az árrendszerben és a korikrét termelői árakban olyan módosításokat és változtatásokat tervezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy jobban közelítsünk a világpiaci árarányokhoz. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az árak, betöltve funkciójukat, a termelés és a gazdaság számára megfelelő orientációt adjanak. A korábban már említett okok, mindenekelőtt a támogatások ugrásszerű növekedése következtében az elmúlt években olyan helyzet állt elő, hogy csökkent a költségvetésnek a vállalati gazdálkodásból származó pénzbevétele, miközben a vállalatok jelentősen növelni tudták pénzalapjaikat. Ez a helyzet nem tartható fenn, ezért a pénzügyi politika soron következő feladatai közé tartozik a tiszta jövedelem központosított hányadának növelése. A szabályozók módosításakor ezt a feladatot is meg kell oldanunk. Ugyanakkor növelni kell a vállalatok érdekeltségét a költségek csökkentésében, a gazdaságosság fokozásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékonyság javítása, tartalékaink teljesebb kiaknázása elengedhetetlenül szükségessé teszi a tervszerűség és a szervezettség növelését, az egységes szemléleten nyugvó felelős vezetői munka erősítését, az ismert fogyatékosságok felszámolását. A központi és vállalati irányító munkában mindenekelőtt a termelés korszerűsítésének, a műszaki haladás meggyorsításának feladatait, a beruházási folyamat nagyobb tervszerűségének biztosítását, a munkaerő-gazdálkodás megjavításának tennivalóit, a munka szervezettségének és a munkafegyelem javításának feladatait kell előtérbe állítani. A Minisztertanács munkájában méginkább, mint eddig, arra fogunk törekedni, hogy a valóság ismeretére alapozzuk döntéseinket, és következetesen érvényt szerezzünk azoknak. Hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk a társadalmi-gazdasági fejlődés keletkező ellentmondásaira, intézkedéseink világosak, közérthetők legyenek, és lehetőleg mentesek maradjanak a bürokratikus vonásoktól. Határozottabban érvényt kívánunk szerezni a központi döntéseknek, de nem célunk a túlszabályozás. Számítunk a jelentős önállósággal dolgozó vállalatok, a vezetők felelős munkájára, kezdeményezéseire, mer't felfogásunk szerint ez nem gátja, hanem feltétele a társadalmi érdekek teljesebb érvényesülésének. A központi irányítás